EUROPEAN CULTURAL PATTERNS IN DANILO KIŠ’ AND OTTÓ TOLNAI’S TEXTS The Encyclopedia of the Dead, A Lighthouse for Sale
Keywords:
culture patterns, map, family tree, encyclopedia, sea, Danilo Kiš, Ottó Tolnai, Howard Phillips Lovecraft
Abstract
The study looks at texts generated in intermediate circumstances, namely, the series of stories by Danilo Kiš and the stained-water prose written by Ottó Tolnai. The plasticity of the genre and the intertextual aspects of play-acting alongside family and social mithologies unfold the cultural literary map of the regions depictid in the texts by using European cultural models (maps, family trees, encyclopedia, azure, death, Book of the Dead, Necronomicon). The accented elements (the flow, the estuary and the sea) meet in a single destination, in the leitmotif which generates the texts: the sphere of the (blue) death. The aim of the research is to analyze these texts and unfold the intertextual relationships between the texts.
References
Beregi Tamás. 2006. A kárhozat partjain túl. Lovecraft-adaptációk. Filmvilág 6: 32–36. http://www.filmvilag.hu/xereses_frame.php?&ev=2000&mod=tartalom (2014. okt. 2.)
Csányi Erzsébet. 2013. Instant világ. A jugoszláv „új művészeti praxis” hatása Fenyvesi Ottó költészetére. In A változás kultúrája – régiók és mozgásterek: A Nyelv és kultúra a változó régióban című VII. Hungarológiai Kongresszus interdiszciplináris szimpóziuma. 129–139. Kolozsvár, 2011. aug. 26–27. Szerk. Breszán István. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
Fábián Zoltán Imre. 2008. A Halottak Könyve a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban. Ókor 1–2: 14–28. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/03/2008_1_2_fabian.pdf (2014. szept. 22.)
Hózsa Éva. 2003. Fordítás rózsa-áron. Danilo Kiš Ady-szótáráról. Üzenet [nyár] 53–62.
Hózsa Éva. 2006. Család-kódoltság és kortárs vajdasági magyar irodalom. In Kód – irodalom – kultúra – régió, szerk. Hózsa Éva, Ispánovics Csapó Julianna, Horváth Futó Hargita. 159–172. Újvidék: BTK.
Juhász Erzsébet. 1989. A holtak enciklopédiája. Híd 53 (11): 1344–1347.
Kákosy László. 1984. Simon mágus. In Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. 18–21. https://hu.scribd.com/doc/203411815/Kakosy-Laszlo-Fenyes-Kaosz (2014. okt. 3.)
Kiš, Danilo. 1990. A holtak enciklopédiája. Ford. Borbély János. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Kisantal Tamás. 2003. Fantasztikum, horror és töredékesség H. P. Lovecraft szövegeiben. PRAE 1. 1–10. http://www.prae.hu/prae/journals.php?jid=43&jaid=236 (2014. dec. 10.)
Liptay Éva. 2008. Kép és szöveg az egyiptomi kultúrában. In Ókor 1–2: 40–46.
Lovecraft, Howard Phillips. 2003a. A Necronomicon története. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Lovecraft, Howard Phillips. 2003b. Természetfeletti rettenet az irodalomban. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Ludassy Mária. 2011. Enciklopédiák 1750–2010. Magyar Tudomány 7: 809–814. http://www.matud.iif.hu/2011/07/07.htm (2015. jan. 20.)
Matolcsy Kálmán. 2010. Találkozás a „határtalan és rút ismeretlennel”: Tudomány, kategorizáció és névadás H. P. Lovecraft prózájában. Egyetemi doktori (PhD-) értekezés tézisei. Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angolamerikai Program. 1–11. http://www.science.unideb.hu/media/document/110304_matolcsykalman.pdf (2015. jan. 22.)
Nagy András Pál. 2005. Necronomicon – A halott nevek könyve. Onga: Hermit Könyvkiadó Bt.
A Necronomicon eredeti története. http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Necronomicon (2015. jan. 11.)
