THE DEVELOPMENT OF THE PUSZTA AT THE TIME OF CONQUEST, AND THE IMPORTANCE OF RURAL DEPOPULATION IN SOUTHERN HUNGARY

  • Gábor MÁTÉ Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék Pécs, Magyarország
Keywords: puszta, frontier, desolation, southern Hungary, Turkish occupation, resettlement

Abstract

The study presents the historical process of rural depopulation with particular regard to the stretch of land in Southern Hungary (Dél-Dunántúl, Szerémség, Bácska, Temesköz), where the depopulation and desolation at the time of Ottoman occupation was the greatest. First it clarifies what the word puszta denotes, and presents its various meanings. He then presents the historical periods of depopulation. The article argues that the puszta was not simply a depopulated area, but a region where the changed political conditions and socioeconomic structures have resulted in a substantially different landscape. The puszta did not lack the presence of men. Hungarian, Serb, Bunyevac peasants, and Serb and Vlach peasant soldiers lived (in ever-decreasing numbers) in the area, who had an impact on the landscape with their farming. In the Turkish towns there was a Muslim population, and outside the city wall there were communities of various Christian denominations and occupations. The Hungarian population in the towns of the Great Hungarian Plain enjoyed a degree of economic autonomy, and controlled the livestock farming in the puszta of the devastated regions of central and south Hungary. The study places special emphasis on the presentation of the „close-ups” and traumatic sides of the desolation in addition to the characteristics of the frontier existence. It also outlines the process of the post-liberation landscape changes, as well as touches on the surviving phenomena that persisted in the following centuries, and even today bring to the mind the devastation and depopulation brought about the Turkish occupation of Hungary.

