LANGUAGE CHANGE, CREATIVITY, AND INTERPRETATION
Abstract
The paper analyses in a functional-cognitive framework the process of language change and language creativity, and related to this, the attitudes of language users within a typical field of present-day use of Hungarian, that of neologisms. In order to clarify the notion of neologism (which sometimes raises problems, cf. Minya 2003, 13) the talk builds on the following definition: “a neologism is a linguistic phenomenon with a novel structure, which in a given situation is attributed a new meaning and/or a novel style compared to the speaker’s and/or the hearer’s previous (or expected) experience, knowledge and expectations. The process of ascribing meaning and style is dynamic, and may vary along a scale depending on the above mentioned features, even within a particular language user” (Sólyom 2014a, 19). The paper analyses neologisms in the sense of this definition, with several aims: to explore neologisms with various grammatical structure in the internet’s “written-spoken” (Bódi 1998, 186) language (e.g. neologisms with the prefix be: becéloz, bedrágul, etc.; verbs derived from nouns, e.g. facebookol, szelfizik, etc.; compounds, e.g. gerillakertész, kattintásvadász, etc.; neologisms created by back-formation, e.g. árfolyamrögzít, kamubejelent, etc.; conversions, e.g. csúcs, zsír, etc.) as well as to analyse the semantic-pragmatic features of some hapax legomena (nonce words) from contemporary Hungarian literature. A further aim of the paper is to present the strategies of interpretation, the processes of meaning construal and the attitudes which have been investigated by the author for the past 10 years (cf. Sólyom 2013, 2014a, b). In this research, informants of different age groups answered questions contained in a questionnaire about neologisms. Such a survey was conducted among university students (already working teachers) in the autumn of 2015; consequently, the paper can provide some new results about language users’ processes of interpreting neologisms.
References
Benczes Réka. 2014. Ami rímel, az stimmel: Az alliteráció és a rím szerepe a neologizmusokban. In Nyelv, társadalom, kultúra: interkulturális és multikulturális perspektívák I–II.: a XXIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (ELTE BTK Budapest, 2013. március 26–28.) előadásaiból készült tanulmánykötet, szerk. Ladányi Mária–Vladár Zsuzsa–Hrenek Éva. 109–114. Budapest: MANYE, Tinta Könyvkiadó.
Cooper, David L. 1999. Linguistic Attractors. The Cognitive Dynamics of Language Acquisition and Change. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Croft, William 2000. Explaining Language Change. An Evolutionary Approach. Harlow–New York: Longman.
Fauconnier, Gilles 1994. Mental Spaces. Cambridge: MIT Press–Cambridge University Press.
Fauconnier, Gilles–Turner, Mark. 1998a. Conceptual Integration Networks. Cognitive Science 22 (2): 133–187.
Fauconnier, Gilles–Turner, Mark. 1998b. Principles of Conceptual Integration. In Discourse and Cognition, ed. Koenig, Jean-Pierre. 269–283. Stanford, California: CSLI Publications.
Fauconnier, Gilles–Turner, Mark. 2002. The way we think. New York: Basic Books.
Keller, Rudi. 1990. Sprachwandel: von der unsichtbaren Hand in der Sprache. Tübingen: Francke.
Kövecses Zoltán. 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex Kiadó.
Kövecses, Zoltán. 2015. Where Metaphors Come From. Reconsidering Context in Metaphor. Oxford, New York: Oxford University Press.
Kövecses Zoltán–Benczes Réka. 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lackfi János. 2000. Öt seb. Versek. 89. Budapest: Belvárosi Könyvkiadó.
Ladányi Mária. 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Lakoff, George–Johnson, Mark. 1980. Metaphors we live by. Chicago and London: The University of Chicago Press.
Lakoff, George. 2006. The contemporary theory of metaphor. In Cognitive Linguistics: Basic Readings, ed. Geeraerts, Dirk. 185–238. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
Lehrer, Adrienne. 2003. Understanding trendy neologisms. Rivista di Linguistica 15 (2): 369–382.
Lengyel Klára. 2000. Az elvonás. In Magyar grammatika, szerk. Keszler Borbála. 340–341. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Long, D. L.–Graesser, A. C. 1988. Wit and humor in discourse processing. Discourse Processes 11 (1): 35–60.
Minya Károly. 2003. Mai magyar nyelvújítás – szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Sólyom Réka. 2014a. A mai magyar neologizmusok szemantikája. Nyelvtudományi Értekezések 165. sz. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sólyom, Réka. 2014b. Semantic Features of Hungarian Neologisms With the Prefix Be: Analysis of Some Frequently Used Verbs (e.g., bevállal). AHEA – Hungarian Cultural Studies. E-Journal of the American Hungarian Educators Association 7: 358–373. DOI: 10.5195/ahea.2014.148, http://ahea.pitt.edu/ojs/index.php/ahea/article/view/148/129
Sólyom Réka. 2015. Szaknyelvi nyelvhasználat és kommentelés. Egy internetes szakmai honlap cikkeinek és fórumszövegeinek szemantikai-pragmatikai jellemzői. Jelentés és Nyelvhasználat (2): 45–61.
Sweetser, Eve–Fauconnier, Gilles. 1996. Cognitive Links and Domains: Basic Aspects of Mental Space Theory. In Spaces, worlds, and grammar, eds. Sweetser, Eve–Fauconnier, Gilles eds. 1–28. Chicago: The University of Chicago Press.
Tolcsvai Nagy, Gábor. 2005. A Cognitive Theory of Style. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2012. A stílus szociokulturális tényezőinek kognitív nyelvészeti megalapozása. In A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok, szerk. Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor. 19–49. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
Turner, Mark. 2007. Conceptual Integration. In The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics,eds. Geeraerts, Dirk−Cuyckens, Herbert. 377−393. Oxford: Oxford University Press.
Varró Dániel. 1999. Téli szonett. In Bögre azúr. Versek. 14. Budapest: Magvető.