Novák Anikó. 2013. Lexikonszócikkek mint a kultúra hordalékai. A lexikon szerepe Dubravka Ugrešić és Tolnai Ottó műveiben. Lelőhely: Közép-európai Tanulmányok Kara. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. http://www.fss.ukf.sk/hu/2013/03/13/lexikonszocikkek-mint-a-kultura-hordalekai/ (2014. szept. 22.)
Nóvé Béla. 2009. Családfák „gyökere-ága”. A genealógiák jelképvilága. Új Forrás 6. http://epa.oszk.hu/00000/00016/00146/090624.htm (2014. aug. 22.)
Nyíri Kristóf. 2005. Szavaktól a képekig: a tudomány új egysége. Magyar Filozófiai Szemle 3: 1–31. http://epa.oszk.hu/00100/00186/00021/pdf/nyiri.pdf (2015. jan. 22.)
Pál József–Újvári Edit. (é. n.) Szimbólumtár. Budapest: Balassi Kiadó. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#kik%C3%B6t%C5%91 (2014. dec. 15.)
Patócs László. 2012. Egy szabályosabb életmű genezise. Referencialitás és önreflexió Tolnai Ottó Világítótorony eladó című szövegében. Hungarológiai Közlemények 43 (3): 34–41.
Pomogáts Béla. 2008. A magyar kultúra térképe. Korunk 1. http://korunk.org/?q=node/8776 (2014. aug. 12.)
Rudaš Jutka. 2012. Identitásaink horizontjai. Hungarológiai Közlemények 43 (2): 110–118.
Said, Edward. 2004. Hogyan talált magára Európa, miközben bekebelezte a világot. Kultúra és identitás. Karádi Éva fordítása. Lettre 53. http://epa.oszk.hu/00000/00012/00037/said.htm (2014. dec. 14.)
Szajbély Mihály. 2003. Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. Tiszatáj 10: 64–70.
Tánczos Vilmos. 2007. Szimbolikus formák a folklórban. Budapest: Kairosz Kiadó.
Tolnai Ottó. 1992. Versek könyve. Budapest: Széphalom Könyvműhely. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=3&secId=89&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 15.)
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=1&docId=819&secId=76592&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 13.)
Tolnai Ottó. 2010. Világítótorony eladó. Zenta: zEtna. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=8343&secId=846915&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 12.)
Virág Zoltán. 2010. Az azúr enciklopédistája. In Virág Zoltán: A szomszédság kapui. 54–67. Zenta: zEtna, Basiliscus.
Csányi Erzsébet. 2013. Instant világ. A jugoszláv „új művészeti praxis” hatása Fenyvesi Ottó költészetére. In A változás kultúrája – régiók és mozgásterek: A Nyelv és kultúra a változó régióban című VII. Hungarológiai Kongresszus interdiszciplináris szimpóziuma. 129–139. Kolozsvár, 2011. aug. 26–27. Szerk. Breszán István. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
Fábián Zoltán Imre. 2008. A Halottak Könyve a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban. Ókor 1–2: 14–28. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/03/2008_1_2_fabian.pdf (2014. szept. 22.)
Hózsa Éva. 2003. Fordítás rózsa-áron. Danilo Kiš Ady-szótáráról. Üzenet [nyár] 53–62.
Hózsa Éva. 2006. Család-kódoltság és kortárs vajdasági magyar irodalom. In Kód – irodalom – kultúra – régió, szerk. Hózsa Éva, Ispánovics Csapó Julianna, Horváth Futó Hargita. 159–172. Újvidék: BTK.
Juhász Erzsébet. 1989. A holtak enciklopédiája. Híd 53 (11): 1344–1347.
Kákosy László. 1984. Simon mágus. In Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. 18–21. https://hu.scribd.com/doc/203411815/Kakosy-Laszlo-Fenyes-Kaosz (2014. okt. 3.)
