EURÓPAI KULTÚRMINTÁK DANILO KIŠ ÉS TOLNAI OTTÓ SZÖVEGEIBEN A holtak enciklopédiája, Világítótorony eladó
Kulcsszavak:
kultúrminták, térkép, családfa, enciklopédia, tenger, halál, Danilo Kiš, Tolnai Ottó, Howard Phillips Lovecraft
Absztrakt
A tanulmány köztes helyzetben generálódó szövegeket, Danilo Kiš elbeszélésfüzérét és Tolnai Ottó festettvíz-prózáját vizsgálja. A műfaji képlékenység, színjátszás intertextuális vonatkozásai család- és társadalmi mitológiák nyomvonalán, európai kultúrminták (térkép, családfa, enciklopédia, azúr, halál, Halottak Könyve, Necronomicon) felhasználásával bontja ki a textusokban megjelenő régiók kulturális irodalmi térképét. A térképen megjelenő hangsúlyos elemek (áramlás, torkolat, tenger) egyetlen végpontban találkoznak, a szövegeket generáló vezérmotívum, a (kék) halál szférájában. A kutatás célja a fenti szövegek elemzése, a két textus közti intertextuális kapcsolatok kibontása, különös tekintettel az alkalmazott európai kultúrmintákra.
Hivatkozások
Beregi Tamás. 2006. A kárhozat partjain túl. Lovecraft-adaptációk. Filmvilág 6: 32–36. http://www.filmvilag.hu/xereses_frame.php?&ev=2000&mod=tartalom (2014. okt. 2.)
Csányi Erzsébet. 2013. Instant világ. A jugoszláv „új művészeti praxis” hatása Fenyvesi Ottó költészetére. In A változás kultúrája – régiók és mozgásterek: A Nyelv és kultúra a változó régióban című VII. Hungarológiai Kongresszus interdiszciplináris szimpóziuma. 129–139. Kolozsvár, 2011. aug. 26–27. Szerk. Breszán István. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
Fábián Zoltán Imre. 2008. A Halottak Könyve a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban. Ókor 1–2: 14–28. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/03/2008_1_2_fabian.pdf (2014. szept. 22.)
Hózsa Éva. 2003. Fordítás rózsa-áron. Danilo Kiš Ady-szótáráról. Üzenet [nyár] 53–62.
Hózsa Éva. 2006. Család-kódoltság és kortárs vajdasági magyar irodalom. In Kód – irodalom – kultúra – régió, szerk. Hózsa Éva, Ispánovics Csapó Julianna, Horváth Futó Hargita. 159–172. Újvidék: BTK.
Juhász Erzsébet. 1989. A holtak enciklopédiája. Híd 53 (11): 1344–1347.
Kákosy László. 1984. Simon mágus. In Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. 18–21. https://hu.scribd.com/doc/203411815/Kakosy-Laszlo-Fenyes-Kaosz (2014. okt. 3.)
Kiš, Danilo. 1990. A holtak enciklopédiája. Ford. Borbély János. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Kisantal Tamás. 2003. Fantasztikum, horror és töredékesség H. P. Lovecraft szövegeiben. PRAE 1. 1–10. http://www.prae.hu/prae/journals.php?jid=43&jaid=236 (2014. dec. 10.)
Liptay Éva. 2008. Kép és szöveg az egyiptomi kultúrában. In Ókor 1–2: 40–46.
Lovecraft, Howard Phillips. 2003a. A Necronomicon története. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Lovecraft, Howard Phillips. 2003b. Természetfeletti rettenet az irodalomban. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Ludassy Mária. 2011. Enciklopédiák 1750–2010. Magyar Tudomány 7: 809–814. http://www.matud.iif.hu/2011/07/07.htm (2015. jan. 20.)
Matolcsy Kálmán. 2010. Találkozás a „határtalan és rút ismeretlennel”: Tudomány, kategorizáció és névadás H. P. Lovecraft prózájában. Egyetemi doktori (PhD-) értekezés tézisei. Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angolamerikai Program. 1–11. http://www.science.unideb.hu/media/document/110304_matolcsykalman.pdf (2015. jan. 22.)
