TÓTH KRISZTINA LÍRÁJA ÉS A SÍRÓ PONYVA CÍMŰ KÖTET
Kulcsszavak:
tradíció, költői figyelem, kettősség/ikerség, intertextuális szövegkonstrukció, irónia
Absztrakt
A tanulmány Tóth Krisztina líráját, annak a magyar költészeti tradícióhoz való viszonyát vizsgálja, elsődlegesen olyan ismérvek mentén, mint a reflexív költői attitűd és „ars poetica”, a dialogikusság, az intertextualitás, az irónia és a narrativitás. A dolgozat e szempontok mérlegelése nyomán igyekszik elhelyezni Tóth Krisztina költészetét a XX. és XXI. századi magyar irodalmi hagyományban. A cikk második része a 2003-as Síró ponyva című verskötetet tárgyalja viszonylagos részletességgel, s a kötet poétikai szerkesztettségéről tett megállapításait egyebek mellett két költemény, az Elégia és a Diaporáma mikroelemzésével támasztja alá.Hivatkozások
Bodor Béla. 2004. Az ő szeme száraz, nézni akar vele, http://www.holmi.org/2004/11/bodor-bela-az-o-szeme-szaraz-nezni-akar-vele-toth-krisztina-siro-ponyva (2015. jún. 20.)
Bókay Antal. 2011. Szelf-retorikák. Tóth Krisztina: Porhó ‒ József Attila: Születésnapomra. In Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában, szerk. Boros Oszkár, Érfalvy Lívia, Horváth Kornélia. 164‒180. Budapest: Ráció.
Ferencz Győző. 2009. Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest: Osiris.
Horváth Kornélia. 1999. A Kettő és az Egy (Weöres Sándor: Keleti elégia). In Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből. 77‒97. Budapest: Krónika Nova.
Kabdebó Lóránt. 1996a. A dialogikus poétikai paradigma nagy pillanata. Szabó Lőrinc személyiséglátomása (Te meg a világ). In „A magyar költészet az én nyelvemen beszél”. 36‒56. Budapest: Argumentum.
Kabdebó Lóránt. 1996b. A dialogikus költői paradigma megszületése a magyar lírában. In Vers és próza a modernség második hullámában. 11‒19. Budapest: Argumentum.
Kosztolányi Dezső. 1999. Hogy születik a vers és a regény? Válasz és vallomás egy kérdésre (1931). In Nyelv és lélek, vál., s. a. r. Réz Pál. 453‒459. Budapest: Osiris.
Kulcsár-Szabó Zoltán. 2010. „Sötétben nézem magamat”. Az individualitás formái a Te meg a világban. In Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében. 59–90. Budapest: Ráció.
Nemes Nagy Ágnes. 1989. Tudjuk-e, hogy mit csinálunk? 46‒57. In Szó és szótlanság. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2006. Parti Nagy Lajos. Pozsony: Kalligram.
Osztroluczky Sarolta. 2015. „…emlékidőben, emlék/szem, néz. Az emlékezés alakzatai Tóth Krisztina Porhó című kötetében. In „...kettős, egymást tükröző világban.” Poétikai formációk a késő- és posztmodern magyar lírában, szerk. Boros Oszkár, Horváth Kornélia, Osztroluczky Sarolta. 191‒203. Budapest: Gondolat.
Pilinszky János. 1999. A mű születése (1947). In Publicisztikai írások. 37‒41. Budapest: Osiris.
Pomogáts Béla. 1987. Radnóti Miklós. Budapest: Gondolat.
Prágai Tamás. 2000. Komolyhon tartomány illesztékei. Irányvonalak a kilencvenes évek „fiatal lírájában”. Kortárs (6): 56.
Prágai Tamás. 2002. Mnémoszüné arcai. Tóth Krisztina: Porhó. Kortárs (6): 117.
Szávai Dorottya. 2009. Az emlékező „te”. Dialógus, emlékezés és temporalitás Tóth Krisztina költészetében. In A „te” alakzatai. Dialógus és szubjektum a lírában. 133–168. Budapest: Kijárat.
