SZÖVEGKÖZI ÁTJÁRÁSOK, KÖZTESSÉGTAPASZTALATOK TERÉZIA MORA PRÓZÁJÁBAN
Kulcsszavak:
köztesség, idegentapasztalat, nyelvszemlélet, narráció
Absztrakt
A dolgozat Terézia Mora A szörnyeteg című regényének transzkulturális értelmezésére tesz kísérletet. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a több kultúrához való tartozás hogyan alakítja át és telíti új tartalommal az olyan toposzokat, mint a migráció, a hovatartozás, az idegenség, a nyelvi interakciók. Emellett a regény narratív struktúrájának feltárására is kitér, amely olyan jellemzőket mutat, amelyek felülírják a több kultúrához kötődő irodalomról alkotott, az egyszerűsödés mentén konstituálódó korábbi elképzeléseket.
Hivatkozások
Augé, Marc. 2012. Nem-helyek: Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába. Ford. Fáber Ágoston. Műcsarnok Könyvek 11. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft.
Bende József. 2005. „Valami idegen”: Magyar–francia írói kétnyelvűség és nyelvváltás 1945 után. Forrás http://www.forrasfolyoirat.hu/0502/bende.html (2017. júl. 1.)
Bhabha, Homi K. 1996. A posztkoloniális és a posztmodern: A társadalmi hatóerő kérdése. Helikon 42 (4): 484–509.
Döbler, Katharina. 2013. Aneinander forbei. Zeit 39. http://www.zeit.de/2013/39/romanterezia-mora-das-ungeheuer/komplettansicht (2017. jan. 3.)
Füzi László. 2011. Elbeszélések a félelemről. Magyar Könyvpiac 7. 17. http://archiv. ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=1154 (2015. ápr. 11.)
Hofmann, Michael. 2006. Interkulturelle Literaturwissenschaft: Eine Einführung. Paderborn: Wilhelm Fink Verlag.
Jablonczay Tímea. 2015. Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon 61 (2): 137–156.
Kegelmann, René. 2010. Transfer und Rücktransfer. Überlegungen zu Terézia Moras Erzählband Seltsame Materie in Deutschland und dessen ungarischen Übersetzung Különös anyag. TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 17. http://www.inst.at/trans/17Nr/2-5/2-5_kegelmann 17.html (2016. máj. 5.)
Komáromi Sándor. 2007. Terézia Mora „határ-történetei” és a transzkulturalitás. Kisebbségkutatás 2. http://epa.oszk.hu/00400/00462/00034/index.html (2017. jún. 1.)
Lengl, Szilvia. 2011. Terézia Mora: „Wir sprechen, also sind wir”: Das Schreiben als Überlebensstrategie. In Interkulturelle Literatur in deutscher Sprache, Hrsg. Chiellino, Carmine–Szilvia Lengl. 165–196. Bern–Berlin–Bruxelles–Frankfurt am Main–New York–Oxford–Wien: Peter Lang.
Mora, Terézia. 2001. Különös anyag. Ford. Rácz Erzsébet. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2011. Az egyetlen ember a kontinensen. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2013. Das Ungeheuer. München: Luchterhand.
Mora, Terézia. 2014. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Prutti, Brigitte. 2006. Poesie und Trauma der Grenze. Literarische Grenzfiktionen bei Ingeborg Bachmann und Terézia Mora. Weimarer Beiträge 52 (1): 82–104.
Seyhan, Azade. 2012. Writing Outside the Nation. Princeton-Oxford: Princeton University Press.
Szegedy-Maszák Mihály. 2000. Kétnyelvűség a huszadik századi magyar irodalomban. In Újraértelmezések. 101–110. Budapest: Kronika Nova Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2004. Nemzeti irodalom az egységesülő világban. Magyar Tudomány 8. http://www.matud.iif.hu/04aug/04.html (2017. szept. 10.)
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. A magyarság (nyelven túli) emléke. 1992 Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról. In A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Veres András. 831–837. Budapest: Gondolat.
Thomka Beáta. 2015. Groteszk kalandregény – naplófájlokban tárolt tragédia. Jelenkor 58 (1): 86–91.