Nagy András Pál. 2005. Necronomicon – A halott nevek könyve. Onga: Hermit Könyvkiadó Bt.
A Necronomicon eredeti története. http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Necronomicon (2015. jan. 11.)
Novák Anikó. 2013. Lexikonszócikkek mint a kultúra hordalékai. A lexikon szerepe Dubravka Ugrešić és Tolnai Ottó műveiben. Lelőhely: Közép-európai Tanulmányok Kara. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. http://www.fss.ukf.sk/hu/2013/03/13/lexikonszocikkek-mint-a-kultura-hordalekai/ (2014. szept. 22.)
Nóvé Béla. 2009. Családfák „gyökere-ága”. A genealógiák jelképvilága. Új Forrás 6. http://epa.oszk.hu/00000/00016/00146/090624.htm (2014. aug. 22.)
Nyíri Kristóf. 2005. Szavaktól a képekig: a tudomány új egysége. Magyar Filozófiai Szemle 3: 1–31. http://epa.oszk.hu/00100/00186/00021/pdf/nyiri.pdf (2015. jan. 22.)
Pál József–Újvári Edit. (é. n.) Szimbólumtár. Budapest: Balassi Kiadó. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#kik%C3%B6t%C5%91 (2014. dec. 15.)
Patócs László. 2012. Egy szabályosabb életmű genezise. Referencialitás és önreflexió Tolnai Ottó Világítótorony eladó című szövegében. Hungarológiai Közlemények 43 (3): 34–41.
Pomogáts Béla. 2008. A magyar kultúra térképe. Korunk 1. http://korunk.org/?q=node/8776 (2014. aug. 12.)
Rudaš Jutka. 2012. Identitásaink horizontjai. Hungarológiai Közlemények 43 (2): 110–118.
Said, Edward. 2004. Hogyan talált magára Európa, miközben bekebelezte a világot. Kultúra és identitás. Karádi Éva fordítása. Lettre 53. http://epa.oszk.hu/00000/00012/00037/said.htm (2014. dec. 14.)
Szajbély Mihály. 2003. Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. Tiszatáj 10: 64–70.
Tánczos Vilmos. 2007. Szimbolikus formák a folklórban. Budapest: Kairosz Kiadó.
Tolnai Ottó. 1992. Versek könyve. Budapest: Széphalom Könyvműhely. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=3&secId=89&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 15.)
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=1&docId=819&secId=76592&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 13.)
Tolnai Ottó. 2010. Világítótorony eladó. Zenta: zEtna. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=8343&secId=846915&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 12.)
Virág Zoltán. 2010. Az azúr enciklopédistája. In Virág Zoltán: A szomszédság kapui. 54–67. Zenta: zEtna, Basiliscus.
Csányi Erzsébet. 2013. Instant világ. A jugoszláv „új művészeti praxis” hatása Fenyvesi Ottó költészetére. In A változás kultúrája – régiók és mozgásterek: A Nyelv és kultúra a változó régióban című VII. Hungarológiai Kongresszus interdiszciplináris szimpóziuma. 129–139. Kolozsvár, 2011. aug. 26–27. Szerk. Breszán István. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
Fábián Zoltán Imre. 2008. A Halottak Könyve a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban. Ókor 1–2: 14–28. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/03/2008_1_2_fabian.pdf (2014. szept. 22.)
Hózsa Éva. 2003. Fordítás rózsa-áron. Danilo Kiš Ady-szótáráról. Üzenet [nyár] 53–62.
Hózsa Éva. 2006. Család-kódoltság és kortárs vajdasági magyar irodalom. In Kód – irodalom – kultúra – régió, szerk. Hózsa Éva, Ispánovics Csapó Julianna, Horváth Futó Hargita. 159–172. Újvidék: BTK.
Juhász Erzsébet. 1989. A holtak enciklopédiája. Híd 53 (11): 1344–1347.
