IDENTITY NARRATIVES IN THE PROSE WORKS OF CONTEMPORARY WRITERS OF HUNGARIAN ORIGIN

  • Magdalena ROGUSKA Varsói Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszék Varsó, Lengyelország
Keywords: translingualism, transculturalism, female literature, Hungarian literature, identity

Abstract

The study tackles two phenomena: translingualism and transculturalism. Both of them are closely connected to literature written by women writers of Hungarian origin living outside of Hungary. The first one refers to the situation when a (woman)writer “rejects” her mother tongue, and starts writing in the language of the place she is living in. The second phenomenon refers to instances where the works of the above mentioned writers create a space in which the two cultures meet together. This can be equally observed on the levels of the plot, narration and linguistic and stylistic solutions used by the authors. Studying identity narratives in works by Agota Kristof, Melinda Nadj Abonyi and Ilma Rakusa, the paper presents characteristic features of translingualism and transculturalism.

References

Arday Géza. 2009. Írók az emigrációban: fejezetek a ’45 utáni nyugati magyar irodalomról. Haga: Szerzői kiadás.
Bárczi Zsófia. 2010. A szlovákiai magyar irodalom fogalmi problémai. Partitúra 5 (1): 85–90.
Bori Imre. 1998. Van-e vajdasági magyar irodalom? In A jugoszláviai magyar irodalom története. 70–74. Újvidék: Forum.
Braidotti, Rosi. 2009. Podmioty nomadyczne. Ucieleśnienie i różnica seksualna w feminizmie współczesnym. Warszawa: Wydawnictwa akademickie i profesjonalne.
Czigány Lóránt. 2006. A nyugati magyar irodalom mibenléte. Avagy mire jó a nyugati magyar irodalom? Eszik-e vagy isszák? Kortárs (2015. okt. 8).
Kristof, Agota. 2007. Analfabéta. Budapest: Új Palatinus Könyvesház Kft. Epub.
Nadj Abonji, Melinda. 2012. Galambok röppennek föl. Budapest: Magvető.
Németh Zoltán. 2005. Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem? In A bevégezhetetlen feladat. 5–23. Dunaszerdahely: NAP.
Németh Zoltán. 2010. A szlovákiai magyar irodalom önreprezentációja. Partitúra 5 (1): 97–104.
Németh, Zoltán. 2016. A migráns irodalom lehetőségei a közép-európai irodalmakban. Iskolakultúra 26 (1): 63–69.
Pomogáts Béla. 2005. Magyar irodalom kisebbségben. Kisebbségkutatás (2015. okt. 08).
Rakusa, Ilma. 2011. Rengeteg tenger. Budapest: Magvető.
Toldi Éva. 2011. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 22 (11): 86–91.
Trepte, Hans Christian. 2013. W poszukiwaniu innej rzeczywistości. In Między językami, kulturami, literaturami. Polska literatura (e)migracyjna w Berlinie i Sztokholmie po roku 1981. Tom 22 z Stockholm Slavic Papers, szerk. E. Teodorowicz–Hellman, J.
Gesche, M. Brandt. 81–96. Stockholm: Stockholms universitet. Slaviska institutionen.
Végh Balázs Béla. 2005. Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Welsch, Wolfgang. 1999. Transculturality: The Puzzling Form of Cultures Today. In Spaces of Cultures: City, Nation, World, szerk. M. Featherstone, S. Lash. 194–213. London: Sage.
Published
30. 01. 2018.
Section
Članci