The Socialist Reworking of an Operetta as a Learning Curve

On the 1952 production of Orpheus in the Operetta Theatre in Budapest

  • Árpád KÉKESI KUN Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet Színháztudományi Tanszék Budapest, Magyarország
Keywords: Philther, socialist operetta, political theatre, international peace movement, rewriting

Abstract

Staged as a rewriting of Offenbach’s Orphée aux Enfers, the 1952 Orpheus of the Operetta Theatre in Budapest was labelled as a cul-de-sac of updating classical operettas. My study presents an analysis of the production according to the methodology of the Philther (cf. www.philther.hu). and gives a detailed description of its context in Hungarian theatre of the 1950’s, of the relationship of textual and music dramaturgy, of its mise-en-scène, actors’ achievement, visual dimension and afterlife. Although Orpheus was played more than eighty times in front of full houses, it evoked the crossfire of critics as well as the breast-beating of theatre people because of a fiasco. My study examines the causes of this contradiction and outlines the attempts of the Operetta Theatre to find an ideal way of adjusting classical operettas to the political bias of the communist regime. Orpheus showed Margit Gáspár and her collegues the drawbacks of exaggerated political adaptation and let them learn how the tension of the rewritten text and the rearranged music could be chanelled to lead to such hits as the legendary productions of The Count of Luxembourg (1952) and The Csardas Princess (1954).

References

Antal Gábor. 1952. Orfeusz. Hámos György operettje a Fővárosi Operettszínházban. Magyar Nemzet, márc. 16. 7.

Bacsó Péter. 1952. Orfeusz. Bemutató a Fővárosi Operettszínházban. Irodalmi Újság, márc. 13. 5.

Bozó Péter. 2010. „Orphée à l’envers”. Egy idézet a francia zenés színpadi hagyomány kontextusában. 1. rész. Muzsika, 10. 11–15.

d.sz. 1952. Isteneknek álcázott gonosztevők. Az új Orfeusz próbája a Fővárosi Operettszínházban. Világosság, febr. 8. 6.

Gáspár Margit. 1954. A könnyű műfaj kérdései. Gyorsírói jegyzőkönyv Gáspár Margitnak a színházi közönségszervezői tanfolyamon 1954. június 2-án tartott előadásáról. Gépelt kézirat. 1–21. PIM-OSZMI Kézirattár V. sz. 229/1994. Gáspár Margit-hagyaték.

GHS. 1952. Az idei évad mérlege – a jövő év tervei. Beszélgetés Gáspár Margittal, a Fővárosi Operettszínház Kossuth-díjas igazgatójával. Független Magyarország, jún. 23. 7.

Gyarmati György. 2011. A Rákosi-korszak: Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945−1956. Budapest: ÁBTL–Rubicon.

Hámori Péter. 2017. Gondolatok a proletkult nevetéshez. Gertler Viktor Állami áruháza és kora. Hitel, 3. 66–96.

Kicsi Sándor András. 1991. A békeharcról. Holmi, 5. 601–606.

Korossy Zsuzsa. 2007. Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében. In Színház és politika: Színháztörténeti tanulmányok 1949−1989., szerk. Gajdó Tamás. 45–137. Budapest: OSZMI.

Léner Péter. 2015. Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi. Színházi arcképek (Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly). Budapest: Corvina.

Mátray-Betegh Béla. 1955. Felszólalás. In Az operett kérdéseiről: A Fővárosi Operettszínház ankétja 1954. december 14–15-én. 37–41. Budapest: Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség.

MNL OL 2146/62. Jegyzőkönyv az operett és tánczenei szakosztály 1950. február 27-i üléséről. Gépelt kézirat. 1–5.

Nincs szerző. 1952a. Amit a kritikusok kérnek számon a szerzőtől s amit a szerző kér számon a kritikusoktól. Hámos György, az Orfeusz szövegírója felel az elhangzott bírálatokra. Független Magyarország, márc. 24. 7.

Nincs szerző. 1952b. Írói magatartás. Világosság, ápr. 12. 6.

Nincs szerző. 1952c. A Központi Bizottság beszámolója az SzK(b)P XIX. kongresszusának, 1952. október 5. Budapest: Szikra.

Orfeusz: Súgópéldány. 1950. Gépelt kézirat. Lelőhely: Budapesti Operettszínház.

Rátonyi Róbert. 1984. Operett I–II. Budapest: Zeneműkiadó.

Romsics Ignác. 2010. A Rákosista diktatúra. In Magyarország története a XX. században. 225–260. Budapest: Osiris.

Sas György. 1988. Kamillka: Lírai mese egy nagy művészről. Budapest: Háttér Kiadó–Editorg.

Semsei Jenő. 1955. Felszólalás. In Az operett kérdéseiről: A Fővárosi Operettszínház ankétja 1954. december 14–15-én. 73–74. Budapest: Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség.

Staud Géza szerk. 1960. Magyar színházművészet 1949−1959. Budapest: Színháztudományi Intézet.

Székely György. 1985. Bevezető. In A Művész Színház (1945−1949): Almanach, szerk. Szántó Judit. 5–11. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó.

Szilágyi Ákos. 1988. A sztálini idők mozija 1. Filmvilág 9. 35–39.

Venczel Sándor. 1999a. Virágkor tövisekkel. Beszélgetés Gáspár Margittal. 2. rész. Színház, 9. 39–42.

Venczel Sándor. 1999b. Virágkor tövisekkel. Beszélgetés Gáspár Margittal. 3. rész. Színház, 10. 46–48.
Published
10. 12. 2019.
Section
Članci