Toldi Éva. 2011. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 22 (11): 86–91.
Tráser-Vas, Laura. 2004. Terézia Moras „Seltsame Materie”: Immigrantenliteratur oder Minderheitenliteratur? TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. www.inst.at/trans/15Nr/05_08/traser1. (2016. júl. 3.)
Urfi Péter. 2011. „Mutassam, hogy írok”: Interjú Terézia Morával. Magyar Narancs június 2. Kultúra II–III.
Bende József. 2005. „Valami idegen”: Magyar–francia írói kétnyelvűség és nyelvváltás 1945 után. Forrás http://www.forrasfolyoirat.hu/0502/bende.html (2017. júl. 1.)
Bhabha, Homi K. 1996. A posztkoloniális és a posztmodern: A társadalmi hatóerő kérdése. Helikon 42 (4): 484–509.
Döbler, Katharina. 2013. Aneinander forbei. Zeit 39. http://www.zeit.de/2013/39/romanterezia-mora-das-ungeheuer/komplettansicht (2017. jan. 3.)
Füzi László. 2011. Elbeszélések a félelemről. Magyar Könyvpiac 7. 17. http://archiv. ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=1154 (2015. ápr. 11.)
Hofmann, Michael. 2006. Interkulturelle Literaturwissenschaft: Eine Einführung. Paderborn: Wilhelm Fink Verlag.
Jablonczay Tímea. 2015. Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon 61 (2): 137–156.
Kegelmann, René. 2010. Transfer und Rücktransfer. Überlegungen zu Terézia Moras Erzählband Seltsame Materie in Deutschland und dessen ungarischen Übersetzung Különös anyag. TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 17. http://www.inst.at/trans/17Nr/2-5/2-5_kegelmann 17.html (2016. máj. 5.)
Komáromi Sándor. 2007. Terézia Mora „határ-történetei” és a transzkulturalitás. Kisebbségkutatás 2. http://epa.oszk.hu/00400/00462/00034/index.html (2017. jún. 1.)
Lengl, Szilvia. 2011. Terézia Mora: „Wir sprechen, also sind wir”: Das Schreiben als Überlebensstrategie. In Interkulturelle Literatur in deutscher Sprache, Hrsg. Chiellino, Carmine–Szilvia Lengl. 165–196. Bern–Berlin–Bruxelles–Frankfurt am Main–New York–Oxford–Wien: Peter Lang.
Mora, Terézia. 2001. Különös anyag. Ford. Rácz Erzsébet. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2011. Az egyetlen ember a kontinensen. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2013. Das Ungeheuer. München: Luchterhand.
Mora, Terézia. 2014. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Prutti, Brigitte. 2006. Poesie und Trauma der Grenze. Literarische Grenzfiktionen bei Ingeborg Bachmann und Terézia Mora. Weimarer Beiträge 52 (1): 82–104.
Seyhan, Azade. 2012. Writing Outside the Nation. Princeton-Oxford: Princeton University Press.
Szegedy-Maszák Mihály. 2000. Kétnyelvűség a huszadik századi magyar irodalomban. In Újraértelmezések. 101–110. Budapest: Kronika Nova Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2004. Nemzeti irodalom az egységesülő világban. Magyar Tudomány 8. http://www.matud.iif.hu/04aug/04.html (2017. szept. 10.)
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. A magyarság (nyelven túli) emléke. 1992 Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról. In A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Veres András. 831–837. Budapest: Gondolat.
Thomka Beáta. 2015. Groteszk kalandregény – naplófájlokban tárolt tragédia. Jelenkor 58 (1): 86–91.
Toldi Éva. 2011. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 22 (11): 86–91.
Tráser-Vas, Laura. 2004. Terézia Moras „Seltsame Materie”: Immigrantenliteratur oder Minderheitenliteratur? TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. www.inst.at/trans/15Nr/05_08/traser1. (2016. júl. 3.)
Urfi Péter. 2011. „Mutassam, hogy írok”: Interjú Terézia Morával. Magyar Narancs június 2. Kultúra II–III.
