MÁRAI SÁNDOR OROSZ IRODALMI KAPCSOLATAI
Kulcsszavak:
intertextualitás, világirodalmi kanonizáció, narratológia, dialógusregény, krízisregény
Absztrakt
A XX. századi magyar irodalom sokrétű irodalomközi érintkezései közül a kutatás sokat foglalkozott Márainak az olasz, német, spanyol, francia művelődéshez és irodalomhoz való kapcsolódásával, az életmű orosz irodalmi kötődéseivel mostohábban bánt. A tanulmány igyekszik számba venni, hogy mely orosz szerzőkhöz vonzódott, akikről s akiknek nézeteiről, életművéről vagy egyes alkotásairól esszéiben, naplófeljegyzéseiben s más műfajú írásaiban megemlékezik, portrét fest. S leginkább arra keresi a választ, hogy miről vallanak ezek a szellemi és irodalmi találkozások, mit árulnak el Márai ízléséről, irodalomfelfogásáról, törté- nelem- és világlátásáról, milyen tematikus, motivikus, intertextuális, poétikai stb. kapcso- lódások fedezhetők fel az említett szerzők és Márai írásművészetében, munkásságában.Hivatkozások
Bahtyin, Mihail Mihajlovics. 1976. A szó esztétikája. Budapest: Gondolat.
Bahtyin, Mihail Mihajlovics. 2007. Bahtyin archívumából. 173–217. In A tett filozófiája . A szó a regényben. Budapest: Gond-Cura.
Bernáth Árpád–Bombitz Attila szerk. 2005. Posztumusz reneszánsz: Tanulmányok Márai Sándor német nyelvű utóéletéhez . Szeged: Grimm Könyvkiadó.
Czetter Ibolya. 2009. „Az életet, úgy, ahogy van, nem lehet megérteni”: Az idő és az emlékezet szerveződése és szövegszervező szerepe Márai Sándor Egy polgár vallomásai című művében. In Hagyomány és kánon: A Nyugat első száz éve, szerk. Czetter Ibolya, Juhász Andrea, Kovács Ágnes. 182–202. Szombathely: Savaria University Press.
Faix Dóra. 2012. Márai Sándor műveinek fogadtatása a spanyol nyelvterületeken. In Mérleg és eszmecsere Márairól, szerk. Czetter Ibolya. 259–271. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Fried István. 2001. Márai Sándor és a spanyol világ. Nagyvilág 66 (7): www.inaplo. hu/nv/200107/17.html (2016. aug. 16.)
Fried István. 2002. „Ne az író történjen meg, hanem a műve”: A politikus és az irodalmi író Márai Sándor . Budapest: Argumentum.
Fried István. 2005. Márai Sándor és a francia irodalmi kontextus. Forrás 37 (6): www. forrasfolyoirat.hu/0506/fried.html (2016. aug. 16.)
Fried István. 2006. A szláv–magyar irodalmi/kulturális kapcsolatok: Különös tekin- tettel az orosz–magyar viszonylatokra. In Bevezetés a XIX . századi orosz irodalom történetébe . http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/78Kro%F3/aaz2/ y721.pdf (2016. aug. 16.)
Fried István. 2006. Márai Sándor és Franz Kafka. Tiszatáj, 60 (7): 73—81. Fried István. 2007. Siker és félreértés között. Szeged: Tiszatáj Könyvek.
Fried István. 2011. A világirodalom Márai Sándora. Irodalomtörténet 92 (4): 568–582.
Gintli Tibor. 2015. Elbeszélői helyzet és anekdotikus narráció: Márai Sándor: San Gennaro vére. Alföld 66 (12): 88–99.
S. Horváth Géza. 2006. Dosztojevszkij polifonikus regénye: Mihail Bahtyin: Doszto- jevszkij poétikájának problémái. In Bevezetés a XIX . századi orosz irodalom törté- netébe . http:// gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/78Kroó/aaz2/y541.pdf (2016. aug. 16.)
Kroó Katalin. 2010. Beköszöntő. In Szabó Tünde. A szerelem emlékezete. Három Márai- regény. 7–9. Budapest: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás, ELTE Doktori Program.
Kulcsár-Szabó Zoltán. 2011. A liberális demokrácia „forradalma”. Irodalomtörténet 92 (4): 536–567.
Lőrinczy Huba. 1997. Ambrustól Máraihoz. Szombathely: Savaria University Press.
Lőrinczy Huba. 1998. Búcsú egy kultúrától . Szombathely: Savaria University Press.
