SERBIAN MORPHOLOGICAL AND SYNTACTIC INFLUENCES IN THE LANGUAGE OF HUNGARIAN STUDENTS
Abstract
The paper tackles Serbian morphological and syntactic influences in the language use of Hungarian students in Vojvodina, in the range of which we have to mention types of sentence constructions which lack the ‘spirit of Hungarian language’, first of all the over use of adverbial participles under the influence of the Serbian passive constructions, and also, the preference of imperative structures with the hogy conjunction under the influence of the Serbian present tense ‘da’ verbal constructions. Mirrored word patterns are also frequent, because sentences in Serbian tend to expand to the right whereas Hungarian relies on leftward expansion. The paper pays particular attention to the increased use of the construction used with a specific inflected form of the kell auxiliary and also to the szabad + infinitive constructions.
References
Andrić, Edita. 1996. Posredne i neposredne pozajmljenice u govoru novosadskih Mađara. In O leksičkim pozajmljenicama, szerk. Judita Plankoš. 397–403. Subotica: Gradska biblioteka Subotica i Institut za srpski jezik Srpske akademije nauka i umetnosti.
Andrić Edit. 2000. Közvetlen alaki tükrözés az újvidéki magyarok nyelvhasználatában. In Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében, szerk. Borbély Anna. 11–16. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztálya.
Andrić Edit. 2002. Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Iskolakultúra 12 (10): 72–76.
Andrić Edit. 2003. A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szociolingvisztikai kutatások. szerk. Gábrityné dr. Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa. 193–214. Szabadka: MTT Könyvtár 7.
Andrić Edit. 2004. A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere, szerk. P. Lakatos Ilona–T. Károlyi Margit. 153–162. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Andrić, Edita. 2011. Mađarski jezik u Novom Sadu (fonološka, morfološka, leksička i sintaksička obeležja). In Govor Novog Sada, Sveska 2: Morfosintaksičke, leksičke i pragmatičke osobine, szerk. Vasić, Vera–Štrbac, Gordana. 665–678. Novi Sad: Filozofski fakultet u Novom Sadu, Odsek za srpski jezik i lingvistiku.
Burucki, Edita. 1989. Srpskohrvatske reči i izrazi u rečniku vojvođanskih Mađara. In Zbornik radova 5. Kongresa društava za uporednu gramatiku Jugoslavije. 628–633. Ljubljana: Zveza društev za uporabno jezikoslovje Jugoslavije.
É. Kiss Katalin. 2009. Nekem el kell menni/el kell mennem/el kell, hogy menjek/el kell menjek/el kellek menni. In Nyelvelmélet és dialektológia, szerk. É. Kiss Katalin–Hegedűs Attila. 213–231. Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék–Magyar Nyelvészeti Tanszék.
Klajn, Ivan. 2011. O sklopu rečenice. In Srpski jezički priručnik, szerk. Ivić, Pavle–Klajn, Ivan–Pešikan, Mitar– Brborić, Branislav. 139–164. Beograd: Beogradska knjiga.
Klikovac, Duška. 2011. Još jednom o glagolu trebati: teorija, upotreba i norma. Naš jezik 42 (3/4): 3–23.
Nádasdy Ádám. 2001. Szabadna, kérem? Magyar Narancs. 2001. jan. 25. 40.
Simonović, Marko–Arsenijević, Boban. 2014. Ličnost i bezličnost srpskog glagola trebati: Avanture teorijske lingvistike u prenormiranom domenu http://www.academia.edu/4269866/Li%C4%8Dnost_i_bezli%C4%8Dnost_srpskog_glagola_trebati_Avanture_teorijske_lingvistike_u_prenormiranom_domenu
Tanasić, Sreto. 1996. O upotrebi glagola trebati. Naš jezik 30 (1/5): 44–52.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2009. A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája. Magyar Nyelvőr133 (4): 373–393.
