BALASSI-VERSEK ÉS FORDÍTÁSAIK NYELVI-STILISZTIKAI JELLEMZŐI
Kulcsszavak:
irodalmi fordítás, archaizmusok, kulturális reáliák, forrás- és célnyelvi szövegek
Absztrakt
A tanulmány Balassi Bálint költészetének fordítási kérdéseivel foglalkozik. A régi magyar irodalom befogadása az anyanyelvi olvasó számára sem könnyű feladat, a fordító mint a forrásnyelvi szöveg újraalkotója pedig még több nehézséggel küzd, mivel két nyelv grammatikai és szemantikai eltérései mellett a szövegek keletkezési ideje között is nagy a távolság. A kulturálisan kötött formai és tartalmi elemek egy másik kultúrába való átültetése különböző megoldásokra, módosításokra, kihagyásokra, betoldásokra készteti a fordítót. A tanulmány Balassi Bálint Hogy Júliára talála, így köszöne néki című versének, valamint orosz és angol fordításának nyelvi-stilisztikai eszközeit veti egybe, rámutatva a forrásnyelvi szöveg módosulásaira a célnyelven történő újraíráskor.
Hivatkozások
Balassi Bálint összes verse, hálózati kritikai kiadás (C). 1998. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm (2018. aug. 21.)
Балашши, Балинт. 2006. Москва: «Наука». Серия «Литературные памятники» Российской академии наук.
Balassi, Bálint. When he met Julia, he greeted her thus (Hogy Júliára talála így köszöne néki in English). https://www.babelmatrix.org (2018. szept. 20.)
Benő Attila. 2011. Fordítás és pragmatikai adaptáció. In A dolgok másik neve. Ariadné Könyvek. 137–181. Kolozsvár: KOMP-PRESS Kiadó.
Guszev, Jurij Pavlovics. 2007. Az orosz Balassi. Közreadja: Dobos Marianne. In Magyar Hon-Lap. http://mkdsz.hu/content/view/5893/209/ (2018. aug. 10.)
Kappanyos András. 2015. Bajuszbögre, lefordítatlan: Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer. Budapest: Balassi Kiadó.
Klaudy Kinga. 2015. A nyelvi és a kulturális aszimmetria hatása a fordításra. In Nyelvészet, művészet, hatalom. Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 177–184.
Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Komlovszki Tibor. 1981. Balassi költői nyelvének néhány sajátsága. ItK (5–6): 535–544.
Lőrincz Julianna. 2007. Kultúrák párbeszéde. Pandora Könyvek 10. Eger: Líceum Kiadó.
Lőrincz Julianna. 2018. A régi magyar irodalom fordítási nehézségei. Balassi Bálint-versek orosz fordításban. In A Selye János Egyetem 2018-as X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete – Zborník X. medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho – 2018 Komárom, 2018. szeptember 11–12. – Komárno, 11–12. september 2018. 116–126. Komárom: Selye János Egyetemi Kiadó.
Németh László. 1975. Balassi Bálint. In Az én katedrám. 116–124. Budapest: Magvető.
Popovič, Anton. 1980. A műfordítás elmélete. Ford. Zsilka Tibor. Pozsony: Madách Kiadó.
Rába György. 1969. A szép hűtlenek. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szabó Zoltán. 1998. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Budapest: Corvina. Egyetemi Könyvtár.
Szathmári István. 1996. A funkcionális stilisztika megalapozása. In Hol tart ma a stilisztika? : Stíluselméleti tanulmányok, szerk. Szathmári István. 13–33. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Fordítás és kánon. In A fordítás és intertextualitás alakzatai, szerk. Kabdebó Lóránt et al. 66−92. Budapest: Anonymus Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008. Megértés, fordítás, kánon. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Székely Júlia. 2001. Balassi Bálint énekei és komédiája. Budapest: Akkord Kiadó.
Szentmártoni Szabó Géza. 2004. „Mint szép ereklyével…”. Iskolakultúra (4): 36–49.
