Hungarológiai Közlemények

AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI LÉT IDEGENSÉGE CSÁTH GÉZA ELBESZÉLÉSEIBEN

Csilla UTASI — 2024-11-14

Csáth Gézát mélyen megérintette Darwin tanítása. A freudi és breueri pszichoanalízist, mellyel később sokat foglalkozott, a Darwinnal kezdődő 19. századi természettudományos fordulat részének tekintette. A dolgozat szerzője azt az álláspontot fogalmazza meg, hogy Csáth novelláit a darwini tan bizonyos kérdései, mint például állat és ember különbsége, mélyebben alakítják, mint a freudizmus. Az állati szféra már Csáth korai elbeszélésében, A békában szerepet kap. A szőrös, fogakkal rendelkező varangy ebben az esetben a világ ismeretlen, ijesztő dimenzióját testesíti meg, amelyet a racionális világnézet kizár a létezésből. Csáth Gézát a darwini tanításnak az a tétele foglalkoztatta legintenzívebben, mely szerint az élet valamennyi formáját a saját létének fenntartására irányuló vágy mozgatja. A dolgozat a gyönyörelv megjelenéseit vizsgálja Csáth prózájában. Novelláiban az élvezet egyik lehetőségét a gyerekkori létérzékelés, a másikat pedig a kábítószernek a lét közvetlen élvezetét ígérő gyönyöre képviseli.

A 19. SZÁZADI BŰNÜGYI TÖRTÉNET ÉS „BŰNREGÉNY” 21. SZÁZADI REKONSTRUKCIÓI

Erika BENCE — 2024-11-15

Milbacher Róbert Léleknyavalyák – avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről című 2018-as, illetve András László A vörös korona: Mindenkiből lehet áldozat című 2021-ben napvilágot látott bűnregénye is reflektál a 19. századi magyar bűnügyi történet létformájára, pontosabban a hiányára. Az előbbi önfi a Fanni hagyományaitól a Testvériség- trilógián át a Pokolkerékig működtetett eljáráson alapul: úgy határozza meg saját helyét az alakulástörténetben, mintha egy hiányzó, elveszett vagy elfelejtett mű(faj) utólagos rekonstrukciója volna. András László regényében viszont a főhős, Harmath Endre nyomozó beszél a 19. századi bűnesetek természetéről, különösen az 1880-as évek e téren tapasztalt jelenségeiről, amelyeknek – állítása szerint – leghitelesebb ábrázolását Lengyel Péter Macskakő (1988) című regénye jelenti. Mindezek a refl azt sugallhatják számunkra, hogy a 19. századi magyar irodalomban, mert – a Lengyel által megjelenített millennium időszakát kivéve – Magyarországon nem történtek „ötletes”, nagy volumenű vagyszürreális bűnesetek (mint például a Morgue utcai kettős gyilkosság), maga a műfajtípus is hiányzik a magyar irodalom vonatkozó korszakának reprezentációjából, ezért – mint Milbacher a Léleknyavalyákkal – utólagosan kell létrehozni. Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja, feltérképezze és bemutassa, ha mégis létezett a műfajtípus, hogyan, milyen formában volt jelen a 19. századi magyar irodalomban, és miképp hagyományozódott tovább a 20. vagy a 21. századi bűnregényben.

A MAGYAR ÉS A HORVÁT NÉPCSOPORT A BURGENLANDI REGIONÁLIS IRODALOMBAN

Erika ERLINGHAGEN — 2024-11-15

A kelet-ausztriai Burgenlandban három őshonos, az állam által elismert kisebbség él: a magyar, a horvát, valamint a roma népcsoport. Bár ezen népcsoportok mindegyike saját szépirodalommal rendelkezik, a nagyközönség számára ez kevésbé ismert, mivel elenyésző és tematikailag eléggé specifikus. Ugyanakkor a régió német nyelvű irodalma, amely sokkal szélesebb közönséghez jut el, gyakorta megjeleníti és tematizálja ezeket a népcsoportokat, kultúrájukat, nyelvüket. A tanulmányban négy regény kerül összehasonlításra, melyekben a burgenlandi magyar vagy a horvát népcsoport szerepel. Ezáltal láthatóvá válnak a különféle irodalmi reprezentációk, a klisékkel való bánásmódok és a többségi társadalomban létező képek a két népcsoportról.

DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ, MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS OKTATÁS

Ágota TÓTH — 2024-11-15

A 21. században a digitális technológia térnyerése új tanulási környezetet hozott létre, és olyan lehetőségeket biztosít a tanítási-tanulási folyamatban, amelyekre a hagyományos tantermi oktatás keretében nem volt lehetőség. Pedagógiai módszertani váltás is zajlik, s módosul a tanári szerep, az információs társadalom pedagógusa mentor, aki a diák tanulását és fejlődését segíti a piacképes, gyakorlati tudás megszerzése érdekében. A fejlődést nem lehet megállítani, ezért fontos a tanárok innovációra való nyitottsága, és azoknak a módoknak a megtalálása, amelyekkel az oktatás és nevelés szolgálatába, azaz a tantermi gyakorlatba állíthatók az információs társadalom új eszközei (a mesterséges intelligencia alapú chatbotok, fordítóprogramok, képgenerálók stb.).

