KAPIRGÁLNI EGY NOVELLAFÉLÉT A LEVELEKBEN

Egy „műfaj”, amely Mándy Ivánt nem érdekelte?

  • Éva HÓZSA Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka, Szerbia
Kulcsszavak: küldeménytípusok, levélbeszéd, válogatás, anyagszerűség, névváltozatok, kritikus hozzáállás, identitás

Absztrakt

Mándy Iván születésének századik évfordulójára jelent meg válogatott levelezése, egy kötetnyi abból a „műfajból”, amely az írót kevésbé érdekelte. A kötetcímben kiemelt „válogatott” jelző nem a kiválasztott levelekre, hanem inkább a még meg nem találtakra, tehát a nem teljesség problémájára utal. A tanulmány a levelek kapcsán elsősorban a Mándy-szövegek és kontextusuk közötti összefüggéseket vizsgálja, valamint azt a kommunikációs hálót, amely Mándy és írótársai között kialakult. Számos irodalomtörténeti és kultúrpolitikai mozzanat fedezhető fel a küldött és kapott levelekben. A levélszövegekbe szőtt sűrített megállapítások gyakran irodalmi és kulturális diskurzust indukálnak, olyanokat is, amelyek leszámolnak a Mándy-opushoz kötődő sztereotípiákkal. A magán- és közgyűjteményekből származó misszilis küldeményeket, dedikációkat, dokumentumokat és egyéb képanyagot Darvasi Ferenc gyűjtötte össze és rendezte sajtó alá.

Hivatkozások

Bengi László. 2018. Tér és hang Mándy Iván Előadók, társszerzők című kötetében. In Séta közben. Tanulmányok Mándy Iván életművéről, szerk. Bengi László és Vörös István. 33–43. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Darvasi Ferenc. 2015. Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról. 45–62, 63–82, 213–223. Budapest: Corvina Kiadó.
Erdődy Edit. 1992. Mándy Iván. Kortársaink. Budapest: Balassi Kiadó.
Györffy Miklós. 2018. A pálya végén. Széljegyzetek Mándy Iván kései novelláihoz. In Séta közben. Tanulmányok Mándy Iván életművéről, szerk. Bengi László és Vörös István. 25–30. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Hózsa Éva. 2003. A novella új neve. Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Jenny, Laurent. 2008. Hipertext és teremtés. Egy nagyelbeszélés születése. Ford. Bene Adrián. In Narratívák 7. Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában, szerk. Fenyvesi Kristóf és Kiss Miklós. 58–67. Budapest: Kijárat Kiadó.
Mándy Iván. 2018. Válogatott levelezése. „Szeretve tisztelt főcsatár”. Válogatta és sajtó alá rendezte Darvasi Ferenc. Budapest: Magvető Kiadó.
Sághy Miklós. 2009. A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban. Szeged: Tiszatáj Könyvek.
Szabó G. László. 2018. A Főcsatár személyes írásai. Mándy Ivánné: „Minden levél az én egyetértésemmel került be a könyvbe. De még van majdnem ennyi.” Új Szó, dec. 9. ujszo.com/kultúra/-a focsatar-szemelyes-irasai (2019. máj. 29.)
Tarján Tamás. 1996. Utószó. In Tizenegy dressz. Focinovellák, szerk. Tarján Tamás. 313–315. Budapest: General Press.
Vörös István. 2018. Az ötvenes évek betolat a Mándy-művekbe, avagy egy korszak modellt ül az írónak. In Séta közben. Tanulmányok Mándy Iván életművéről, szerk. Bengi László és Vörös István. 17–24. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
Z. Varga Zoltán. 2018. A kompozícióba szőtt didaxis: a szereplők narratív-strukturális funkciója az ideológiai nézőpont kialakításában: Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz. Hungarológiai Közlemények 19 (4): 15–29.
Megjelent
09. 09. 2019.
Folyóirat szám
Rovat
Članci