STRATEGIES FOR READING DIGITAL TEXTS

  • Márta TÖRTELI TELEK
Keywords: hypertext, intertextuality, digital reading, ways of reading, association

Abstract

This study focuses on hypertext, which arranges knowledge into a non-linear, spatial, net-like system instead of the traditional linear, textual one, because the former better reflects cognitive human thinking. As Barthes’ writerly text manifests itself, the emphasis shifts from author–work–tradition onto text–discourse–culture. Hypertext appears mainly in narrative genres, since disrupting or relativizing the linear order makes most sense in exactly these text types. When we speak of real hypertext, there is not a single story but there are different ways of reading instead. This kind of reading has nothing to do with the traditional idea of a work being ”an authorized, final product”: by way of hyperjumps, the reader becomes a scriptor, taking an active part in producing the text. The study systematizes hypertexts based not only on their formal-structural features but also based on the ways of reading and differentiating between two kinds of reading: those enabling or preventing concept-formation, due to the presence or absence of orientational skills. Digital texts enable the reader to become a scriptor, i.e. to immediately use, supplement and modify the text. Consequently, in the era of electronic-digital media, teaching reading cannot just be showing how to interpret alphabetical writing. The paper maps the various reading strategies used in electronic media, linking the concept of concentric circles reading strategy to hypertext, and calls attention to the phenomenon that digital reading is shifting from searching and interpreting meaning hidden in texts towards free associations.

References

Balázs Géza. 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In Az internetkorszak kommu- nikációja, szerk. Balázs Géza‒Bódi Zoltán. 25‒57. Budapest: Gondolat‒INFONIA.
Barthes, Roland. 1996. A szöveg öröme. In A műtől a szöveg felé . 67‒74. Budapest: Osiris Kiadó.
Boda István Károly‒Porkoláb Judit. 2012. Hipertext paradigma a szövegtanban és a stilisztikában . Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó
Golden Dániel. 2009. Az elektronikus olvasás mintázatai. Információs Társadalom 9 (3): 85‒93.
Kappanyos András. 2004. A hipertext. Helikon 50 (3): 301‒312.
Kelemen Erzsébet. 2009. A számítógép és az irodalom. Információs Társadalom 9 (1): 47‒63.
Landow, George P. 1996. Hypertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson? http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html (2014. dec. 2.)
Müllner András. 2004. Teknősbéka-sétáltatás. Jelenkor 47 (9): http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/615/teknosbeka-setaltatas (2014. dec. 18.)
Pethes, Nicholas. 2001. Az elnémulás iróniája. Farkas Péter Gólem című regényesszé- je. Szöveg önmaga végéről. Magyar Lettre Internationale 40. http://www.c3.hu/ scripta/lettre/lettre40/pethes.htm (2014. dec. 12.)
Petőfi S. János. 1996. A hipertextuális irodalom a perszonal computer elterjedt alkal- mazásának korszakában http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/szemm082.htm (2014. dec. 2.)
Sütheö Péter. 1997. Hipertext az információszolgáltatásban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 44 (6): 207‒211.
Szűts Zoltán 2000. A hypertext http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/tszz.htm (2014. dec. 5.)
Tolcsvai Nagy Gábor. 2003. A szöveg. In A magyar nyelv kézikönyve, szerk. Kiefer Ferenc. 245‒256. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tóth Barna. 2004. Hipertext olvasás. http://www.interment.de/farkaspeter/golem/hiper- text_olvasas.pdf (2014. nov. 25.)
Tóth László. 2002. Az olvasás pszichológiai alapjai . Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó
Zamfirache, Iris. 2005. Enciklopédia és virtualitás. Világosság 46 (9): 69‒74.
Published
17. 02. 2017.
Section
Članci