PÁLINKA ÖRDÖG BELÉPŐJE A NÉMET PACSIRTÁKBA

Éva Hózsa

doi:10.19090/hk.2015.3.66-71

Éva Hózsa Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia – Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2015.3.66-71

Kulcsszavak: Pacsirta, fordítás, a szubjektumon túllépő hatalom, kulturális dimenzió, idegenség

Absztrakt

Pálinka Ördög Herceg János novellájából virtuális módon Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényébe is beléptethető. A tanulmány a regény kilencedik fejezetének mai átültetéseire összpontosít. Az „ördögi” inkább a kanzsúron folyó heves kártyajátékhoz és nyereményhez kapcsolható a regény említett fejezetében, ám az ivás szenvedélye szintén a szubjektumon túllépő hatalmat képviseli. A pálinka szó honosítása a vizsgált célnyelvi szövegekben nem mindig valósul meg, többnyire megmarad idegennek, a magyar kulturális aspektus tehát a német befogadó szemszögéből kiemelkedővé válik. A tanulmány az elméleti koncepciók és a fordítói gyakorlat változására utal, a korszerű fordítások ugyanis – a fordításelméletek jegyében – egyre inkább nyomatékosítják az idegen kulturális dimenziót. A kiemelt célnyelvi szöveghelyek újabb értelmezési lehetőségeket és perspektivikus párbeszédeket nyitnak meg.

Hivatkozások

Bazsányi Sándor. 2015. „Ez tréfa?” Kosztolányi Dezső Esti Kornéljáról. Esszéfüzér. 125–154. Pozsony: Kalligram és Budapest: Pesti Kalligram.
Benkő Loránd főszerk. 1976. A magyar nyelvtörténeti – etimológiai szótára III. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bónus Tibor. 2006. A csúf másik. A saját idegenségének irodalmi antropológiájáról. Kosztolányi Dezső: Pacsirta. Budapest: Ráció Kiadó.
Bori Imre. 1986. Kosztolányi Dezső. 141–154. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Eisterer, Heinrich. 2013. A fordítás mint „elmés csalás”. Évkönyv. Tanulmánygyűjtemény. 8 (1): 31–34. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Hózsa Éva. 2011. Széchenyi–Toncs–Kosztolányi. In Hózsa Éva 2011. Melyik Kosztolányi(m)? Kapcsolatformálódások. 16–18. Szabadka: Életjel, 144.
Juhász Erzsébet. 2007. Hiány és többlet. A távolságtartások rendszere Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében. In Az emlékezés elevensége. Kosztolányi Dezső Napok a szülőföldön, szerk. Hózsa Éva–Arany Zsuzsanna–Kiss Gusztáv. 112–118. Szabadka: Városi Könyvtár.
Kosztolányi, Dezső. 1970. Lerche. Aus dem ungarischen Übersetzung von Klaus Schmuck. Bearbeitet von Georg Harmat. Leipzig: Verlag Philipp Reclam.
Kosztolányi Dezső. 1971. Pacsirta. Regény. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Kosztolányi Dezső. 2006. Szabadkikötő. Esszék a világirodalomról, szerk. Réz Pál. Budapest: Osiris Kiadó.
Kosztolányi, Dezső. 2007. Lerche. Aus dem Ungarischen übersetzt von Christina Viragh. Zürich: Manesse Verlag.
Kosztolányi, Dezső. 2007. Lerche. Aus dem Ungarischen übersetzt von Heinrich Eisterer. Frankfurt am Main: Suhrkamp Verlag.
Kosztolányi Dezső. 2013. Pacsirta, sajtó alá rendezte és a kísérő tanulmányokat írta: Bucsics Katalin. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Pieldner Judit. 2010. A megértés mint fordításaktus. Médiumváltás és fordíthatóság. In A fordítás kultúrája – szövegek és gyakorlatok I., szerk. Gábor Csilla–Korondi Ágnes. 67–78. Kolozsvár: Verbum, Láthatatlan Kollégium.
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. 228–254. Pozsony: Kalligram.