NŐI SZENZIBILITÁS A SZÁZADFORDULÓ BÁCSKAI IRODALMÁBAN

Ferenc MÁK

doi:10.19090/hk.2018.3.104-127

Ferenc MÁK Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, Szerbia

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2018.3.104-127

Kulcsszavak: XIX. századi magyar irodalom, Zombor, női írás

Absztrakt

Az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben a Bácskában és a Bánságban előbb az iskolai katedrák körül, majd az irodalmi társaságok és egyesületek megalakulását követően a sajtó lapjain is megjelent az a szellemiség, amely a tájhoz való kötődés élményének fölfedezése pillanatában a nemzeti elkötelezettsége mentén alakította és formálta az emelkedő polgár önismeretét és öntudatát, és mellettük, velük egy időben születtek meg a tudományos élet mindazon fórumai is, amelyek eleven erővel alakították a közösségi életet. Ezekre az élményekben gazdag évtizedekre esett a magyar irodalomnak a maga műfaji teljességében történő kibomlása is. A költészetben Janda Matild, Molnárné Radich Jolán, Radványné Ruttkay Emma és Alba Nevis (Unger Ilona) verseiben különös színfoltjaként a lírának, megjelent a női szenzibilitás, a világlátásnak és az emberi kapcsolatoknak a lélek mélyén támadt különös visszhangja.

Hivatkozások

Alba Nevis. 1908. Bolti leányok. Budapest: Légrády Testvérek.
[Anonim]. 1909. Alba Nevis balesete. Fiumei Estilap, júl. 24.
Alba Nevis é. n. [1910]: Nász előtt. Budapest: Légrády Testvérek könyvnyomdája.
Alba Nevis. 1911. Egy szerelmes lány könyvéből: Alba Nevis versei. Budapest: Athenaeum.
[Anonim]. 1913. Láncban. Dr. Radványné Ruttkay Emma versei. Bácska, jan. 21.
[Anonim]. 1929. Alba Nevis. In Zsidó Lexikon, szerk. Ujvári Péter. Budapest: A Zsidó Lexikon kiadása.
[Anonim]. 1934. „Kivételes és kiváltságos a mai ember élete”: Meghitt beszélgetés Alba Nevis-szel. Reggeli Újság, júl. 22.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Cs. J. M. 1911. Poétanők és feminizmus. Bácska, márc. 31.
Csoór Gáspár é. n. [1909]. Bácska társadalmi élete ezer arcképpel. Bács-Bodrog vármegye jótékonysági és kultúregyesületeinek közreműködésével szerkesztette Csoór Gáspár; Budapest: Kiadja a József kir. herceg Szanatórium Egyesület.
F-ch [Friedrich Anna]. 2008. Falunap Bezdánban – Néhány adalék az 1772-ben mezővárossá nyilvánított település szellemi múltjából. Családi Kör, ápr. 10.
Herceg János. 1999a. Emlékeinkről. In Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Összegyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta Pastyik László. Beograd: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva.
Herceg János. 1999b. Irodalmi társaság a régi Bácskában. In Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Összegyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta Pastyik László. Beograd: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva.
Herceg János. 2003a. Táj és irodalom. In Összegyűjtött esszék, tanulmányok III. Összegyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta Pastyik László. Beograd: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva.
Herceg János. 2003b. Hírlapok és hírlapírók. In Összegyűjtött esszék, tanulmányok III. Összegyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta Pastyik László. Beograd: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva.
Janda Matild. 1903. Versek. Budapest: k. n.
[Janda Matild. 1911]: Cs. Janda Matild versei. Budapest: Budapesti Hírlap nyomdája.
Kaffka Margit. 1910. Alba Nevis: Nász előtt. Nyugat, ápr. 16.
Káich Katalin. 1970. A zombori Tóth Kálmán Kör. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 2 (4): 71–78.
Molnárné Radich Jolán. 1903. Csak szívből lehet… Bácska, dec. 18.
Radich Jolán. 1907. Szürke felhők. Budapest: Singer és Wolfner bizománya.
Radványné Ruttkay Emma. 1909. Koldus vagyok. Bácska, máj. 4.
Radványné Ruttkay Emma. 1913. Láncban: versek. H. n.: k. n.