Szűcs Tibor. 2005. Egy Balassi-vers német és olasz nyelvű fordításainak tanulságairól. THL (2): 5–19. http://real.mtak.hu/75096/1/005-019.pdf (2018. szept. 17.)
Toldi Éva. 2016. Műfordítás, újraírás, recepció. Godišnjak filozofskog fakulteta u Novom Sadu. 41 (1): 467–480.
Tóth Tünde. 1998. Balassi és a neolatin költészet. PhD-értekezés. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm (2018. aug. 18.)
Vándor Judit. 2010. Adaptáció és újrafordítás. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/vandorjudit/tezis.pdf (2017. szept. 25.)
Балашши, Балинт. 2006. Москва: «Наука». Серия «Литературные памятники» Российской академии наук.
Balassi, Bálint. When he met Julia, he greeted her thus (Hogy Júliára talála így köszöne néki in English). https://www.babelmatrix.org (2018. szept. 20.)
Benő Attila. 2011. Fordítás és pragmatikai adaptáció. In A dolgok másik neve. Ariadné Könyvek. 137–181. Kolozsvár: KOMP-PRESS Kiadó.
Guszev, Jurij Pavlovics. 2007. Az orosz Balassi. Közreadja: Dobos Marianne. In Magyar Hon-Lap. http://mkdsz.hu/content/view/5893/209/ (2018. aug. 10.)
Kappanyos András. 2015. Bajuszbögre, lefordítatlan: Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer. Budapest: Balassi Kiadó.
Klaudy Kinga. 2015. A nyelvi és a kulturális aszimmetria hatása a fordításra. In Nyelvészet, művészet, hatalom. Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 177–184.
Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Komlovszki Tibor. 1981. Balassi költői nyelvének néhány sajátsága. ItK (5–6): 535–544.
Lőrincz Julianna. 2007. Kultúrák párbeszéde. Pandora Könyvek 10. Eger: Líceum Kiadó.
Lőrincz Julianna. 2018. A régi magyar irodalom fordítási nehézségei. Balassi Bálint-versek orosz fordításban. In A Selye János Egyetem 2018-as X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete – Zborník X. medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho – 2018 Komárom, 2018. szeptember 11–12. – Komárno, 11–12. september 2018. 116–126. Komárom: Selye János Egyetemi Kiadó.
Németh László. 1975. Balassi Bálint. In Az én katedrám. 116–124. Budapest: Magvető.
Popovič, Anton. 1980. A műfordítás elmélete. Ford. Zsilka Tibor. Pozsony: Madách Kiadó.
Rába György. 1969. A szép hűtlenek. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szabó Zoltán. 1998. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Budapest: Corvina. Egyetemi Könyvtár.
Szathmári István. 1996. A funkcionális stilisztika megalapozása. In Hol tart ma a stilisztika? : Stíluselméleti tanulmányok, szerk. Szathmári István. 13–33. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Fordítás és kánon. In A fordítás és intertextualitás alakzatai, szerk. Kabdebó Lóránt et al. 66−92. Budapest: Anonymus Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008. Megértés, fordítás, kánon. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Székely Júlia. 2001. Balassi Bálint énekei és komédiája. Budapest: Akkord Kiadó.
Szentmártoni Szabó Géza. 2004. „Mint szép ereklyével…”. Iskolakultúra (4): 36–49.
Szűcs Tibor. 2005. Egy Balassi-vers német és olasz nyelvű fordításainak tanulságairól. THL (2): 5–19. http://real.mtak.hu/75096/1/005-019.pdf (2018. szept. 17.)
Toldi Éva. 2016. Műfordítás, újraírás, recepció. Godišnjak filozofskog fakulteta u Novom Sadu. 41 (1): 467–480.
Tóth Tünde. 1998. Balassi és a neolatin költészet. PhD-értekezés. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm (2018. aug. 18.)
Vándor Judit. 2010. Adaptáció és újrafordítás. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/vandorjudit/tezis.pdf (2017. szept. 25.)