Kákosy László. 1984. Simon mágus. In Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. 18–21. https://hu.scribd.com/doc/203411815/Kakosy-Laszlo-Fenyes-Kaosz (2014. okt. 3.)
Kiš, Danilo. 1990. A holtak enciklopédiája. Ford. Borbély János. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Kisantal Tamás. 2003. Fantasztikum, horror és töredékesség H. P. Lovecraft szövegeiben. PRAE 1. 1–10. http://www.prae.hu/prae/journals.php?jid=43&jaid=236 (2014. dec. 10.)
Liptay Éva. 2008. Kép és szöveg az egyiptomi kultúrában. In Ókor 1–2: 40–46.
Lovecraft, Howard Phillips. 2003a. A Necronomicon története. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Lovecraft, Howard Phillips. 2003b. Természetfeletti rettenet az irodalomban. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Ludassy Mária. 2011. Enciklopédiák 1750–2010. Magyar Tudomány 7: 809–814. http://www.matud.iif.hu/2011/07/07.htm (2015. jan. 20.)
Matolcsy Kálmán. 2010. Találkozás a „határtalan és rút ismeretlennel”: Tudomány, kategorizáció és névadás H. P. Lovecraft prózájában. Egyetemi doktori (PhD-) értekezés tézisei. Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angolamerikai Program. 1–11. http://www.science.unideb.hu/media/document/110304_matolcsykalman.pdf (2015. jan. 22.)
Nagy András Pál. 2005. Necronomicon – A halott nevek könyve. Onga: Hermit Könyvkiadó Bt.
A Necronomicon eredeti története. http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Necronomicon (2015. jan. 11.)
Novák Anikó. 2013. Lexikonszócikkek mint a kultúra hordalékai. A lexikon szerepe Dubravka Ugrešić és Tolnai Ottó műveiben. Lelőhely: Közép-európai Tanulmányok Kara. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. http://www.fss.ukf.sk/hu/2013/03/13/lexikonszocikkek-mint-a-kultura-hordalekai/ (2014. szept. 22.)
Nóvé Béla. 2009. Családfák „gyökere-ága”. A genealógiák jelképvilága. Új Forrás 6. http://epa.oszk.hu/00000/00016/00146/090624.htm (2014. aug. 22.)
Nyíri Kristóf. 2005. Szavaktól a képekig: a tudomány új egysége. Magyar Filozófiai Szemle 3: 1–31. http://epa.oszk.hu/00100/00186/00021/pdf/nyiri.pdf (2015. jan. 22.)
Pál József–Újvári Edit. (é. n.) Szimbólumtár. Budapest: Balassi Kiadó. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#kik%C3%B6t%C5%91 (2014. dec. 15.)
Patócs László. 2012. Egy szabályosabb életmű genezise. Referencialitás és önreflexió Tolnai Ottó Világítótorony eladó című szövegében. Hungarológiai Közlemények 43 (3): 34–41.
Pomogáts Béla. 2008. A magyar kultúra térképe. Korunk 1. http://korunk.org/?q=node/8776 (2014. aug. 12.)
Rudaš Jutka. 2012. Identitásaink horizontjai. Hungarológiai Közlemények 43 (2): 110–118.
Said, Edward. 2004. Hogyan talált magára Európa, miközben bekebelezte a világot. Kultúra és identitás. Karádi Éva fordítása. Lettre 53. http://epa.oszk.hu/00000/00012/00037/said.htm (2014. dec. 14.)
Szajbély Mihály. 2003. Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. Tiszatáj 10: 64–70.
Tánczos Vilmos. 2007. Szimbolikus formák a folklórban. Budapest: Kairosz Kiadó.
Tolnai Ottó. 1992. Versek könyve. Budapest: Széphalom Könyvműhely. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=3&secId=89&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 15.)
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=1&docId=819&secId=76592&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 13.)
Tolnai Ottó. 2010. Világítótorony eladó. Zenta: zEtna. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=8343&secId=846915&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 12.)
Virág Zoltán. 2010. Az azúr enciklopédistája. In Virág Zoltán: A szomszédság kapui. 54–67. Zenta: zEtna, Basiliscus.
