INTERTEXTUAL PERMEABILITY AND EXPERIENCES OF INBETWEENNESS IN TERÉZIA MORA’S PROSE
Keywords:
inbetweenness, experience of foreignness, linguistic perspective
Abstract
The paper attempts to give a transcultural interpretation of the novel Das Ungeheuer (The Monster) by Terézia Mora. It seeks to find an answer to the question of how belonging to several cultures transforms and fills with new content topoi such as migration, belonging, foreignness and language interactions. Next to this, it also deals with the narrative structure of the novel, which provides characteristic features that overwrite earlier concepts of multi-cultural literature constituted along lines of simplification.
References
Augé, Marc. 2012. Nem-helyek: Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába. Ford. Fáber Ágoston. Műcsarnok Könyvek 11. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft.
Bende József. 2005. „Valami idegen”: Magyar–francia írói kétnyelvűség és nyelvváltás 1945 után. Forrás http://www.forrasfolyoirat.hu/0502/bende.html (2017. júl. 1.)
Bhabha, Homi K. 1996. A posztkoloniális és a posztmodern: A társadalmi hatóerő kérdése. Helikon 42 (4): 484–509.
Döbler, Katharina. 2013. Aneinander forbei. Zeit 39. http://www.zeit.de/2013/39/romanterezia-mora-das-ungeheuer/komplettansicht (2017. jan. 3.)
Füzi László. 2011. Elbeszélések a félelemről. Magyar Könyvpiac 7. 17. http://archiv. ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=1154 (2015. ápr. 11.)
Hofmann, Michael. 2006. Interkulturelle Literaturwissenschaft: Eine Einführung. Paderborn: Wilhelm Fink Verlag.
Jablonczay Tímea. 2015. Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon 61 (2): 137–156.
Kegelmann, René. 2010. Transfer und Rücktransfer. Überlegungen zu Terézia Moras Erzählband Seltsame Materie in Deutschland und dessen ungarischen Übersetzung Különös anyag. TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 17. http://www.inst.at/trans/17Nr/2-5/2-5_kegelmann 17.html (2016. máj. 5.)
Komáromi Sándor. 2007. Terézia Mora „határ-történetei” és a transzkulturalitás. Kisebbségkutatás 2. http://epa.oszk.hu/00400/00462/00034/index.html (2017. jún. 1.)
Lengl, Szilvia. 2011. Terézia Mora: „Wir sprechen, also sind wir”: Das Schreiben als Überlebensstrategie. In Interkulturelle Literatur in deutscher Sprache, Hrsg. Chiellino, Carmine–Szilvia Lengl. 165–196. Bern–Berlin–Bruxelles–Frankfurt am Main–New York–Oxford–Wien: Peter Lang.
Mora, Terézia. 2001. Különös anyag. Ford. Rácz Erzsébet. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2011. Az egyetlen ember a kontinensen. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2013. Das Ungeheuer. München: Luchterhand.
Mora, Terézia. 2014. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Prutti, Brigitte. 2006. Poesie und Trauma der Grenze. Literarische Grenzfiktionen bei Ingeborg Bachmann und Terézia Mora. Weimarer Beiträge 52 (1): 82–104.
Seyhan, Azade. 2012. Writing Outside the Nation. Princeton-Oxford: Princeton University Press.
Szegedy-Maszák Mihály. 2000. Kétnyelvűség a huszadik századi magyar irodalomban. In Újraértelmezések. 101–110. Budapest: Kronika Nova Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2004. Nemzeti irodalom az egységesülő világban. Magyar Tudomány 8. http://www.matud.iif.hu/04aug/04.html (2017. szept. 10.)
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. A magyarság (nyelven túli) emléke. 1992 Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról. In A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Veres András. 831–837. Budapest: Gondolat.
Thomka Beáta. 2015. Groteszk kalandregény – naplófájlokban tárolt tragédia. Jelenkor 58 (1): 86–91.
Toldi Éva. 2011. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 22 (11): 86–91.
