KÖZÉPISKOLÁSOK NYELVJÁRÁSI ATTITŰDJE HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Absztrakt

A Kárpát-medencei magyarság nyelvjárási attitűdjére köztudottan jellemző a nyelvjárások stigmatizáltsága, ám a dialektusok visszaszorulásának ellenére a nyelvhasználók többsége ma is nyelvjárásban beszél. A Vajdaságban rendkívül fontos a nyelvjárási attitűd szempontja, hiszen a nyelvjárásvesztés a nyelvvesztéssel lenne egyenlő. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a pozitív nyelvi attitűd kulcsfontosságú szerepet játszik a kisebbségi nyelv megőrzésében. A dolgozat 15 és 18 év közötti anyaországi, valamint kisebbségben élő középiskolások nyelvjárási attitűdjét kutatja. A kérdőíves módszerrel összegyűjtött válaszokat több szempont alapján tanulmányozzuk, figyelembe véve a válaszadók nemét, életkorát és a szülők iskolai végzettségét. Mindemellett – a nyitott típusú kérdéseknek köszönhetően – megismerhetjük az anyaországi és a szerbiai középiskolások vélekedését a nyelvjárásokról. A jelen munka célja összevetni az anyaországi és a határon túl élő középiskolások nyelvjárásokkal szemben kialakult attitűdjét, valamint felmérni ismereteiket a magyar dialektusokról.