SEMANTIC EXPANSION AND/OR SYNONYMOUS MEANING?

  • Edit KATONA Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidék, Szerbia
Keywords: semantics of verbal prefixes, grammaticalization, de-semantisation

Abstract

This paper was created as an outcome of my contrastive linguistic analysis and a study conducted on phraseological competences of my students. The topic of the study relates to two coverbs (átmesél valamit, átfordít valamit / retell something, translate something) in objective case, since the meaning of these constructions has undergone modifications in the Hungarian spoken language in Vojvodina. This change is partly noticeable in the written assignments of students, and also in the language of the press. The major objective of this study is to examine to what extent the semantics of Hungarian verbal prefixes influence the process of mirroring and creating loan words.

References

Andor Enikő. 1999. Az EL viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/szakdolg.html (2017. jan. 3.)
books. google.rs. 2016. https://books.google.rs/books?isbn=9630969645 (2017. jan. 6.)
Bajtai Kornél. 2013. Egyszervolt ország http://www.magyarszo.rs/hu/2096/velemeny_jegyzet/101405/Egyszervolt-ország.htm. (2017. jan. 6.)
Bárczi Géza–Országh László szerk. 1959–1966. ÉrtSz. (A magyar nyelv értelmező szótára I–VII.) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csorba Zoltán. 2016. Hatvan. http://csorbazoli.blogspot.rs/2016/04/hatvan.html (2017. jan. 6.)
Csorba Béla–Kontra Ferenc. 2006. Szélördög és más mesék: Házi olvasmány az általános iskolák 5. osztálya számára. Beograd: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva.
De La Cruise, Lilien. 2008. Én, a nő. http://napkorong.hu/readarticle.php?article_id=514 (2017. jan. 6.)
Fazakas Emese. 2007. A fel, le és alá igekötők használati köre kései ómagyar kortól napjainkig. Kolozsvár: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása.
Gerold László. 20008. Magyarok és magyarkák. http://www.epa.oszk.hu/01000/01014/00052/pdf/52_091.pdf (2017. jan. 6.)
Gulya István. 2012. A beteljesült mesék szomorúsága. Esztergom és Vidéke. máj. 1. www.evid.hu/kultura/item/485-a-beteljesült-mesék-szomorúsága (2017. jan. 3.)
gyakorikérdések.hu 2011. https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg_nyelvek_2308631-hogyan-lehetne-ezt-legjobban-legszebben-atultetni-magyarnyelvre-mit-jelent-ez (2017. jan. 6.)
Imre Attila. 1999. Az ÁT viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/szakdolg.html (2017. jan. 3.)
Ispánovics Csapó Julianna. 2014. Népmesegyűjtés és -kutatás a vajdasági magyar kultúrtérben. In A mese és kontextusai: A VIII. nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete, főszerk. Raffai Judit. 187–195. Újvidék: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. http://magister.uns.ac.rs/files/kiadvanyok/ konf_mesekontextus/MTTKKonferencia2014.pdf
Karinthy Frigyes. 1932. A fotografált gondolat. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00536/16737.htm (2017. jan. 27.)
Katona Edit. 2010. Nyelvről nyelvre. Novi Sad/Újvidék: Filozofski fakultet/Bölcsészettudományi Kar.
Katona Edit. 2014a. Igekötő-használati helyzetkép. In Tudástérkép: Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó, szerk. Berényi János. 294–298. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Katona Edit. 2014b. Igekötő-használati sajátosságok a középiskolások nyelvében. In Diskursi manjinskih jezika, književnosti i kultura u jugoistočnoj i srednjoj Evropi II: Zbornik radova. 97–102. Novi Sad: Filozofski fakultet.
Keszler Borbála szerk. 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ladányi Mária. 1994–1995. Az igekötők kapcsolhatóságának feltételeiről. Nyelvtudományi Közlemények 94 (1–2): 45–85.
latszoter. 2016. latszoter.hu/radio/holland-kaland-32 (2017. jan. 6.)
Múlt-kor. 2016. http://mult-kor.hu/mai-magyar-nyelvre-atultetve-ujra-megjelentszechenyi-istvan-hitel-cimu-muve-20160913 (2017. jan. 6.)
Nagy Magdolna. 2016. Jó a lelkünknek, ha hiszünk a csodákban. Magyar Szó aug. 5. 7. http://www.magyarszo.rs/hu/3125/kultura/151006/Jó-a-lelkünknek-ha-hiszünk-a csodákban.htm (2017. jan. 6.)
MNSztár (Magyar Nemzeti Szövegtár). http://mnsz.nytud.hu (2017. jan. 6.)
Nszt. (A magyar nyelv nagyszótára). http://nagyszotar.nytud.hu/index.html (2017. jan. 6.)
Rigoletta. 1999. Index.hu.Forum. http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=15502126&t=9004038 (2017. jan. 6.)
Romoda Renáta. 2014. Mesei motívumok Gion Nándor novellisztikájában. In A mese és kontextusai: A VIII. nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete, főszerk. Raffai Judit. 42–50. Újvidék: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. http://magister.uns.ac.rs/files/kiadvanyok/konf_mesekontextus/MTTKKonferencia2014.pdf
J. Soltész Katalin. 1959. Az ősi magyar igekötők. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szilágyi N. Sándor. 1996. Hogyan teremtsünk világot? http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/hogyan_ter.pdf (2017. jan. 7.)
Szili Katalin. 2009. A fel, le és egyéb igekötős igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez. Magyar Nyelv. 105 (2): 175–188.
Szirmai Diána. 2009. Az át jelentésstruktúrájának a leírása egy kognitív szemantikai modell segítségével. In Nyelvtudományi Közlemények. 106. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2013. Igekötő + ige szerkezet szemantikája. Nyelvtudományi Közlemények 109:187–226. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet. http://www.nytud.hu/nyk/109/10-TolcsvaiNagyG.pdf (2016. okt. 10.)
Toma Viktória. 2015. Bébi meséi. Családi Kör jan. 15. http://www.csaladikor.com/hu/201503/ric/732/tomav.htm
Published
30. 01. 2018.
Section
Članci