Tráser-Vas, Laura. 2004. Terézia Moras „Seltsame Materie”: Immigrantenliteratur oder Minderheitenliteratur? TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. www.inst.at/trans/15Nr/05_08/traser1. (2016. júl. 3.)
Urfi Péter. 2011. „Mutassam, hogy írok”: Interjú Terézia Morával. Magyar Narancs június 2. Kultúra II–III.
Bende József. 2005. „Valami idegen”: Magyar–francia írói kétnyelvűség és nyelvváltás 1945 után. Forrás http://www.forrasfolyoirat.hu/0502/bende.html (2017. júl. 1.)
Bhabha, Homi K. 1996. A posztkoloniális és a posztmodern: A társadalmi hatóerő kérdése. Helikon 42 (4): 484–509.
Döbler, Katharina. 2013. Aneinander forbei. Zeit 39. http://www.zeit.de/2013/39/romanterezia-mora-das-ungeheuer/komplettansicht (2017. jan. 3.)
Füzi László. 2011. Elbeszélések a félelemről. Magyar Könyvpiac 7. 17. http://archiv. ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=1154 (2015. ápr. 11.)
Hofmann, Michael. 2006. Interkulturelle Literaturwissenschaft: Eine Einführung. Paderborn: Wilhelm Fink Verlag.
Jablonczay Tímea. 2015. Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon 61 (2): 137–156.
Kegelmann, René. 2010. Transfer und Rücktransfer. Überlegungen zu Terézia Moras Erzählband Seltsame Materie in Deutschland und dessen ungarischen Übersetzung Különös anyag. TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 17. http://www.inst.at/trans/17Nr/2-5/2-5_kegelmann 17.html (2016. máj. 5.)
Komáromi Sándor. 2007. Terézia Mora „határ-történetei” és a transzkulturalitás. Kisebbségkutatás 2. http://epa.oszk.hu/00400/00462/00034/index.html (2017. jún. 1.)
Lengl, Szilvia. 2011. Terézia Mora: „Wir sprechen, also sind wir”: Das Schreiben als Überlebensstrategie. In Interkulturelle Literatur in deutscher Sprache, Hrsg. Chiellino, Carmine–Szilvia Lengl. 165–196. Bern–Berlin–Bruxelles–Frankfurt am Main–New York–Oxford–Wien: Peter Lang.
Mora, Terézia. 2001. Különös anyag. Ford. Rácz Erzsébet. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2011. Az egyetlen ember a kontinensen. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2013. Das Ungeheuer. München: Luchterhand.
Mora, Terézia. 2014. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Prutti, Brigitte. 2006. Poesie und Trauma der Grenze. Literarische Grenzfiktionen bei Ingeborg Bachmann und Terézia Mora. Weimarer Beiträge 52 (1): 82–104.
Seyhan, Azade. 2012. Writing Outside the Nation. Princeton-Oxford: Princeton University Press.
Szegedy-Maszák Mihály. 2000. Kétnyelvűség a huszadik századi magyar irodalomban. In Újraértelmezések. 101–110. Budapest: Kronika Nova Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2004. Nemzeti irodalom az egységesülő világban. Magyar Tudomány 8. http://www.matud.iif.hu/04aug/04.html (2017. szept. 10.)
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. A magyarság (nyelven túli) emléke. 1992 Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról. In A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Veres András. 831–837. Budapest: Gondolat.
Thomka Beáta. 2015. Groteszk kalandregény – naplófájlokban tárolt tragédia. Jelenkor 58 (1): 86–91.
Toldi Éva. 2011. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 22 (11): 86–91.
Tráser-Vas, Laura. 2004. Terézia Moras „Seltsame Materie”: Immigrantenliteratur oder Minderheitenliteratur? TRANS. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. www.inst.at/trans/15Nr/05_08/traser1. (2016. júl. 3.)
Urfi Péter. 2011. „Mutassam, hogy írok”: Interjú Terézia Morával. Magyar Narancs június 2. Kultúra II–III.
