GUTTMANN DÁNIEL „KÜLÖNC” ÉLETFILOZÓFIÁJÁNAK FELTÉTELEZETT BÖLCSELETI ALAPJAI
Absztrakt
A vajdasági magyar sajtó 1918 előtti történetében egyedülálló vállalkozásként indított folyóiratot Fáklya-Világ címen 1903-ban Guttmann Dániel nagybecskereki kereskedő. Folyóiratának – egyetlen száma ismert előttünk – bevezető szövege hitvallás értékű, amelyben meglehetősen irracionális, idealizált, utópisztikus, de mindenképpen egyéni, azaz „külön világá”-nak filozófiai aspektusait tárja fel. A Fáklya-Világ, amelynek maga volt kiadója, szerkesztője és egyetlen szerzője is, sajátos hatásokon alapuló filozofikus esszéket, vallási és bibliai tárgyú irodalmi és publicisztikai szövegeket, a szocializmus előnyeit taglaló pamf-leteket tartalmaz. A szerzőről magáról igen kevés adat áll rendelkezésünkre, de ezekből egy nagy olvasottsággal rendelkező, a filozófia iránt fogékony értelmiségi fiatalember portréja rajzolódik ki előttünk. Mivel azonban nem ismerjük olvasmányait, írásainak sincsenek hivatkozásai, csak közvetve, a szövegháttérből és a korszak eszmetörténeti sajátosságaiból tudunk következtetni arra a filozófiai hatásrendszerre, amelynek kortörténeti hálójába illeszthető ez az – eddig – ismeretlen bánáti sajtó- és szellemtörténeti esemény. Kutatásunk eredménye ezért nem tartalmazhat tényszerű, azonosított elemeket, de felismerhetővé válhat általa az adott korszakra jellemző eszmetörténeti hatásrendszer, amelybe Guttmann Dániel filozófiai tájékozódása beilleszthető.
Hivatkozások
Anonim. 1903b. Ma jelent meg Dalos Dani nagybecskereki fiatal író Fáklyavilág című folyóirata. Torontál nov. 3. 3.
Anonim. 1904. A Good Templar felolvasás. Torontál okt. 1. 3.
Az 1931 . évi népszámlálás kartonjai (1433. sz. – Guttmann Dániel). Nagybecskerek: Történelmi Levéltár.
Becze Szabolcs. 2008. Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhó- ból. Niegel Barley. BUKSZ http://www.typotex.hu/review/51/1033/egy_zoldfulu_ antropologus_kalandjai (2016. okt. 26.)
Bene Adrián. 2015. Brandenstein Béla Nietzsche-képe – ismeretelméleti nézőpontból. Létünk 45 (2): 39–46.
Dalos Dani. 1903. Az Igazságot szolgáló írás. Fáklya-Világ dec. 1.
Fülep Lajos. 1918. Európai művészet és magyar művészet. Nyugat 11 (6): http://epa. oszk.hu/00000/00022/00242/07307.htm (2016. okt. 13.)
Fülep Lajos. 1988. Egybegyűjtött írások, 1902–1908, szerk. Tímár Árpád. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. http://real-eod.mtak.hu/33/1/EKK_14_01.pdf (2016. okt. 26.)
Fülep Lajos. 1990. Fülep Lajos levelezése I . 1904–1919, szerk. F. Csanak Dóra. 251–252, 274–275, 279. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutató Csoport. https://library. hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_EKK_15_01/?pg=5&layout=s (2016. okt. 13.)
Gerold László. 2001. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918–2000). Újvidék: Forum.
Gerold László. 2016. Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum.
Horváth Gergő. 2012. „Isten halott” – A nietzschei metafizika megalapozása Martin Heidegger 1943-as tanulmányának tükrében. Első Század Online 11 (3): 495–515. http://epa.oszk.hu/01600/01639/00007/pdf/EPA01639_elso_szazad_2012_osz_495- 515.pdf (2016. okt. 13.)
Kalapis Zoltán. 2002. Életrajzi kalauz . A–Gy. Újvidék: Forum.
Kaposi Márton. 1996. Lukács György és Fülep Lajos Dante-értelmezései. Filozófiai Szemle (4–6): 303–323. http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9646/KAPOSI.pdf (2016. okt. 27.)
Kárpáti Endre. 1960. Adalékok a magyarországi alkoholellenes küzdelem történetéhez (1914-ig). In Orvostörténet. 137–226. Tankönyvek. http://www.orvostortenet.hu/ tankonyvek/tk-05/pdf/4.20.4/1960_019_karpati_endre_adalekok_magyarorszagi. pdf (2016. okt. 26.)
N. Kósa Judit. 2009. Egy derűlátó pillanat. Népszabadság http://nol.hu/archivum/ 20090620-egy_derulato_pillanat-337999 (2016. okt. 13.)
Kőszegi Lajos–Kunszt György–Laczkó Sándor szerk. 1996. Nietzsche-tár: szemelvé- nyek a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig . Veszprém: Comitatus. http://mek. oszk.hu/00600/00623/00623.pdf (2016. okt. 13.)
Kunszt György. 1996. Bevezetés. Nietzsche korábbi magyar fogadtatásának érté- ke. In Kőszegi–Kunszt–Laczkó szerk. Nietzsche-tár: szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig . 6–24. Veszprém: Comitatus. http://mek.oszk. hu/00600/00623/00623.pdf (2016. okt. 13.)
Laczkó Sándor. 1995. A magyar nyelvű Nietzsche-fordítások bibliográfiája 1872-től 1994-ig. Kellék filozófiai folyóirat (Diotima Munkafüzetek) 3. http://kellek.adat- bank.transindex.ro/?cid=39 (2016. okt. 14.)
László B. Jenő. 1938. Guttmann Dániel. Tükör nov. 30. 12.
Németh Ferenc. 1995. Dalos Dani és a Fáklya-Világ. Egy különösködő tartalmú
becskereki folyóirat . Magyar Szó – Kilátó ápr. 8. 12.
Nietzsche, Friedrich. 1926. Vidám tudomány. Ford. Wildner Ödön. Budapest: Világ- irodalom Könyvkiadó Vállalat. http://mek.oszk.hu/15200/15256/15256.pdf (2016. okt. 13.)
Pence, Charles H. 2011. Nietzsche’s Aesthetic Critique of Darwin. History and Philosophy of the Life Sciences 33 (2): 165–190. http://philsci-archive.pitt.edu/9524/1/Pence_-_2011_-Nietzsche%E2%80%99s_aesthetic_critique_of_Darwin.pdf (2016. okt. 13.) Turóczi-Trostler József. 1924. A magyar Nietzsche. Nyugat 17 (8–9): http://epa.oszk.hu/00000/00022/00357/10879.htm (2016. okt. 14.)
Vetési József. 1996. Nietzsche-kultusz. In Kőszegi–Kunszt–Laczkó szerk. Nietzsche- tár: szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig . 108–110. Veszprém: Comitatus. http://mek.oszk.hu/00600/00623/00623.pdf (2016. okt. 13.)
Zóka Péter. 2014. Alexander Bernát és a „nemzeti filozófia”: Az újkori nyugat-euró- pai bölcselet és a modern nacionalizmuselméletek tükrében. Pécs: Pécsi Tudo- mányegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Doktori Iskola–Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára.