A KISVÁROS POÉTIKÁJA 1.
Kulcsszavak:
térpoétika, városkutatás, kronotoposz, provinciális kisváros, időkezelés, irónia
Absztrakt
A tanulmány kétirányú kutatásból indul ki. Egyrészt arra tesz kísérletet, hogy a provinciális kisvárosnak a XIX. század második felében létrejött kronotoposzát megvizsgálja, mindenekelőtt a kor metropoliszmítoszának függvényében írja le: jellemző térábrázolását és időtapasztalatát, az általa közvetítődő életérzést, emberképet. Ennek során a korabeli kisváros-reprezentációkban elsősorban a korabeli világváros „ellenmítoszát” véli felfedezni. Másrészt az így meghatározott kisvárosképnek a XX. század első felében megjelenő magyar változataival foglalkozik az írás. Első részében Kaffka Margit Mária évei és Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében.
Hivatkozások
Baudelaire, Charles. 1964. Charles Baudelaire válogatott művészeti írásai. Budapest: Képzőművészeti Alap.
Benjamin, Walter. 1969. Párizs a XIX. század fővárosa. In Kommentár és prófécia. 228–275. Budapest: Gondolat.
Benjamin, Walter. 1980. A második császárság Párizsa Baudelaire-nél. In Angelus Novus. 850–889. Budapest: Magyar Helikon.
Bodnár György. 2001. Kaffka Margit. Budapest: Balassi.
Csehov, Anton Pavlovics. 1973. Három nővér. Ford. Kosztolányi Dezső. In Sirály: Színművek. [Budapest]: Magyar Helikon.
Eisemann György. 2001. A Móricz-újraolvasás esélyei. In A kifosztott Móricz?, szerk. Fenyő D. György, 240–249. Budapest: Krónika Nova.
Gintli Tibor. 2005. Bovary úr vagy Bovaryné. In Az újraolvasott Móricz, szerk. Onder Csaba, 68–79. Nyíregyháza: NYF BTMFK Irod. Tansz.
Horváth Györgyi. 2009. Kószálónők a régi Budapesten. Nagyvárosi térhasználat és női művészlét – Kaffka Margit: Állomások. In Nő, tükör, írás, szerk. Varga Virág, Zsávolya Zoltán, 162–189. Budapest: Ráció.
Kaffka Margit. 2005. Mária évei. Budapest: Eri Kiadó.
Kosztolányi Dezső. 1978. Színházi esték I. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Kulcsár Szabó Ernő. 1993. Beszédaktus, szerepkör, irónia. In A magvető nyomában, szerk. Szabó B. István, 24–53. Budapest: Anonymus.
Lotman, Jurij. 1994. Pétervár szimbolikája és a város szemiotikájának problémái. In Kultúra, szöveg, narráció, szerk. Kovács Árpád, V. Gilbert Edit, 186–189. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó.
Margócsy István. 1993. Sárarany. In A magvető nyomában, szerk. Szabó B. István, 17–23. Budapest: Anonymus.
Mohai V. Lajos. 2010. A Sárszeg regények és környezetük. Szombathely: Savaria University Press.
Móricz Zsigmond. 2005. Úri muri. [Budapest]: Akkord Kiadó.
Móricz Zsigmond. 2012. Az Isten háta mögött. Fapadoskonyv.hu Kft.
Móricz Zsigmond. Kerek Ferkó. http://mek.oszk.hu/05000/05074/05074.htm (2015. máj. 17.)
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. Pozsony: Kalligram.
Szilágyi Zsófia. 2013. Móricz Zsigmond. Pozsony: Kalligram.
Szirák Péter. 2001. Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. In A kifosztott Móricz?, szerk. Fenyő D. György, 226–240. Budapest: Krónika Nova.
Szitár Katalin. 2003. Az elbeszélő gondolkodás és a szó poétikuma: Kaffka Margit: Polixéna tant. In Szó, elbeszélés, metafora, szerk. Horváth Kornélia, Szitár Katalin, 387–409. Budapest: Kijárat.
Uszpenszkij, Borisz. 1984. A kompozíció poétikája. Budapest: Európa Kiadó.
Benjamin, Walter. 1969. Párizs a XIX. század fővárosa. In Kommentár és prófécia. 228–275. Budapest: Gondolat.
Benjamin, Walter. 1980. A második császárság Párizsa Baudelaire-nél. In Angelus Novus. 850–889. Budapest: Magyar Helikon.
Bodnár György. 2001. Kaffka Margit. Budapest: Balassi.
Csehov, Anton Pavlovics. 1973. Három nővér. Ford. Kosztolányi Dezső. In Sirály: Színművek. [Budapest]: Magyar Helikon.
Eisemann György. 2001. A Móricz-újraolvasás esélyei. In A kifosztott Móricz?, szerk. Fenyő D. György, 240–249. Budapest: Krónika Nova.
Gintli Tibor. 2005. Bovary úr vagy Bovaryné. In Az újraolvasott Móricz, szerk. Onder Csaba, 68–79. Nyíregyháza: NYF BTMFK Irod. Tansz.
Horváth Györgyi. 2009. Kószálónők a régi Budapesten. Nagyvárosi térhasználat és női művészlét – Kaffka Margit: Állomások. In Nő, tükör, írás, szerk. Varga Virág, Zsávolya Zoltán, 162–189. Budapest: Ráció.
Kaffka Margit. 2005. Mária évei. Budapest: Eri Kiadó.
Kosztolányi Dezső. 1978. Színházi esték I. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
Kulcsár Szabó Ernő. 1993. Beszédaktus, szerepkör, irónia. In A magvető nyomában, szerk. Szabó B. István, 24–53. Budapest: Anonymus.
Lotman, Jurij. 1994. Pétervár szimbolikája és a város szemiotikájának problémái. In Kultúra, szöveg, narráció, szerk. Kovács Árpád, V. Gilbert Edit, 186–189. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó.
Margócsy István. 1993. Sárarany. In A magvető nyomában, szerk. Szabó B. István, 17–23. Budapest: Anonymus.
Mohai V. Lajos. 2010. A Sárszeg regények és környezetük. Szombathely: Savaria University Press.
Móricz Zsigmond. 2005. Úri muri. [Budapest]: Akkord Kiadó.
Móricz Zsigmond. 2012. Az Isten háta mögött. Fapadoskonyv.hu Kft.
Móricz Zsigmond. Kerek Ferkó. http://mek.oszk.hu/05000/05074/05074.htm (2015. máj. 17.)
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. Pozsony: Kalligram.
Szilágyi Zsófia. 2013. Móricz Zsigmond. Pozsony: Kalligram.
Szirák Péter. 2001. Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje. In A kifosztott Móricz?, szerk. Fenyő D. György, 226–240. Budapest: Krónika Nova.
Szitár Katalin. 2003. Az elbeszélő gondolkodás és a szó poétikuma: Kaffka Margit: Polixéna tant. In Szó, elbeszélés, metafora, szerk. Horváth Kornélia, Szitár Katalin, 387–409. Budapest: Kijárat.
Uszpenszkij, Borisz. 1984. A kompozíció poétikája. Budapest: Európa Kiadó.
