A KÉTNYELVŰSÉG LENYOMATAI
Absztrakt
Terézia Mora (1971) kettős nyelvi identitásban nőtt fel, életművét németül írja, kétnyelvűségére többféleképpen, szövegeinek mikroszintjén is reflektál. Hogyan őrizhető meg ez a nyelvi kettősség a magyar fordításban? Milyen stratégiákat tud alkalmazni a fordító, hogy a magyar célnyelvi szövegben is megőrződjék az idegenszerűség, ha a szerző az idegenszerűségben éppen a magyar nyelv sajátosságaival operál? Az esettanulmány Mora Das Ungeheuer című regényéből vett példákkal a kétnyelvűségnek az irodalmi szövegen belüli reflexiójára és a reflexió nyomán keletkező fordítási problémákra koncentrál. A visszatekintő önmegfigyelés és a szövegelemzés azt vizsgálja, hogy a választott megoldásokat a fordító a kulturális transzfer szempontjából sikeresnek ítéli-e. Konklúziója: a fordító a lehetséges megoldások közötti választás során azzal az előfeltevéssel dolgozik, hogy a befogadó a lefordított szövegnél jóval tágasabb kontextusban értelmezi a művet.
Hivatkozások
Forgács Erzsébet. 2003. A kódváltás, a transzfer, az interferencia és a mentális lexikon kérdéséhez magyar–német kétnyelvű beszélők megnyilatkozásaiban. Modern Filológiai Közlemények 5 (2): 20–41.
Kappanyos András. 2015. Bajuszbögre, lefordítatlan: Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer. Budapest: Balassi.
Mora, Terézia. 2013. Das Ungeheuer. Berlin: Luchterhand.
Mora, Terézia. 2014a. A szörnyeteg. Ford. Nádori Lídia. Budapest: Magvető.
Mora, Terézia. 2014b. Nicht sterben. Frankfurter Poetik-Vorlesungen Berlin: Luchterhand.
Mora, Terézia. 2016. Der geheime Text. Salzburger Poetikvorlesung, Sonderzahl. Salzburg.
Ricoeur, Paul. 1998. A szöveg világa és az olvasó világa. In Narratívák 2.: Történet és fikció, szerk. Thomka Beáta, ford. Martonyi Éva. 9–12. Budapest: Kijárat.
Thomka Beáta. 2018. Regénytapasztalat: Korélmény, hovatartozás, nyelvváltás. Budapest: Kijárat.
Toldi Éva. 2017. Szövegközi átjárások, köztességtapasztalatok Terézia Mora prózájában. Hungarológiai Közlemények 18 (3): 37–51.