A DIÁKNYELV RÉGEN ÉS MOST – A SZÓTÁRAK ÉS MÁS FORRÁSOK TÜKRÉBEN

Anita SCHIRM — 2024-11-15

A tanulmány a diáknyelv változását az első, nyomtatásban megjelent diáknyelvi szótártól, Dobos Károly 1898-as művétől kezdve napjaink diáknyelvi szógyűjteményeivel bezárólag veszi sorra. Az elemzett nyomtatott forrásokon kívül dalszövegeket, blogposztokat, a közösségi médiából származó videókat is felhasznál a diákszleng jellegzetességeinek a feltárásához. Az elemzés azt mutatta, hogy a szóanyag gyors változása ellenére a játékosság, a kreativitás, a humor végigkíséri ezt a szociolektust. Az idegen (kezdetben a latin és német, majd az angol) szavak használata minden korszakra jellemző. A főbb szóalkotási módok közé a köznyelvi szavak új jelentésben való használata, a metaforikusság, a népetimologizálás és a játszi szóképzések tartoznak. A diáknyelvi szótárakból és más, a diákszlenget felhasználó forrásokból nem csupán az egyes szavak jelentését és a diákok nyelvhasználatának a leleményességét ismerhetjük meg, hanem bepillantást nyerhetünk a mindenkori diákéletbe is.

KOGNITÍV METAFORÁK A BESZÉLT NYELVI ÉLETTÖRTÉNETEKBEN

Boglárka SZABÓ LAKI — 2024-11-15

A kognitív metaforaelmélet szerint a metafora a nyelv funkcionálásának alapvető módja, a gondolkodás és a megértés elengedhetetlen eszköze, egyben tükrözi az ember megismerési és gondolkodási folyamatait. A metaforák nemcsak retorikai eszközök, hanem áthatják mindennapi kommunikációnkat. A dolgozat vajdasági magyar nők beszélt nyelvi élettörténetében vizsgálja a metaforikus gondolkodás alakzatait kognitív metaforaelméleti keretben. Feltárja az élettörténethez kapcsolódó fogalmi séma egyes elemeinek metaforikus konceptualizációját, valamint feltérképezi a gyakori forrástartományokat. A narratívák jellegéből adódóan a metaforák megvilágítják az élettörténetek fontos eseményeinek, fogalmainak elménkben, gondolatainkban való képszerű megjelenését, betekintést nyújtanak a világ értelmezésébe.

A VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY HIVATALOS LAPJÁNAK MAGYAR FORDÍTÁSÁBAN TAPASZTALT GRAMMATIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEKRŐL

Tímea JUHÁSZ TÓTH — 2024-11-15

A fordító a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg közötti transzfert ún. átváltási műveletek segítségével valósítja meg. A dolgozat a grammatikai átváltási műveleteket vizsgálja Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja 2019-ben megjelent számainak magyar fordításában. Az említett műveletekre a legtöbb esetben azért van szükség, mert a nyelvek grammatikai rendszere sokszor különbséget mutat. A szerb a magyarhoz képest analitikus nyelvnek számít, ezért grammatikai rendszerük felépítése szükségessé teszi az átváltási műveletek alkalmazását. Az eltérő nyelvtani felépítés miatt végtelennek mondható a grammatikai átváltási műveletek száma a fordításokban, ezért a dolgozat csak a szerb–magyar viszonylatú eljárásokra mutat rá.

A MITIKUS ANYAG SZÍNPADI ÚJRAJÁTSZÁSAI

Katalin Ágnes BARTHA — 2024-11-21

Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című alkalmi darabját a Pesti Magyar Színház megnyitóján mutatták be 1837 augusztusában. A cselekmény szerint a felébresztett mitikus honalapító Árpád úgy szembesül a halála utáni ezeréves helyi átalakulások történetével, hogy a korabeli nemzeti, morális és liberális politikai színház eszméjét megértve ennek harcos képviselője lesz, megmentve a Színésznőt a korabeli színházeszmény ellenségeit képviselő allegorikus alakoktól. A dolgozat a bemutató performatív erejének és hatásának kulcsait, illetve a bemutatót követő 19. és 20. századi pesti újrajátszások, átiratok és folytatások megvalósulásait (1862, 1887, 1927, 1937) vizsgálja a Diana Taylor-i írott és megtestesült kultúra fogalmak segítségével. A dolgozat a megtestesült gyakorlatok, a színpadi átadási módok és az archívumokban fellelt bizonyítékok révén arra fókuszál, hogy a különböző történelmi időszakokban hogyan teremtődnek színpadi hagyományok, mindezeket hogyan kezdik ki, illetve hogyan alakulnak ki újak változó kontextusokban.

PARADIGMÁK FEJLŐDÉSE A FENNTARTHATÓSÁGBAN

Lenke MAJOR — 2024-11-21

A fenntartható fejlődés, fenntarthatóság, környezettudatosság kifejezések napjainkban közis- mert, széleskörűen használt fogalmak. Az ENSZ által 1987-ben megfogalmazott fenntart- ható fejlődés eredeti jelentése és az erre épülő elméleti modellek számos esetben átíródtak napjainkra. A fenntarthatóság története már a környezetvédelem fogalmának kialakulásával elkezdődött. A folyamatos fejlődés mentén ezt követte a fenntartható fejlődés terminusa, amely komplex környezetfelfogást és holisztikus egészségszemléletet előfeltételez, majd a fenntartható egészség fogalma is megjelent.
A publikáció a fenntarthatóság köré épülő fogalmak, felfogások, modellek kialakulásának és fejlődésének folyamatát igyekszik nyomon követni. A tanulmány elméleti síkon kíván- ja értelmezni a fenntartható fejlődésnek mint napjainkban leginkább elfogadott fejlődési iránynak az alapvető lényegét. A munka célja bemutatni azokat a gyökereket, amelyek meghatározzák a fenntartható fejlődésről szóló elméleteket és a hozzájuk kapcsolódó társa- dalmi tevékenységeket.