Tóth Krisztina. 2010. Talált mondat. http://mta.hu/data/cikk/10/75/1/cikk_107501/Toth_Krisztina_pdf (2015. máj. 20.)
Tóth Krisztina. 2014. Bajnokok vagyunk az elhallgatásban. http://www.origo.hu/kultura/20140911-interju-toth-krisztina-kolto-iroval. html (2015. jún. 11.)
Weöres Sándor. 1986. A vers születése: Meditáció és vallomás. In Egybegyűjtött írások 1. Budapest: Magvető.
Bókay Antal. 2011. Szelf-retorikák. Tóth Krisztina: Porhó ‒ József Attila: Születésnapomra. In Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában, szerk. Boros Oszkár, Érfalvy Lívia, Horváth Kornélia. 164‒180. Budapest: Ráció.
Ferencz Győző. 2009. Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest: Osiris.
Horváth Kornélia. 1999. A Kettő és az Egy (Weöres Sándor: Keleti elégia). In Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből. 77‒97. Budapest: Krónika Nova.
Kabdebó Lóránt. 1996a. A dialogikus poétikai paradigma nagy pillanata. Szabó Lőrinc személyiséglátomása (Te meg a világ). In „A magyar költészet az én nyelvemen beszél”. 36‒56. Budapest: Argumentum.
Kabdebó Lóránt. 1996b. A dialogikus költői paradigma megszületése a magyar lírában. In Vers és próza a modernség második hullámában. 11‒19. Budapest: Argumentum.
Kosztolányi Dezső. 1999. Hogy születik a vers és a regény? Válasz és vallomás egy kérdésre (1931). In Nyelv és lélek, vál., s. a. r. Réz Pál. 453‒459. Budapest: Osiris.
Kulcsár-Szabó Zoltán. 2010. „Sötétben nézem magamat”. Az individualitás formái a Te meg a világban. In Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében. 59–90. Budapest: Ráció.
Nemes Nagy Ágnes. 1989. Tudjuk-e, hogy mit csinálunk? 46‒57. In Szó és szótlanság. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2006. Parti Nagy Lajos. Pozsony: Kalligram.
Osztroluczky Sarolta. 2015. „…emlékidőben, emlék/szem, néz. Az emlékezés alakzatai Tóth Krisztina Porhó című kötetében. In „...kettős, egymást tükröző világban.” Poétikai formációk a késő- és posztmodern magyar lírában, szerk. Boros Oszkár, Horváth Kornélia, Osztroluczky Sarolta. 191‒203. Budapest: Gondolat.
Pilinszky János. 1999. A mű születése (1947). In Publicisztikai írások. 37‒41. Budapest: Osiris.
Pomogáts Béla. 1987. Radnóti Miklós. Budapest: Gondolat.
Prágai Tamás. 2000. Komolyhon tartomány illesztékei. Irányvonalak a kilencvenes évek „fiatal lírájában”. Kortárs (6): 56.
Prágai Tamás. 2002. Mnémoszüné arcai. Tóth Krisztina: Porhó. Kortárs (6): 117.
Szávai Dorottya. 2009. Az emlékező „te”. Dialógus, emlékezés és temporalitás Tóth Krisztina költészetében. In A „te” alakzatai. Dialógus és szubjektum a lírában. 133–168. Budapest: Kijárat.
Tóth Krisztina. 2010. Talált mondat. http://mta.hu/data/cikk/10/75/1/cikk_107501/Toth_Krisztina_pdf (2015. máj. 20.)
Tóth Krisztina. 2014. Bajnokok vagyunk az elhallgatásban. http://www.origo.hu/kultura/20140911-interju-toth-krisztina-kolto-iroval. html (2015. jún. 11.)
Weöres Sándor. 1986. A vers születése: Meditáció és vallomás. In Egybegyűjtött írások 1. Budapest: Magvető.
