A DOKTOR SZÉLPÁL MARGIT ÉS KRITIKUSAI
Kulcsszavak:
újraolvasás, művészetfilozófiai elvek, a szimbólum definíciói, recepciótör- téneti kritika
Absztrakt
Balázs Béla a századelő modern magyar irodalmi törekvéseinek egyik képviselőjeként jelent- kezett a korai Nyugat hasábjain, illetve a nagyváradi „holnaposok” körében, később viszont (1919-től véglegesen) kikerül a Nyugat és ezzel együtt a magyar irodalom vérkeringéséből. Balázs kilépését több szempont is meghatározta, ezek között szerepeltek eltérő művészetfi- lozófiai elvek mentén kibontakozó viták, valamint esetenként az életmű egy-egy darabjának félreolvasása is. Jelen esetben a fenti szempontokat a szerző Doktor Szélpál Margit című drámájának, illetve a mű korabeli olvasatának fókuszában vizsgálom. A recepciótörténeti elemzés a Nyugatban megjelent kritikákra épül, nevezetesen Fenyő Miksa, Babits Mihály és Lukács György írásaira.Hivatkozások
Babits Mihály. 1913. Dráma. Nyugat 3. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Balázs Béla. 1909. Művészetfilozófiai töredékek. Nyugat 14–16. http://epa.oszk.hu/ 00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 10.).
Balázs Béla. 1974. Halálos fiatalság (Drámák. Tanulmányok). Budapest: Helikon Kiadó.
Balázs Béla levele Fenyő Miksához. 1909. In Feljegyzések és levelek a Nyugatról, saj- tó alá rendezte, a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Vezér Erzsébet. 1975. Új Magyar Múzeum–Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. 313. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Balogh Andrea. 2014. Balázs Béla és Lukács György – egy irodalmi „fegyverbarátság” hatásmechanizmusai. Várad 13 (12): 73–80.
Balogh Andrea. 2015. Német avagy francia? Átmenetdiskurzusok a Nyugat első korsza- kában. In Átmenetdiskurzusok: Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok, szerk. Bányai Éva. 137–146. Bukarest–Sepsiszentgyörgy–Kolozsvár: RHT–EME.
Fenyő Miksa. 1909. Dr. Szélpál Margit. Nyugat 9. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00032/index.html (2016. aug. 11.)
Földes Györgyi. 2012. Allegória, szimbólum, kékszakállú. In Textus, szimbólum, alle- gória: Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben . 193–230. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Kozák Péter. 2011. Doktor Szélpál Margit: Az első tudósnő magyar színpadon . Budapest: Gabbiano Kiadó.
Kulcsár Szabó Ernő. 2009. A Nyugat kultúrafogalma és kulturális orientációja. In Nyugat népe: Tanulmányok a Nyugatról és koráról, szerk. Angyalosi Gergely–E. Csorba Csilla–Kulcsár Szabó Ernő–Tverdota György. 9–24. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Lukács György. 1909. Jegyzetek Szélpál Margitról. Nyugat 10–11. http://epa.oszk. hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Lukács György. 1913. Egypár szó a dráma formájáról Babits Mihálynak. Nyugat 4. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Máté Zsuzsanna. 2015. Balázs Béla misztériumjátéka és Bartók Béla operája. In Szeged antológia, szerk. és tervezte Tandi Lajos. 233–247. Szeged: Intelprint.
Mihály Emőke. 2008. „Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek…”: Balázs Béla elmé- leti írásainak egy mai megszólítása . Kolozsvár: Koinónia Kiadó.
Vezér Erzsébet. 1975. Fenyő Miksa írói pályája. In Feljegyzések és levelek a Nyugatról, sajtó alá rendezte, a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Vezér Erzsébet. Új Magyar Múzeum–Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. 5–47. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vida Gergely. 2009. „Miért mondanám el ezt? Nem is tudom…”: Babits „szimboliz- musának” kérdéséhez. In Babits-olvasatok: Játék, konvenció és trópus a fiatal Ba- bitsnál . 19–47. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Balázs Béla. 1909. Művészetfilozófiai töredékek. Nyugat 14–16. http://epa.oszk.hu/ 00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 10.).
Balázs Béla. 1974. Halálos fiatalság (Drámák. Tanulmányok). Budapest: Helikon Kiadó.
Balázs Béla levele Fenyő Miksához. 1909. In Feljegyzések és levelek a Nyugatról, saj- tó alá rendezte, a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Vezér Erzsébet. 1975. Új Magyar Múzeum–Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. 313. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Balogh Andrea. 2014. Balázs Béla és Lukács György – egy irodalmi „fegyverbarátság” hatásmechanizmusai. Várad 13 (12): 73–80.
Balogh Andrea. 2015. Német avagy francia? Átmenetdiskurzusok a Nyugat első korsza- kában. In Átmenetdiskurzusok: Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok, szerk. Bányai Éva. 137–146. Bukarest–Sepsiszentgyörgy–Kolozsvár: RHT–EME.
Fenyő Miksa. 1909. Dr. Szélpál Margit. Nyugat 9. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00032/index.html (2016. aug. 11.)
Földes Györgyi. 2012. Allegória, szimbólum, kékszakállú. In Textus, szimbólum, alle- gória: Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben . 193–230. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Kozák Péter. 2011. Doktor Szélpál Margit: Az első tudósnő magyar színpadon . Budapest: Gabbiano Kiadó.
Kulcsár Szabó Ernő. 2009. A Nyugat kultúrafogalma és kulturális orientációja. In Nyugat népe: Tanulmányok a Nyugatról és koráról, szerk. Angyalosi Gergely–E. Csorba Csilla–Kulcsár Szabó Ernő–Tverdota György. 9–24. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Lukács György. 1909. Jegyzetek Szélpál Margitról. Nyugat 10–11. http://epa.oszk. hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Lukács György. 1913. Egypár szó a dráma formájáról Babits Mihálynak. Nyugat 4. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Máté Zsuzsanna. 2015. Balázs Béla misztériumjátéka és Bartók Béla operája. In Szeged antológia, szerk. és tervezte Tandi Lajos. 233–247. Szeged: Intelprint.
Mihály Emőke. 2008. „Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek…”: Balázs Béla elmé- leti írásainak egy mai megszólítása . Kolozsvár: Koinónia Kiadó.
Vezér Erzsébet. 1975. Fenyő Miksa írói pályája. In Feljegyzések és levelek a Nyugatról, sajtó alá rendezte, a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Vezér Erzsébet. Új Magyar Múzeum–Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. 5–47. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vida Gergely. 2009. „Miért mondanám el ezt? Nem is tudom…”: Babits „szimboliz- musának” kérdéséhez. In Babits-olvasatok: Játék, konvenció és trópus a fiatal Ba- bitsnál . 19–47. Pozsony: Kalligram Kiadó.
