THE LINGUISTIC AND STYLISTIC CHARACTERISTICS OF BALASSI’S POEMS AND THEIR TRANSLATIONS
Abstract
The author of the paper deals with questions of translation of Balassi’s Hungarian poetry. The reading of literary texts of antiquity is difficult for both today’s native readers and the translator, the latter being the rewriter of the source texts in the target language. This difficulty is caused by the grammatical and semantic differences of the typologically different languages on the one hand, and by the timeframe, on the other. The archaic language and cultural elements of the source texts are difficult to translate. The author compares the language and stylistic elements of Balassi Bálint’s text (Hogy Júliára talála, így köszöne néki), with the Russian (Встретив Юлию, поэт приветствовал ее следующими словами) and the English text variants (When he met Julia, he greeted her thus). She also points out the compensation procedures used by the translators who intended to create the exact replica of the original poem.
References
Балашши, Балинт. 2006. Москва: «Наука». Серия «Литературные памятники» Российской академии наук.
Balassi, Bálint. When he met Julia, he greeted her thus (Hogy Júliára talála így köszöne néki in English). https://www.babelmatrix.org (2018. szept. 20.)
Benő Attila. 2011. Fordítás és pragmatikai adaptáció. In A dolgok másik neve. Ariadné Könyvek. 137–181. Kolozsvár: KOMP-PRESS Kiadó.
Guszev, Jurij Pavlovics. 2007. Az orosz Balassi. Közreadja: Dobos Marianne. In Magyar Hon-Lap. http://mkdsz.hu/content/view/5893/209/ (2018. aug. 10.)
Kappanyos András. 2015. Bajuszbögre, lefordítatlan: Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer. Budapest: Balassi Kiadó.
Klaudy Kinga. 2015. A nyelvi és a kulturális aszimmetria hatása a fordításra. In Nyelvészet, művészet, hatalom. Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 177–184.
Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Komlovszki Tibor. 1981. Balassi költői nyelvének néhány sajátsága. ItK (5–6): 535–544.
Lőrincz Julianna. 2007. Kultúrák párbeszéde. Pandora Könyvek 10. Eger: Líceum Kiadó.
Lőrincz Julianna. 2018. A régi magyar irodalom fordítási nehézségei. Balassi Bálint-versek orosz fordításban. In A Selye János Egyetem 2018-as X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete – Zborník X. medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho – 2018 Komárom, 2018. szeptember 11–12. – Komárno, 11–12. september 2018. 116–126. Komárom: Selye János Egyetemi Kiadó.
Németh László. 1975. Balassi Bálint. In Az én katedrám. 116–124. Budapest: Magvető.
Popovič, Anton. 1980. A műfordítás elmélete. Ford. Zsilka Tibor. Pozsony: Madách Kiadó.
Rába György. 1969. A szép hűtlenek. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szabó Zoltán. 1998. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Budapest: Corvina. Egyetemi Könyvtár.
Szathmári István. 1996. A funkcionális stilisztika megalapozása. In Hol tart ma a stilisztika? : Stíluselméleti tanulmányok, szerk. Szathmári István. 13–33. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Fordítás és kánon. In A fordítás és intertextualitás alakzatai, szerk. Kabdebó Lóránt et al. 66−92. Budapest: Anonymus Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008. Megértés, fordítás, kánon. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Székely Júlia. 2001. Balassi Bálint énekei és komédiája. Budapest: Akkord Kiadó.
Szentmártoni Szabó Géza. 2004. „Mint szép ereklyével…”. Iskolakultúra (4): 36–49.
Szűcs Tibor. 2005. Egy Balassi-vers német és olasz nyelvű fordításainak tanulságairól. THL (2): 5–19. http://real.mtak.hu/75096/1/005-019.pdf (2018. szept. 17.)
Toldi Éva. 2016. Műfordítás, újraírás, recepció. Godišnjak filozofskog fakulteta u Novom Sadu. 41 (1): 467–480.
Tóth Tünde. 1998. Balassi és a neolatin költészet. PhD-értekezés. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm (2018. aug. 18.)
Vándor Judit. 2010. Adaptáció és újrafordítás. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/vandorjudit/tezis.pdf (2017. szept. 25.)