Lőrinczy Huba. 2002. Világkép és regényvilág. Szombathely: Savaria University Press. Márai Sándor. 1990. Napló 1943–1944 . Budapest: Akadémiai Kiadó, Helikon Kiadó Márai Sándor. 1992a. Dosztojevszkij. In Ihlet és nemzedék . Budapest: Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 1992b. Egy rossz házasság, Bestseller. In Ihlet és nemzedék . Budapest: Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 1994. Háború és béke. In Vasárnapi krónika . Budapest: Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 1999. Napló 1984–1989. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2000. Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Pozsony: Kalligram.
Márai Sándor. 2003a. Könyvek között. In Írók, költők, irodalom. 219–222. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2003b. Könyvespolc. In Írók, költők, irodalom. 215–218. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2003c. Puskin sikere. In Írók, költők, irodalom. 109–111. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor–Dormándi László szerk. 2003. Oroszország Márai Sándor szemével. Budapest: XX. Század Intézet.
Márai Sándor. 2004. Japán kert I. Válogatta és az utószót írta: Gyüre Lajos. Pozsony/ Bratislava: Madách–Posonium.
Márai Sándor. 2006 . Föld, föld! . . . Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2012. Ázsia és Európa. In Sok a nő?: Publicisztika 1940–1942 . Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. é. n.a. Napló 1958–1967. Budapest: Akadémiai–Helikon Kiadó. Márai Sándor. é. n.b. Napló 1976–1983 . Budapest: Akadémiai–Helikon Kiadó.
Márfai Molnár László. 2000. Esszémodalitás Márainál az Ihlet és nemzedékben. Irodalomtörténet . 31 (4): 565–571.
Márfai Molnár László. 2001. A narráció ideje. Műhely 24 (2): 57–60.
Mészáros Tibor. 2008. Az élet orgazdája az ember: Vágy a teljes életmű után. Gondolatok Márai Sándor Föld című művének részletei kapcsán. Forrás 40 (4): 19–50.
Ortega y Gasset, José.1993. Gondolatok a regényről. Ford. Puskás Lajos. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány.
Szabó Tünde. 2010. A szerelem emlékezete: Három Márai-regény. Budapest: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás, ELTE Doktori Program.
Szávai János. 2008. A kassai dóm: Közelítések Márai Sándorhoz . Pozsony: Kalligram. Szegedy-Maszák Mihály.1991. Márai Sándor . Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szitár Katalin. 2011. San Gennaro a költői elbeszélésben. Alföld 62 (6): 97–106.
Szűcs Gabriella. A gyertyák csonkig égnek németországi recepciójáról (kézirat).
Tolcsvai Nagy Gábor. 1999. A személyiséget állító tökéletes nyelv eszménye. In „Nem találunk szavakat”: Nyelvértelmezések a mai magyar prózában . Pozsony: Kalligram.
Triznya Péter. 2000. Márai Sándor sikere Olaszországban 1998–1999-ben. In Szőnyi Zsuzsa. Vándor és idegen. Budapest: Kortárs Kiadó.
Worowska, Teresa. 2012. Márai Sándor lengyel recepciója. In Mérleg és eszmecse- re Márairól, szerk. Czetter Ibolya. 203–207. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bahtyin, Mihail Mihajlovics. 2007. Bahtyin archívumából. 173–217. In A tett filozófiája . A szó a regényben. Budapest: Gond-Cura.
Bernáth Árpád–Bombitz Attila szerk. 2005. Posztumusz reneszánsz: Tanulmányok Márai Sándor német nyelvű utóéletéhez . Szeged: Grimm Könyvkiadó.
Czetter Ibolya. 2009. „Az életet, úgy, ahogy van, nem lehet megérteni”: Az idő és az emlékezet szerveződése és szövegszervező szerepe Márai Sándor Egy polgár vallomásai című művében. In Hagyomány és kánon: A Nyugat első száz éve, szerk. Czetter Ibolya, Juhász Andrea, Kovács Ágnes. 182–202. Szombathely: Savaria University Press.
Faix Dóra. 2012. Márai Sándor műveinek fogadtatása a spanyol nyelvterületeken. In Mérleg és eszmecsere Márairól, szerk. Czetter Ibolya. 259–271. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Fried István. 2001. Márai Sándor és a spanyol világ. Nagyvilág 66 (7): www.inaplo. hu/nv/200107/17.html (2016. aug. 16.)
Fried István. 2002. „Ne az író történjen meg, hanem a műve”: A politikus és az irodalmi író Márai Sándor . Budapest: Argumentum.
Fried István. 2005. Márai Sándor és a francia irodalmi kontextus. Forrás 37 (6): www. forrasfolyoirat.hu/0506/fried.html (2016. aug. 16.)
Fried István. 2006. A szláv–magyar irodalmi/kulturális kapcsolatok: Különös tekin- tettel az orosz–magyar viszonylatokra. In Bevezetés a XIX . századi orosz irodalom történetébe . http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/78Kro%F3/aaz2/ y721.pdf (2016. aug. 16.)
