A RÁDIÓBAN ELHANGZOTT DIALÓGUSOK JELLEMZŐI

  • Irén LÁNCZ Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, Szerbia
Kulcsszavak: dialógus, forgatókönyv, kérdés, beszélőváltás, kontextus

Absztrakt

A tanulmány társalgáselemzési szempontokat figyelembe véve elemzi az Újvidéki Rádió magyar nyelvű műsoraiban elhangzott beszélgetések jellemzőit, de kitér pragmatikai és nyelvi sajátságokra is. Dialógusrészletek idézésével bemutatja, miként valósulnak meg a társalgás forgatókönyvének elemei, többek között a beszédbe elegyedés, a beszélőváltás és a beszélgetés befejezése. Az elemzés alapján megállapítható, hogy nemcsak a kérdések, hanem a megjegyzések és tényközlések is szervezik a dialógusokat. A mindennapi dialógusoktól eltérően a formális helyzetben folytatott dialógusokban csak ritkán van témaváltás. Bemutatja, hogyan történik a visszatérés az eredeti témához. A rádióban elhangzott spontán dialógusokban is vannak nyelvi hibák. A példák szemléltetik, hogyan történik ezek javítása. A társalgás kontextusa magában foglalja a szituációs kontextust, a cselekvés kontextusát és a tematikus kontextust. Ezek összetevői többek között a térre és az időre utalásra, valamint a résztvevők közötti viszony jelölése. A tanulmány bemutatja ezeknek az összetevőknek a megjelenését és nyelvi kifejezőeszközeit.

Hivatkozások

Albertné Herbszt Mária. 1992. A társalgás néhány jellemzője és szabálya. In Szemiotikai szövegtan. 5. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok, szerk. Petőfi S. János, Békési Imre és Vass László. 9–18. Szeged: JGYTK Kiadó.

Boronkai Dóra. 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest: Ad Librum Kft.

Kiefer Ferenc. [2000] Jelentéselmélet. Budapest: Corvina

Kovács Rácz Eleonóra. 2015. A vajdasági magyar tannyelvű ötödik és nyolcadik osztályos tanulók pozitív nyelvjárási attitűdje. Hungarológiai Közlemények 46/16 (3): 114–121.

Láncz Irén. 2006. Egy intézményes párbeszédműfaj sajátosságai. In A mondat: kaland. Hetven tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára, szerk. Galgóczi László–Vass László. 244–249. Szeged: JGYF Kiadó.

László János. 1980. A személyre utaló kontextuális információ. In Dialógus és interakció, szerk. Radics Katalin és László János. 200–219. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

Tolcsvai Nagy Gábor. 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor. 2015. A nyelvi megformáltság szerepe a kultúra autopoietikus és önreflexív folyamataiban. Magyar Nyelvőr 139 (2): 174–183.

Vukov Raffai Éva. 2011. Egyéniség és nyelv(használat). Hungarológiai Közlemények 42/12 (1): 97–106.
Megjelent
19. 09. 2016.
Folyóirat szám
Rovat
Članci