References

Albert Réka. 1997. Tájak és nemzetek. Kísérlet a „nemzeti táj” fogalmának antropológiai megközelítésére. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont.
Andrásfalvy Bertalan. 2011. A Délkelet-Dunántúl török időket átvészelt magyarsága sorsáról (XVII–XVIII. század). Együtt élő népek – eltérő értékrendek. In Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai, szerk. Máté Gábor. 297–302. Budapest–Pécs: PTE BTK Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék–L’Harmattan.
Bálint Sándor. 1976. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Barta Gábor. 1995. Az elfelejtett hadszíntér 1526–1528. Megjegyzések a török–magyar szövetség előtörténetéhez. Történelmi Szemle (1): 1–34.
Bárth János. 2005. Településtörténeti és népesedéstörténeti változások a Duna–Tisza közén a magyar újjászületés századában (XVIII. század). In Kétvízközi népismeret. Tanulmányok a Duna–Tisza közéről. 1153–1164. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre.
Bori Imre. 2004. Ezredéve itt. Délvidéki olvasókönyv. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Dávid, Géza. 2013. Towns, Villages, Depopulated Settlements – Population Movements in Ottoman Hungary. Hungarian Studies 27 (2): 251–261.
Dávid Zoltán. 1993. Adatok a török háborúk pusztításának értékeléséhez. Keletkutatás 1993 (ősz): 56–68.
Duby, Georges. 1978. Emberek és struktúrák a középkorban. Gyorsuló Idő. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Gaál Attila. 2017. Fémleletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából I. Fegyverek és fegyverzettartozékok. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve (39): 315–399.
H. Németh István. 2001. Háború és népesség a kora újkori Magyarországon (16–17. század). Történeti Demográfiai Évkönyv: 129–142.
Hadnagy Albert. 1991. Török világ Őcsényben. A Sörös család szomorú sorsa. In A főlevéltárnok – Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1., szerk. Dobos Gyula. 42–43. Szekszárd: Tolna Megyei Levéltár.
Hegyi Klára. 1982. Egy világbirodalom végvidékén. Budapest: Gondolat.
Hegyi Klára. 1994. A magyar tartomány helye és helyzete az oszmán birodalomban. Világtörténet 16 (tavasz): 18–24.
Hegyi Klára. 1995. Török berendezkedés Magyarországon. História Könyvtár Monográfiák 7. Budapest: História–MTA Történettudományi Intézete.
Hegyi Klára. 1998. Etnikum, vallás, iszlamizáció. A budai vilájet várkatonaságának eredete és utánpótlása. Történelmi Szemle 40 (3–4): 229–256.
Hegyi Klára. 2001. Magyar és balkáni katonaparasztok a Budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok (6): 1255–1311.
Hegyi Klára. 2005. A temesvári vilájet népessége és katonaparasztjai. Történelmi Szemle 47 (3–4): 291–314.
Hegyi Klára–Zimányi Vera. 1986. Az Oszmán Birodalom Európában. Budapest: Corvina.
Hofer Tamás. 1993. A török hódoltság hatása a magyar paraszti műveltségre. Népi kultúra – népi társadalom 17. 15–36.
Hollander, den A. N. J. 1975. A magyar Alföld és Turner „frontier” hipotézise. Ethnographia 86 (2–3): 313–323.
Illik Péter. 2010. Török dúlás a Dunántúlon. Budapest: WZ Könyvek.
Illik Péter. 2013. Metszetek a török világ mindennapjaiból. Budapest: L’Harmattan.
Inalcik, Halil. 1997. The Ottoman Empire. The Classical Age 1300–1600. Frome and London: Butler & Tanner Ltd.
Iványosi-Szabó Tibor. 2012. A közbiztonság hatása a Homokhátság mezővárosainak 1631–1703 közötti gazdasági és társadalmi életére: „A török alatt boldog volt Kecskemét...”. Agrártörténeti Szemle 53–54 (1–4): 1–40.
Jakó Zsigmond. 2001. A török kor településtörténeti változásai és következményeik. In Közgyűlési előadások 2000. május. Millennium az Akadémián I. kötet, szerk. Glatz Ferenc. 253–260. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
K. Németh András. 2015. A középkori Tolna megye templomai. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum.
K. Németh András–Varga Máté. 2019. Kora újkori pénzhamisítás Tolna megyében. Kézirat, várhatóan megjelenik: Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 41.
Kathona Géza. 1974. Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Keszei András. 2017. Felejtés, társadalom, történelem. Korall (67): 5–21.
Kocsis Gyula. 2005. A Jászság társadalma, népessége és gazdálkodása a XVI–XVII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kursar, Vjeran. 2013. Being an Ottoman Vlach: On Vlach Identity(ies), Role and Status in Western Parts of the Ottoman Balkans (15th – 18th Centuries). OTAM. Journal of The Center for Ottoman Studies, Ankara University. (34): 115–161.
Máté Gábor. 2018. A dél-dunántúli rácok történeti néprajzi kérdései a 17–18. században. Ethnographia 129 (3): 371–390.
Milleker Rezső. 1939. A puszta. Földrajzi Közlemények (44): 414.
Muir, Richard. 1982. The lost villages of Britain. London: Michael Joseph.
Neumann Tibor. 2003. Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon. Századok 137 (4): 849–884.
Oszmán Aga. 1996. A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Budapest: Balassi Kiadó.
Pacsa Árpád. 2007. Szerbek és magyarok a csanádi szandzsákban a 16. század második felében. In A szerb–magyar viszonyok a történelemben, szerk. Györe Zoltán. 87–103. Újvidék: Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Tanszak–Kelet-Szarajevói Bölcsészettudományi Kar.
Sárosi Edit. 2016. Deserting villages – Emerging market towns. Settlement Dynamics and land management in the Great Hungarian Plain 1300–1700. Budapest: Archaeolingua.
Simms, Anngret. 1976. Deserted medieval villages and fields in Germany. A survey of the literature with a selected bibliograpy. Journal of Historical Geography (2–3): 223–238.
Sinkó Katalin. 1989. Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben. Ethnographia (100): 121−154.
Sinkovics István. 1934. Élő és halott falvak. Népességhullámzás Esztergom környékén a török alatt és után. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 267–287.
Szabó István. 1971. A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály Ferenc. 1981. Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály Ferenc. 1986. A menekülők. Gyimóti István vörösmarti lelkész viszontagságai 1686-ban. História 8 (3–4): 60–61.
Szakály Ferenc. 1989. A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?). In Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből (1686–1688), szerk. Szita László. 23–42. Pécs: Baranya Megyei Levéltár.
Szakály Ferenc. 1990. Trianon török kori gyökerei. História 12 (3): 5–7.
Szakály Ferenc. 1993. Szerb bevándorlás a török kori Magyarországra. In Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára, szerk. Glatz Ferenc. 75–88. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
Szakály Ferenc. 1997. Magyar intézmények a török hódoltságban. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
TESz. III. 1976. Történeti Etimológiai Szótár. Ö–Zs. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ÚMT IV. 2002. Új Magyar Tájszótár. N–S. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vajda Tamás. 2013. Meghatározható-e a Dél-Alföld késő középkori lélekszáma? In Műhelyszemináriumi dolgozatok I., szerk. Kovács Szilvia–Révész Éva. 145–179. Szeged: SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola.
Varga Szabolcs. 2009. Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában (1526–1686). Pécs: Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány.
Virágh Szabolcs. 2011. Trauma és történelem találkozása. Emlékezet, reprezentáció, rítus. Buksz 23 (2): 161–170.
Wathay Ferenc. 1604 [1976]. Wathay Ferenc énekeskönyve I–II. Hasonmás kiadás. Budapest: Helikon.
Wicker Erika. 2008. Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete.
Wicker Erika–Pánya István. 2014. Árpád- és középkori templomos falvak az egykori Bács-Bodrog megye felső harmadában. Bácsország 68 (1): 25–34.
Published
09. 09. 2019.
Section
Članci