Kiš, Danilo. 1990. A holtak enciklopédiája. Ford. Borbély János. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Kisantal Tamás. 2003. Fantasztikum, horror és töredékesség H. P. Lovecraft szövegeiben. PRAE 1. 1–10. http://www.prae.hu/prae/journals.php?jid=43&jaid=236 (2014. dec. 10.)
Liptay Éva. 2008. Kép és szöveg az egyiptomi kultúrában. In Ókor 1–2: 40–46.
Lovecraft, Howard Phillips. 2003a. A Necronomicon története. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Lovecraft, Howard Phillips. 2003b. Természetfeletti rettenet az irodalomban. Galamb Zoltán fordítása. In Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. http://hplovecraft.hu/biblio.php?module=read&id=154&lang=magyar (2014. dec. 3.)
Ludassy Mária. 2011. Enciklopédiák 1750–2010. Magyar Tudomány 7: 809–814. http://www.matud.iif.hu/2011/07/07.htm (2015. jan. 20.)
Matolcsy Kálmán. 2010. Találkozás a „határtalan és rút ismeretlennel”: Tudomány, kategorizáció és névadás H. P. Lovecraft prózájában. Egyetemi doktori (PhD-) értekezés tézisei. Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angolamerikai Program. 1–11. http://www.science.unideb.hu/media/document/110304_matolcsykalman.pdf (2015. jan. 22.)
Nagy András Pál. 2005. Necronomicon – A halott nevek könyve. Onga: Hermit Könyvkiadó Bt.
A Necronomicon eredeti története. http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Necronomicon (2015. jan. 11.)
Novák Anikó. 2013. Lexikonszócikkek mint a kultúra hordalékai. A lexikon szerepe Dubravka Ugrešić és Tolnai Ottó műveiben. Lelőhely: Közép-európai Tanulmányok Kara. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. http://www.fss.ukf.sk/hu/2013/03/13/lexikonszocikkek-mint-a-kultura-hordalekai/ (2014. szept. 22.)
Nóvé Béla. 2009. Családfák „gyökere-ága”. A genealógiák jelképvilága. Új Forrás 6. http://epa.oszk.hu/00000/00016/00146/090624.htm (2014. aug. 22.)
Nyíri Kristóf. 2005. Szavaktól a képekig: a tudomány új egysége. Magyar Filozófiai Szemle 3: 1–31. http://epa.oszk.hu/00100/00186/00021/pdf/nyiri.pdf (2015. jan. 22.)
Pál József–Újvári Edit. (é. n.) Szimbólumtár. Budapest: Balassi Kiadó. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#kik%C3%B6t%C5%91 (2014. dec. 15.)
Patócs László. 2012. Egy szabályosabb életmű genezise. Referencialitás és önreflexió Tolnai Ottó Világítótorony eladó című szövegében. Hungarológiai Közlemények 43 (3): 34–41.
Pomogáts Béla. 2008. A magyar kultúra térképe. Korunk 1. http://korunk.org/?q=node/8776 (2014. aug. 12.)
Rudaš Jutka. 2012. Identitásaink horizontjai. Hungarológiai Közlemények 43 (2): 110–118.
Said, Edward. 2004. Hogyan talált magára Európa, miközben bekebelezte a világot. Kultúra és identitás. Karádi Éva fordítása. Lettre 53. http://epa.oszk.hu/00000/00012/00037/said.htm (2014. dec. 14.)
Szajbély Mihály. 2003. Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. Tiszatáj 10: 64–70.
Tánczos Vilmos. 2007. Szimbolikus formák a folklórban. Budapest: Kairosz Kiadó.
Tolnai Ottó. 1992. Versek könyve. Budapest: Széphalom Könyvműhely. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=3&secId=89&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 15.)
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=1&docId=819&secId=76592&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 13.)
Tolnai Ottó. 2010. Világítótorony eladó. Zenta: zEtna. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=3&origOffset=1&docId=8343&secId=846915&limit=10&pageSet=1 (2013. aug. 12.)
Virág Zoltán. 2010. Az azúr enciklopédistája. In Virág Zoltán: A szomszédság kapui. 54–67. Zenta: zEtna, Basiliscus.
