NORMS AND FREEDOM IN THE NET LANGUAGE

  • Zoltán SZŰTS Zsigmond Király Egyetem, Kommunikáció- és Művelődéstudományi Tanszék, Budapest, Magyarország
  • Márta TÖRTELI TELEK
Keywords: net language, language norm, freedom, creativity, linguistic economy, metaphorical language, universal language

Abstract

This paper focuses on the issue of written language in internet communication. It examines how this new linguistic subculture influences the use of language, and through it, the development of language. The language of the Internet essentially follows the logic of „linguistic economy”, which results in the formation of a special written slang. The paper emphasizes the forms of communication one may encounter on the Internet. Reading the paper one can get an answer to the question of how „spontaneous” internet spelling is manifested. As a result of the deficiencies of the online written text, the absence of traditional meta-language and mimics, the emotional part of one’s discourse is expressed by smileys and emojis. One can witness more and more often that the texts of emails and chats try to depict the phonetic appearance of the spoken language. One witnesses the development of a new pictorial net language, which has its own meaning and grammatical features. A new kind of metaphorical language is being born. The literacy of our age is characterized by the disappearance of the usual image of the text, and ultimately the birth of a new, universal language. It is a question whether linguistic vitality, linguistic diversity, and creative language use can be applied in a creative manner in following the new language norms, or whether net language has a negative impact on language development and causes a loss of values.

References

Andó Éva. 2010. E-nyelv – netbeszéd. Az elektronikus kommunikáció nyelvi jellemzői. Tudományos Közlemények 11 (23): 31–46.
Balázs Géza. 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In Az internetkorszak kommunikációja: Tanulmányok, szerk. Balázs Géza–Bódi Zoltán. 25–57. Budapest: Gondolat–INFONIA.
Balázs Géza. 2007. Az informatika hatása a nyelvre. http://szgnye.vmmi.org/balazs2007.htm (2017. okt. 30.)
Balázs Géza. 2011. Miért van szükség magyar nyelvstratégiára? E-nyelv.hu, 4. http://epa.oszk.hu/02200/02263/00010/miert-van-szukseg-magyar-nyelvstrategiara-2.html (2017. okt. 28.)
Bódi Zoltán. 2000. Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere. http://www.c3.hu/___magyarnyelv/00-2/bodi.htm (2017. okt. 27.)
Bódi Zoltán. 2004a. A világháló nyelve: Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Budapest: Gondolat Kiadó.
Bódi Zoltán. 2004b. Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban. Magyar Nyelvőr 128 (3): 286–294.
Bódi Zoltán. 2004c. A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. Információs Társadalom 4 (1): 26–38.
Bódi Zoltán. 2010. Kommunikációs stratégiák az információs társadalomban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 5 (1): 65–73.
Bódi Zoltán. 2015. Az internetes nyelvváltozatokról. E-nyelv.hu, 3. http://epa.oszk.hu/02200/02263/00025/EPA02263_e_nyelv_magazin_2015_3_02.htm (2017. okt. 25.)
Buda Zsófia. 2011. Az internet hatása a nyelvhasználatra: Fiatalok fogalmazás- és kifejezőkészsége az internethasználattal összefüggésben. Tudományos Közlemények 12 (26): 89–105.
Érsok Nikoletta Ágnes. 2004. Sömös, sumus, írj vissza. Magyar Nyelvőr 128 (3): 294–313.
Érsok Nikoletta Ágnes. 2007. Az internetes kommunikáció műfajai (különös tekintettel az interaktív magánéleti műfajokra). Doktori disszertáció. Budapest: ELTE BTK.
Kis Ádám. 1997. A számítógép metakommunikációja. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/szmtgps.hu (2017. okt. 05.)
Kiss Anita. 2012. Kárpátaljai fiatalok internetes kommunikációjának sajátosságai „írottbeszélt nyelvi” szövegek alapján (közösségi fórumokon). Szakdolgozat. Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Krug, Steve. 2008. Ne törd a fejem: Felhasználóbarát webdizájn. Budapest: HVG Kiadó.
Kruzslicz Tamás. 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 16 (2): 197–211.
Laczkó Mária. 2007. Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. Magyar Nyelvőr 131 (2): 173–184.
Lebduska, Lisa. 2014. Emoji, Emoji, What for Art Thou? http://harlotofthearts.org/index.php/harlot/article/view/186/157 (2017. okt. 17.)
Minya Károly. 2011. A helyesírási neologizmus. Édes Anyanyelvünk, 2. http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2011-XXXIII-2.pdf (2017. okt. 14.)
Molnár György. 2014. Új kihívások a pedagógus életpálya modellben különös tekintettel a digitális írástudásra. In Sokszínű pedagógiai kultúra: II. Neveléstudományi és szakmódszertani konferencia, szerk. Torgyik Judit. 365–373. Komárom: International Research Institute.
Péntek János. 1998. Teremtő nyelv. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Piskolti Barbara. 2011. Új fogalmak a Google-galaxisban. E-nyelv.hu, 2. http://epa.oszk.hu/02200/02263/00008/uj-fogalmak-a-google-galaxisban.html (2017. szept. 19.)
Porkoláb Ádám. 2015. Az iskolában elsajátított írott nyelvi norma presztízse az internetes kommunikációban. Iskolakultúra 25 (11): 75–89.
Salló Szilárd. 2011. A messenger arcai. A hangulatjelek szerepe az internetes kommunikációban. Acta Siculica (5): 709–724.
Simon Viktória. 2014. Modern kódkeverés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok írásbeli fogalmazásaiban. Anyanyelv-pedagógia, 1. http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=497 (2017. szept. 14.)
Squires, Lauren M. 2005. What’s the use of apostrophes? Gender difference and linguistic variation in instant messaging. Elhangzott: Internet Research 6.0: Generations, Oct. 6-9, Chicago. http://www.american.edu/tesol/CMCSquiresFinal.pdf (2017. okt. 15.)
Szabó Tamás Péter. 2012. DIGILEKTUS. Hatásvadász nyelvészet. Nyelv és Tudomány, jan. 19. http://www.nyest.hu/hirek/hatasvadasz-nyelveszet (2017. szept. 27.)
Szécsi Gábor. 2015. Nyelv, kommunikáció, közösség a hálózati társadalomban. Gradus 2 (1): 101–111.
Szűts Zoltán. 2016. Az internet nyelve: Másodlagos írásbeliség, emojik és mémek. Korunk 27 (4): 55–60.
Törteli Telek Márta. 2016. A digitális szövegek olvasási stratégiái. Hungarológiai Közlemények 17 (3): 115–124.
Witmer, Diane F.–Katzman, Sandra Lee. 1997. On-line smiles: Does gender make a difference in the use of graphic accents? Journal of Computer-Mediated Communication, 4. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1083-6101.1997.tb00192.x/full (2017. okt. 10.)
Published
24. 01. 2019.
Section
Članci