KÉT POSZTSZOVJET ÍRÓNŐ A „NAGY UTÓPIA” KIÉPÍTÉSÉRŐL ÉS ÖSSZEOMLÁSÁRÓL
Kulcsszavak:
posztszovjet társadalom, dokumentum, fikció
Absztrakt
A dolgozat az orosz kultúrkörbe tartozó két kortárs regény, Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink és Marina Sztyepnova Lazar asszonyai című alkotását elemzi. Vizsgálatának tárgya, hogy hogyan szól jelenről és közelmúltról a mai regénynarratíva. Különösen az foglalkoztatja, mit mutatnak az elemzett alkotások: elmúlt-e nyomtalanul az egész huszadik századi Kelet-Európát átformáló társadalmi utópia. A dolgozat arra a kérdésre is választ keres, hogy a referencialitás vagy a fikció képes jobban megragadni a korszak lényegét.
Hivatkozások
Alekszijevics, Szvetlana. 2015a. Elhordott múltjaink. Ford. Iván Ildikó. Budapest: Európa.
Alekszijevics, Szvetlana. 2015b. „A szocializmusnak vége, de mi itt maradtunk”: Beszélgetés Natalja Igrunovval. In Elhordott múltjaink. Ford. Iván Ildikó. 581–595. Budapest: Európa.
Bachelard, Gaston. 2011. A tér poétikája. Ford. Bereczki Péter. Budapest: Kijárat.
Gaál Gábor. 1949. Új írói szervezet – új írói feladatok. Utunk márc. 19.
Gere Ágnes. 2015. „Rejtelmes valami az orosz ember lelke… Már régóta próbálják megfejteni a titkát”: Úgy érzem, Szvetlana Alekszijevicsnek valamelyest sikerült. Ekultura dec. 2. http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-12-02+13%3A00%3A00/szvetlana-alekszijevics-elhordott-multjaink (2016. okt. 10.)
Gossman, Lionel. 2003.Történetírás és irodalom. Reprodukció vagy jelentéstulajdonítás. In Tudomány és művészet között: A modern történelemelmélet problémái, szerk. Kisantal Tamás. 133–168. Budapest: L’Harmattan–Atelier.
Gyáni Gábor. 2003. Történelem és regény: a történelmi regény. Tiszatáj 58 (4): 78–92. http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/04-04/gyani.pdf (2016. nov. 20.)
Györe Gabriella. 2014. Nők, Isten, Oroszország, kémia. http://www.konyvjelzomagazin.hu/hir/nok-isten-oroszorszag-kemia (2016. okt. 10.)
Iser, Wolfgang. 2001. A fiktív és az imaginárius. Ford. Molnár Gábor Tamás, Budapest: Osiris.
Menyhért Anna. 2008. Elmondani az elmondhatatlant: Trauma és irodalom. Budapest: Anonymus–Ráció.
Orbán Gyöngyi. 2004. Híd és korlát. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
Sztyepnova, Marina. 2014. Lazar asszonyai. Ford. Goretity József. Budapest: Európa.
Wellek, René. 1995. Az összehasonlító irodalomtörténet fogalma. In. Az összehasonlító irodalomtörténet klasszikusai, szerk. Lengyel Béla. 137–141. Budapest: Gondolat.
Alekszijevics, Szvetlana. 2015b. „A szocializmusnak vége, de mi itt maradtunk”: Beszélgetés Natalja Igrunovval. In Elhordott múltjaink. Ford. Iván Ildikó. 581–595. Budapest: Európa.
Bachelard, Gaston. 2011. A tér poétikája. Ford. Bereczki Péter. Budapest: Kijárat.
Gaál Gábor. 1949. Új írói szervezet – új írói feladatok. Utunk márc. 19.
Gere Ágnes. 2015. „Rejtelmes valami az orosz ember lelke… Már régóta próbálják megfejteni a titkát”: Úgy érzem, Szvetlana Alekszijevicsnek valamelyest sikerült. Ekultura dec. 2. http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-12-02+13%3A00%3A00/szvetlana-alekszijevics-elhordott-multjaink (2016. okt. 10.)
Gossman, Lionel. 2003.Történetírás és irodalom. Reprodukció vagy jelentéstulajdonítás. In Tudomány és művészet között: A modern történelemelmélet problémái, szerk. Kisantal Tamás. 133–168. Budapest: L’Harmattan–Atelier.
Gyáni Gábor. 2003. Történelem és regény: a történelmi regény. Tiszatáj 58 (4): 78–92. http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/04-04/gyani.pdf (2016. nov. 20.)
Györe Gabriella. 2014. Nők, Isten, Oroszország, kémia. http://www.konyvjelzomagazin.hu/hir/nok-isten-oroszorszag-kemia (2016. okt. 10.)
Iser, Wolfgang. 2001. A fiktív és az imaginárius. Ford. Molnár Gábor Tamás, Budapest: Osiris.
Menyhért Anna. 2008. Elmondani az elmondhatatlant: Trauma és irodalom. Budapest: Anonymus–Ráció.
Orbán Gyöngyi. 2004. Híd és korlát. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
Sztyepnova, Marina. 2014. Lazar asszonyai. Ford. Goretity József. Budapest: Európa.
Wellek, René. 1995. Az összehasonlító irodalomtörténet fogalma. In. Az összehasonlító irodalomtörténet klasszikusai, szerk. Lengyel Béla. 137–141. Budapest: Gondolat.
