IDENTITÁSNARRATÍVÁK A KORTÁRS MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ÍRÓNŐK PRÓZÁJÁBAN

Magdalena ROGUSKA

doi:10.19090/hk.2017.3.24-36

Magdalena ROGUSKA Varsói Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszék Varsó, Lengyelország

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2017.3.24-36

Kulcsszavak: transznyelvűség, transzkulturalizmus, nőirodalom, magyar irodalom, identitás

Absztrakt

A tanulmány kiindulópontja két jelenség: a transznyelvűség és a transzkulturalizmus. Mindkettőt összefüggésbe lehet hozni a nem Magyarországon élő, de magyar származású írónők irodalmával. A transznyelvűség olyan helyzetre utal, amikor egy író(nő) „elutasítja” az anyanyelvét, és lakóhelyének nyelvén kezd írni. A transzkulturalizmus azt a tényt jelöli, amikor a fent említett írónők művei olyan teret teremtenek meg, ahol két kultúra (a származási ország kultúrája és a lakóhely kultúrája) találkozik egymással. Ez a cselekmény, a narráció és az írónők által alkalmazott nyelvi-stilisztikai megoldások szintjén egyaránt tetten érhető. A dolgozat Agota Kristof, Melinda Nadj Abonyi és Ilma Rakusa műveinek identitásnarratíváit vizsgálva a transznyelvűség és a transzkulturalizmus jellegzetességeit mutatja be.

Hivatkozások

Arday Géza. 2009. Írók az emigrációban: fejezetek a ’45 utáni nyugati magyar irodalomról. Haga: Szerzői kiadás.
Bárczi Zsófia. 2010. A szlovákiai magyar irodalom fogalmi problémai. Partitúra 5 (1): 85–90.
Bori Imre. 1998. Van-e vajdasági magyar irodalom? In A jugoszláviai magyar irodalom története. 70–74. Újvidék: Forum.
Braidotti, Rosi. 2009. Podmioty nomadyczne. Ucieleśnienie i różnica seksualna w feminizmie współczesnym. Warszawa: Wydawnictwa akademickie i profesjonalne.
Czigány Lóránt. 2006. A nyugati magyar irodalom mibenléte. Avagy mire jó a nyugati magyar irodalom? Eszik-e vagy isszák? Kortárs (2015. okt. 8).
Kristof, Agota. 2007. Analfabéta. Budapest: Új Palatinus Könyvesház Kft. Epub.
Nadj Abonji, Melinda. 2012. Galambok röppennek föl. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2005. Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem? In A bevégezhetetlen feladat. 5–23. Dunaszerdahely: NAP.
Németh Zoltán. 2010. A szlovákiai magyar irodalom önreprezentációja. Partitúra 5 (1): 97–104.
Németh, Zoltán. 2016. A migráns irodalom lehetőségei a közép-európai irodalmakban. Iskolakultúra 26 (1): 63–69.
Pomogáts Béla. 2005. Magyar irodalom kisebbségben. Kisebbségkutatás (2015. okt. 08).
Rakusa, Ilma. 2011. Rengeteg tenger. Budapest: Magvető.
Toldi Éva. 2011. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 22 (11): 86–91.
Trepte, Hans Christian. 2013. W poszukiwaniu innej rzeczywistości. In Między językami, kulturami, literaturami. Polska literatura (e)migracyjna w Berlinie i Sztokholmie po roku 1981. Tom 22 z Stockholm Slavic Papers, szerk. E. Teodorowicz–Hellman, J.
Gesche, M. Brandt. 81–96. Stockholm: Stockholms universitet. Slaviska institutionen.
Végh Balázs Béla. 2005. Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Welsch, Wolfgang. 1999. Transculturality: The Puzzling Form of Cultures Today. In Spaces of Cultures: City, Nation, World, szerk. M. Featherstone, S. Lash. 194–213. London: Sage.