A SZÜLETŐ GONDOLAT ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN

  • Gábor Kovács Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Veszprém, Magyarország
Kulcsszavak: költői diszkurzus, szemantikai innováció, szövegekvivalens, deixis, allegorézis

Absztrakt

Arany János Zrínyi és Tasso című tanulmányában tagadja azt a – szerinte – romantikus képzetet, hogy a költő a semmiből tudna történetet teremteni. A történetsémák és a narratív formák hagyományozódásáról szóló érvelése meggyőzően mutat rá arra, hogy az elbeszélés világát nem lehet a „semmiből” előteremteni. A versköltészet sajátosságait elemezve azonban komolyan fontolóra veszi a semmiből feltűnő gondolatkeletkezés lehetőségét. Arany költői gyakorlatában gyakran él azzal az eljárással, hogy üres jelölőket, deixiseket helyez műalkotásainak kulcspontjaira, rámutatva ezzel az adekvát szó és értelem hiányára. Tanulmányom azt vizsgálja, hogy az eszmeileg és szemantikailag kiüresített szó hogyan tesz szert értelemre, s hogy az ezúton előállított specifikusan költői nyelvi eljárás hogyan provokálja az új gondolat születését.

Hivatkozások

Arany János. 1951a. Arany János Összes Művei I., szerk. Voinovich Géza. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Arany János. 1951b. Toldi. In Arany János Összes Művei II., szerk. Voinovich Géza. 97–153. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Arany János. 1962. A magyar nemzeti vers-idomról. In Arany János Összes Művei X., szerk. Keresztury Dezső. 218–258. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Arany János. 1975. Arany János – Szilágyi Sándornak, 1850. április 14. In Arany János. Összes Művei XV., szerk. Keresztury Dezső. 273. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Arany János. 1982. Arany János – Egressy Gábornak, 1854. március 19. In Arany János. Összes Művei XVI., szerk. Keresztury Dezső. 400–402. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Arany János. 2004. Arany János – Szemere Pálnak, 1860. április 14. In Arany János. Összes Művei XVII., szerk. Korompay H. János. 389–391. és 865–868. Budapest: Universitas Kiadó.
Barta János. 2003. Még egyszer a lírikus Aranyról (1847–1861). In Arany János és kortársai I., szerk. Imre László. 263–294. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Beardsley, Monroe C. 2012. Az irodalmi alkotás. Ford. Kovács Gábor. In Regényművészet és íráskultúra, szerk. Kovács Árpád. 417–454. Budapest: Argumentum Kiadó.
Berzsenyi Dániel. 2011. Poétai harmonistika. In Berzsenyi Dániel Prózai Munkái, szerk. Fórizs Gergely. Budapest: EditioPrinceps Kiadó.
Eisemann György. 2010. Költészet a költésről: a romantikus hagyomány „romantikátlanító” poetizálása Arany János lírájában. In A későmodern magyar líra. 95–125. Budapest: Ráció Kiadó.
Gyöngyösy László. 1901. Arany János élete és munkái. Budapest: Franklin-Társulat.
Horváth János. 1997. A nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése. In Tanulmányok II., szerk. Gönczy Mónika. 7–220. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Hűség a labirintushoz. Beszélgetés Pilinszky Jánossal. Budapest: MTV, 1978. A 23. perctől a 29. percig.
Keresztury Dezső. 1967. „S mi vagyom én…” – Arany János 1817–1856. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Kleist, Heinrich von. 1996. A gondolatok fokozatos kialakulása beszéd közben. Ford. Forgách András. In Esszék, anekdoták, költemények, szerk. Földényi F. László. 167–171. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Korompay János. 1972. A kompozíció harmóniateremtő szerepe az elegico-ódában (Letészem a lantot). In Az el nem ért bizonyosság, szerk. Németh G. Béla. 43–74. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kovács Árpád. 2013. A metaforikus azonosítás. In Az irodalmi esemény. 17–28. Budapest: Gondolat Kiadó.
Kovács Gábor. 2010. A történetképző versidom: Arany János elbeszélő költészete. Budapest: Argumentum Kiadó.
Milbacher Róbert. 2009. Elhunyt daloknak lelke? – Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról. In Arany János és az emlékezet balzsama. 225–265. Budapest: Ráció Kiadó.
Propp, Vlagyimir. 2005. Az átkelés. Ford. Istvánovits Márton. In A varázsmese történeti gyökerei. 197–210. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Riedl Frigyes. 1920. Arany János. Budapest: Pallas Kiadó.
Sőtér István. 1987. Világos után. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1972. Az átlényegített dal. In Az el nem ért bizonyosság, szerk. Németh G. Béla. 293–358. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szili József. 1996. Arany hogy istenül – az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó.
Szitár Katalin. 2013. Hiányjelek – Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula írásművészetéről. Budapest: Gondolat Kiadó.
Tarjányi Eszter. 2013. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Univesitas Kiadó–EditoPrinceps Kiadó.
Tinyanov, Jurij. 1981a. Az irodalmi tény. Ford. Soproni András. In Az irodalmi tény, szerk. Könczöl Csaba. 5–25. Budapest: Gondolat Kiadó.
Tinyanov, Jurij. 1981b. A versnyelv problémája. Ford. Soproni András. In Az irodalmi tény, szerk. Könczöl Csaba. 135–175. Budapest: Gondolat Kiadó.
Voinovich Géza. 1931. Arany János életrajza 1849–1860. Budapest: MTA.
Weöres Sándor. 1973. Negyedik szimfónia – Hódolat Arany Jánosnak. In Tizenegy szimfónia. 35–42. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Megjelent
23. 01. 2018.
Folyóirat szám
Rovat
Članci