Hungarológiai Közlemények

IULIAN CIOCAN ÉS REGGEL JÖNNEK AZ OROSZOK CÍMŰ REGÉNYÉNEK (KÖZÉP-)KELET-EURÓPAI ÜZENETE

Erika BENCE — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

Iulian Ciocan moldovai író És reggel jönnek az oroszok című regénye jelenbe helyezett disztópia. A cím valójában a főszereplő, Marcel Pulbere által írt és megjelentetett regény címe. Kettős narratívával van tehát dolgunk, amelyeknek részletei felváltva követik egymást, hogy végül a regényíró Pulbere és hőse, Nicanor Turturică sorsa eggyé váljon valamiféle kelet-európai kataklizmatikus látomásban. A disztópia jelenidejűsége abból következik, hogy mind a keretregény, mind a regényben íródó alkotás olyan történéseket és magatartásokat közvetít felénk, amelyek a leírtak formájában soha nem történtek meg (Kisinyovot nem foglalták el ugyan a transznisztriai csapatok), de bárhol és bármikor megtörténhetnek, mi több, valamilyen formában meg is történtek már a világnak e részén, miként a könyve miatt bíróság elé állított író esete sem példátlan. A tanulmányban bemutatott kutatás arra keresi a választ, melyek azok a jelenségek és sztereotípiák Iulian Ciocan regényében, amelyek a közép-kelet-európai létformát írják le, miképp kapcsolódnak ezek az európai disztópiák irodalmi hagyományához. Az összehasonlító vizsgálat során több kortárs magyar disztópikus regény elemzésére sor kerül annak érdekében, hogy a mai magyar próza szinkrón jelenségei és működése tipizálhatóvá és kontextualizálhatóvá váljanak.

A TRANSZKULTURALITÁS MINT POÉTIKAI RENDEZŐELV

Éva TOLDI — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

A tanulmány Marica Bodrožić Cseresznyefa asztal (Kirschholz und alte Gefühle, 2012) című regényét a transzkulturalitás poétikai működésmódja felől vizsgálja, a nyelv, az emlékezet és az identitás összefüggéseire összpontosítva. Marica Bodrožić prózáját a migráció, a többnyelvűség és a kulturális átjárhatóság tapasztalata hatja át, amely az elbeszélés szerkezetét és nyelvhasználatát egyaránt meghatározza. A regény fragmentált narratívája és palimpszesztikus nyelvi rétegzettsége olyan poétikai rendezőelvet hoz létre, amelyben a transzkulturalitás nem csupán tematikai kérdés, hanem a szövegépítés alapeljárása. Az elemzés feltárja, miként válik a tárgyi világ – különösen a címadó cseresznyefa asztal – az emlékezet médiumává, és hogyan vonja be a szövegbe a nosztalgia életérzését. Magyar és szerb fordítási példái pedig a transzkulturális szöveg fordíthatóságának kérdésére reflektálnak.

NÖVÉNY, ÁLLAT ÉS EMBERI TEST KAPCSOLATAI

Dorina TORDA — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

A dolgozat Tolnai Ottó Rovarház című regényét vizsgálja a biopoétika elméleti keretében a növény, állat és emberi test irodalmi reprezentációira összpontosítva. A biopoétika az ember és a természet összefonódásának és kölcsönhatásainak mélyebb megértésére törekszik. Tolnai műveiben a rovarok, a növények, az emberi test és a bomló természet formájában megtestesülő élő anyag aktívan alakítja a szövegvilágot, újfajta, nem antropocentrikus értelmezési lehetőséget teremtve. Az elemzés célja feltárni, miként kapcsolódik össze a biológiai lét és az emberi tapasztalat, valamint hogyan kérdőjeleződnek meg az ember és környezete közötti hagyományos határvonalak. Az elemzés az ökokritika elméleti keretét is integrálja, amelynek alkalmazása különösen indokolt a kerttematikát érintő szöveghelyek vizsgálata során.

KENTAUROK

Gábor GELENCSÉR — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

A Balázs Béla Stúdióban a kísérleti filmezés Bódy Gábornak köszönhetően az 1970-es években sorozat-, illetve csoportjelleget ölt, s ily módon – néhány további művel együtt – az intézmény keretén belül külön is „intézményesíti” az experimentalizmust. A Filmnyelvi sorozat, a K/3 csoport darabjai, valamint a további kísérleti munkák kétféle változatot képviselnek: miközben valamennyi a médium új nyelvi lehetőségeit kutatja, az egyikben valóban a nyelvkeresés és maga a médium válik témává, a másikban a nyelvi radikalitás társadalmi-politikai kontextusba ágyazódik. A tanulmány első része a vizsgált korpusz filmtörténeti és elméleti hátterét mutatja be.

