KRISZTINA TÓTH’S LYRIC POETRY AND HER VOLUME, THE CRYING CANVAS

  • Kornélia Horváth Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Humanities and Social Sciences, Piliscsaba, Hungary – Selye János University, Faculty of Education, Komárno, Slovakia
Keywords: tradititon, poetic attention, duplicity/geminity, intertextual text-construction, irony

Abstract

This study analyzes Krisztina Tóth’s lyric poetry and its connection with Hungarian lyric tradition. The main points of view of the research are the author’s reflective poetic attitude and ars poetica, the problem of dialogism, intertextuality, irony and narrativity. Our paper tries to situate Krisztina Tóth’s poetry in the Hungarian literary tradition, following and investigating these important questions. In the second part of the paper the volume of the author Síró ponyva is examined quite detailly. Our results concerning the poetic construction of the volume are based also on the micro-analysis of two poems, entitled Elegy and Diaporam.

References

Bodor Béla. 2004. Az ő szeme száraz, nézni akar vele, http://www.holmi.org/2004/11/bodor-bela-az-o-szeme-szaraz-nezni-akar-vele-toth-krisztina-siro-ponyva (2015. jún. 20.)
Bókay Antal. 2011. Szelf-retorikák. Tóth Krisztina: Porhó ‒ József Attila: Születésnapomra. In Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában, szerk. Boros Oszkár, Érfalvy Lívia, Horváth Kornélia. 164‒180. Budapest: Ráció.
Ferencz Győző. 2009. Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest: Osiris.
Horváth Kornélia. 1999. A Kettő és az Egy (Weöres Sándor: Keleti elégia). In Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből. 77‒97. Budapest: Krónika Nova.
Kabdebó Lóránt. 1996a. A dialogikus poétikai paradigma nagy pillanata. Szabó Lőrinc személyiséglátomása (Te meg a világ). In „A magyar költészet az én nyelvemen beszél”. 36‒56. Budapest: Argumentum.
Kabdebó Lóránt. 1996b. A dialogikus költői paradigma megszületése a magyar lírában. In Vers és próza a modernség második hullámában. 11‒19. Budapest: Argumentum.
Kosztolányi Dezső. 1999. Hogy születik a vers és a regény? Válasz és vallomás egy kérdésre (1931). In Nyelv és lélek, vál., s. a. r. Réz Pál. 453‒459. Budapest: Osiris.
Kulcsár-Szabó Zoltán. 2010. „Sötétben nézem magamat”. Az individualitás formái a Te meg a világban. In Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében. 59–90. Budapest: Ráció.
Nemes Nagy Ágnes. 1989. Tudjuk-e, hogy mit csinálunk? 46‒57. In Szó és szótlanság. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2006. Parti Nagy Lajos. Pozsony: Kalligram.
Osztroluczky Sarolta. 2015. „…emlékidőben, emlék/szem, néz. Az emlékezés alakzatai Tóth Krisztina Porhó című kötetében. In „...kettős, egymást tükröző világban.” Poétikai formációk a késő- és posztmodern magyar lírában, szerk. Boros Oszkár, Horváth Kornélia, Osztroluczky Sarolta. 191‒203. Budapest: Gondolat.
Pilinszky János. 1999. A mű születése (1947). In Publicisztikai írások. 37‒41. Budapest: Osiris.
Pomogáts Béla. 1987. Radnóti Miklós. Budapest: Gondolat.
Prágai Tamás. 2000. Komolyhon tartomány illesztékei. Irányvonalak a kilencvenes évek „fiatal lírájában”. Kortárs (6): 56.
Prágai Tamás. 2002. Mnémoszüné arcai. Tóth Krisztina: Porhó. Kortárs (6): 117.
Szávai Dorottya. 2009. Az emlékező „te”. Dialógus, emlékezés és temporalitás Tóth Krisztina költészetében. In A „te” alakzatai. Dialógus és szubjektum a lírában. 133–168. Budapest: Kijárat.
Tóth Krisztina. 2010. Talált mondat. http://mta.hu/data/cikk/10/75/1/cikk_107501/Toth_Krisztina_pdf (2015. máj. 20.)
Tóth Krisztina. 2014. Bajnokok vagyunk az elhallgatásban. http://www.origo.hu/kultura/20140911-interju-toth-krisztina-kolto-iroval. html (2015. jún. 11.)
Weöres Sándor. 1986. A vers születése: Meditáció és vallomás. In Egybegyűjtött írások 1. Budapest: Magvető.
Published
10. 12. 2015.
Section
Članci