Fried István. 2006. Márai Sándor és Franz Kafka. Tiszatáj, 60 (7): 73—81. Fried István. 2007. Siker és félreértés között. Szeged: Tiszatáj Könyvek.
Fried István. 2011. A világirodalom Márai Sándora. Irodalomtörténet 92 (4): 568–582.
Gintli Tibor. 2015. Elbeszélői helyzet és anekdotikus narráció: Márai Sándor: San Gennaro vére. Alföld 66 (12): 88–99.
S. Horváth Géza. 2006. Dosztojevszkij polifonikus regénye: Mihail Bahtyin: Doszto- jevszkij poétikájának problémái. In Bevezetés a XIX . századi orosz irodalom törté- netébe . http:// gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/78Kroó/aaz2/y541.pdf (2016. aug. 16.)
Kroó Katalin. 2010. Beköszöntő. In Szabó Tünde. A szerelem emlékezete. Három Márai- regény. 7–9. Budapest: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás, ELTE Doktori Program.
Kulcsár-Szabó Zoltán. 2011. A liberális demokrácia „forradalma”. Irodalomtörténet 92 (4): 536–567.
Lőrinczy Huba. 1997. Ambrustól Máraihoz. Szombathely: Savaria University Press.
Lőrinczy Huba. 1998. Búcsú egy kultúrától . Szombathely: Savaria University Press.
Lőrinczy Huba. 2002. Világkép és regényvilág. Szombathely: Savaria University Press. Márai Sándor. 1990. Napló 1943–1944 . Budapest: Akadémiai Kiadó, Helikon Kiadó Márai Sándor. 1992a. Dosztojevszkij. In Ihlet és nemzedék . Budapest: Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 1992b. Egy rossz házasság, Bestseller. In Ihlet és nemzedék . Budapest: Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 1994. Háború és béke. In Vasárnapi krónika . Budapest: Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 1999. Napló 1984–1989. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2000. Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Pozsony: Kalligram.
Márai Sándor. 2003a. Könyvek között. In Írók, költők, irodalom. 219–222. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2003b. Könyvespolc. In Írók, költők, irodalom. 215–218. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2003c. Puskin sikere. In Írók, költők, irodalom. 109–111. Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor–Dormándi László szerk. 2003. Oroszország Márai Sándor szemével. Budapest: XX. Század Intézet.
Márai Sándor. 2004. Japán kert I. Válogatta és az utószót írta: Gyüre Lajos. Pozsony/ Bratislava: Madách–Posonium.
Márai Sándor. 2006 . Föld, föld! . . . Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. 2012. Ázsia és Európa. In Sok a nő?: Publicisztika 1940–1942 . Budapest: Helikon Kiadó.
Márai Sándor. é. n.a. Napló 1958–1967. Budapest: Akadémiai–Helikon Kiadó. Márai Sándor. é. n.b. Napló 1976–1983 . Budapest: Akadémiai–Helikon Kiadó.
Márfai Molnár László. 2000. Esszémodalitás Márainál az Ihlet és nemzedékben. Irodalomtörténet . 31 (4): 565–571.
Márfai Molnár László. 2001. A narráció ideje. Műhely 24 (2): 57–60.
Mészáros Tibor. 2008. Az élet orgazdája az ember: Vágy a teljes életmű után. Gondolatok Márai Sándor Föld című művének részletei kapcsán. Forrás 40 (4): 19–50.
Ortega y Gasset, José.1993. Gondolatok a regényről. Ford. Puskás Lajos. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány.
Szabó Tünde. 2010. A szerelem emlékezete: Három Márai-regény. Budapest: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás, ELTE Doktori Program.
Szávai János. 2008. A kassai dóm: Közelítések Márai Sándorhoz . Pozsony: Kalligram. Szegedy-Maszák Mihály.1991. Márai Sándor . Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szitár Katalin. 2011. San Gennaro a költői elbeszélésben. Alföld 62 (6): 97–106.
Szűcs Gabriella. A gyertyák csonkig égnek németországi recepciójáról (kézirat).
Tolcsvai Nagy Gábor. 1999. A személyiséget állító tökéletes nyelv eszménye. In „Nem találunk szavakat”: Nyelvértelmezések a mai magyar prózában . Pozsony: Kalligram.
Triznya Péter. 2000. Márai Sándor sikere Olaszországban 1998–1999-ben. In Szőnyi Zsuzsa. Vándor és idegen. Budapest: Kortárs Kiadó.
Worowska, Teresa. 2012. Márai Sándor lengyel recepciója. In Mérleg és eszmecse- re Márairól, szerk. Czetter Ibolya. 203–207. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
