TOLNAI OTTÓ WILHELM-DALOK CÍMŰ VERSCIKLUSÁNAK METAFORAELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE
Absztrakt
Tolnai Ottó Wilhelm-ciklusának versei a Pechán József festményén ábrázolt félkegyelmű nézőpontjából alkotják meg egy-egy dolog vagy elemi jelenet fogalmi és szemantikus konstrukcióját. A beszélő, Wilhelm nyelvi reprezentációja mögött azonban kibontakozik egy másik tudat is. E második tudat egyrészt elhelyezi a beszélőt a világban, másrészt a félkegyelmű szólamában metaforikus jelentéskapcsolatokat létesít. A dolgozat szerzője a Wilhelm-dalokban megnyilvánuló két tudat egymáshoz való viszonyát Ricoeur metaforaelméletének segítségével világítja meg.
Hivatkozások
Bordás Győző–Duranci, Bela–Németh Ferenc. 2008. Pechán József – Jožef Pehan. Újvidék: Forum.
Jakobson, Roman. 1972 [1969]. Hang – Jel – Vers. Ford. Barczán Endre et al. Budapest: Gondolat.
Kalapis Zoltán. 1986. A fénykép szerepe Pechán József festészetében. Híd (7–8): 927–948.
Kertész András. 2000. A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája. Magyar Nyelvőr (2): 209–225.
Kövecses Zoltán. 2005. A metafora: Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex.
Ricoeur, Paul. 2006. Az élő metafora. Ford. Jeney Éva. Budapest: Osiris.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2003. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben: Történeti tipológiai vázlat. In Hang és szöveg: Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben, szerk. Bednanics Gábor–Bengi László–Kulcsár Szabó Ernő–Szegedy-Maszák Mihály. 26–61. Budapest: Osiris.
Tolnai Ottó. 1977. Pechán József. Híd (6): 792–799.
Tolnai Ottó. 1992. Wilhelm-dalok, avagy a vidéki Orpheusz. Pécs: Jelenkor Kiadó.