TÉR SZAVUNK EREDETE, JELENTÉSE ÉS SZÁRMAZÉKAI

Mária PÁSZTOR-KICSI — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

Tér szavunk származását illetően a magyar szókészlet ősi rétegébe sorolható. Eredeti alakja feltételezhetően az igenévszók (nomenverbum) kategóriájába tartozott, tehát egyidejűleg rendelkezett főnévi és igei jelentéssel. Ezek azonban később jelentésmegoszláson estek át, a nyelvváltozás során pedig számos új jelentésárnyalatot fejlesztettek ki. A dolgozat célja a T-É-R szóalak jelenleg ismert jelentéseinek kognitív szemantikai feltárása és elemzése, valamint a közöttük fennálló szemantikai viszonyok vizsgálata. Ezzel egyidejűleg megkíséreljük feltérképezni a homonim (névszói és igei jelentésű) szóalakok származékait (képzett szavakat, szóösszetételeket) is, amihez a Czuczor–Fogarasi-féle gyökelmélet kognitív adaptációját is segítségül hívjuk. A vizsgálandó szó- és kifejezésanyag korpuszát különböző nyomtatott szótárak alapján és a speciális webhelyeken fellelhető nyelvi anyag1 segítségével állítjuk össze.

EMLÉK(TÉR)(KÉP) ‒ A BESZÉLT NYELVI ÉLETTÖRTÉNETEK TÉRSZERKEZETE

Boglárka SZABÓ LAKI — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

A szöveg térrendszere mezo- és makroszintű szövegtani jellemző, nyelvi kifejezőeszközei azonban a mikroszinten jelentkeznek, hozzájárulva a szövegösszefüggés megteremtéséhez. A dolgozat a Vajdasági magyar nők élettörténetei című kötetben megjelent beszélt nyelvi élettörténetek, dialogikus narratívák térszerkezetét tanulmányozza az emlékezéssel összefüggésben. Az elbeszélt ’én’ térben való elhelyezése a szövegvilág fontos eleme. A terek megannyi emlék őrzőiként olykor segítik az élettörténeti narratíva előrelendülését. Az emlékek által felidézett terekből kirajzolódik az egyén önéletrajzi tere, emléktérképe. A dolgozat a térjelölés vizsgálatát is érinti, a kognitív nyelvészeti elméletekre jellemzően a nézőpont felől közelítve meg.

A DISZNÓ A MAGYAR, A SZERB ÉS A NÉMET FRAZEOLÓGIÁBAN

Dénes KOBETITS — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

A disznó a magyarok egyik rendkívül jelentős háziállata, amely gazdaságilag, de a kultúra és a hétköznapi élet szempontjából is releváns. A magyar kultúrán kívül más nemzetek is fontos állatnak tartják a disznót, így hát nem meglepő, hogy fontos szerep jutott neki a frazeológiában is. A magyar, a szerb és a német nyelvterület és kultúra között fennálló kölcsönhatások miatt különösen érdekes megvizsgálni, hogy ez az állat miként jelenik meg e nyelvek frazémáiban. Kutatásommal azt mutatom be, hogy a magyar szótárakból gyűjtött disznó vezérszavú frazeológiai egységek megfeleltethetők-e a szerb és a német nyelvben, és ha igen, milyen fokú ekvivalenssel rendelkeznek. Kontrasztív vizsgálódásom által illusztrálom, hogy milyen különbségek és hasonlóságok léteznek az említett frazémák jelentésében és használatában a három nyelvben. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a teljes megfelelések aránya alacsony, ugyanakkor a frazémák csaknem felénél valamilyen fokú ekvivalencia figyelhető meg.

A NAGYSZALONTAI TEMETŐ SÍRFELIRATAI

Réka CZÉGÉ — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

Jelen tanulmány célja a nagyszalontai temető szemiotikai, valamint nyelvészeti megközelítésű vizsgálata a következő szempontok alapján: (a) milyen etnikai és vallási kifejezőeszközöket találunk a mai sírok esetében, (b) hogyan szerveződik a temetőkép a szakrális és a profán jelek függvényében, (c) melyek azok az eszközök, amelyek reprezentatív jellegűek a különböző temetőbeli hatalmi játszmák létrejöttében, (d) hogyan reflektál a temető képe a jelértelmezések függvényében a 2022-es romániai népszámlálási eredményekre? A fenti problematizáló kérdések válaszaiból egyértelműen kiderül, hogy a sírkert tökéletes terepet nyújt a településen zajló társadalmi – vagy akár technikai – változások követésére, hiszen hű tükröt mutat a városban zajló folyamatokról.

KÖZÉP-BÁNÁT SZABADTÉRI, SZAKRÁLIS KISEMLÉKEI DEDIKÁCIÓS SZÖVEGEINEK VIZSGÁLATA

Klára TÓTH-GLEMBA — Sun, 21 Dec 2025 00:00:00 +0000

A szabadtéri szakrális kisemlékek hozzátartoznak a települések mindennapjaihoz; számontartásukkal nyomon követhetők az adott közösség vallásosságának sajátosságai, valamint a vallási identitás kialakulása és továbbélése. Vizsgálatuk során megfigyelhetjük a társadalmi és erkölcsi értékrendet, illetve az emberek közötti viszonyokat a hagyományok függvényében. Jelen kutatás a Közép-Bánát településein található szabadtéri szakrális kisemlékeket és dedikációs felirataikat veszi számba. Nemcsak a katolikus magyar nemzetiségű és anyanyelvű lakosok és hívők által állítottakat foglalja magában, hanem a katolikus német, valamint a pravoszláv szerb, román és orosz hívők által létesített kegyhelyeket és dedikációkat is, így eredményei tükrözik a régió többvallású, többnemzetiségű és többnyelvű jellegét. A kutatás kiterjedt a dedikáció nélküli szakrális kisemlékekre is, amelyeket a hozzájuk kapcsolódó népi emlékezet tesz különösen érdekessé.