DOCTOR MARGIT SZÉLPÁL AND ITS REVIEWERS
Abstract
As one of the representatives of modern Hungarian literary aspirations, Béla Balázs published his first works in the early issues of Nyugat and was present among the „Holnaposok” literary circle at Nagyvárad, yet later he distanced himself from them (from 1919 completely) and thus from the mainstream of current Hungarian literature as well. There were several reasons for this, among others debates on divergent views concerning principles of the philosophy of art, as well as occasional misreadings of some pieces of work in his oeuvre. In this paper I study the above considerations in the focus of the author’s drama, Doctor Margit Szélpál, or rather the contemporary readings of the work. This reception history analysis is based on reviews published in the literary journal Nyugat, namely, on writings by Miksa Fenyő, Mihály Babits and György Lukács.
References
Balázs Béla. 1909. Művészetfilozófiai töredékek. Nyugat 14–16. http://epa.oszk.hu/ 00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 10.).
Balázs Béla. 1974. Halálos fiatalság (Drámák. Tanulmányok). Budapest: Helikon Kiadó.
Balázs Béla levele Fenyő Miksához. 1909. In Feljegyzések és levelek a Nyugatról, saj- tó alá rendezte, a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Vezér Erzsébet. 1975. Új Magyar Múzeum–Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. 313. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Balogh Andrea. 2014. Balázs Béla és Lukács György – egy irodalmi „fegyverbarátság” hatásmechanizmusai. Várad 13 (12): 73–80.
Balogh Andrea. 2015. Német avagy francia? Átmenetdiskurzusok a Nyugat első korsza- kában. In Átmenetdiskurzusok: Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok, szerk. Bányai Éva. 137–146. Bukarest–Sepsiszentgyörgy–Kolozsvár: RHT–EME.
Fenyő Miksa. 1909. Dr. Szélpál Margit. Nyugat 9. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00032/index.html (2016. aug. 11.)
Földes Györgyi. 2012. Allegória, szimbólum, kékszakállú. In Textus, szimbólum, alle- gória: Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben . 193–230. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Kozák Péter. 2011. Doktor Szélpál Margit: Az első tudósnő magyar színpadon . Budapest: Gabbiano Kiadó.
Kulcsár Szabó Ernő. 2009. A Nyugat kultúrafogalma és kulturális orientációja. In Nyugat népe: Tanulmányok a Nyugatról és koráról, szerk. Angyalosi Gergely–E. Csorba Csilla–Kulcsár Szabó Ernő–Tverdota György. 9–24. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Lukács György. 1909. Jegyzetek Szélpál Margitról. Nyugat 10–11. http://epa.oszk. hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Lukács György. 1913. Egypár szó a dráma formájáról Babits Mihálynak. Nyugat 4. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm (2016. aug. 11.)
Máté Zsuzsanna. 2015. Balázs Béla misztériumjátéka és Bartók Béla operája. In Szeged antológia, szerk. és tervezte Tandi Lajos. 233–247. Szeged: Intelprint.
Mihály Emőke. 2008. „Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek…”: Balázs Béla elmé- leti írásainak egy mai megszólítása . Kolozsvár: Koinónia Kiadó.
Vezér Erzsébet. 1975. Fenyő Miksa írói pályája. In Feljegyzések és levelek a Nyugatról, sajtó alá rendezte, a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Vezér Erzsébet. Új Magyar Múzeum–Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. 5–47. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vida Gergely. 2009. „Miért mondanám el ezt? Nem is tudom…”: Babits „szimboliz- musának” kérdéséhez. In Babits-olvasatok: Játék, konvenció és trópus a fiatal Ba- bitsnál . 19–47. Pozsony: Kalligram Kiadó.
