A HÓDOLTSÁGKORI PUSZTA KIALAKULÁSA ÉS A PUSZTÁSODÁS JELENTŐSÉGE DÉL-MAGYARORSZÁGON
Kulcsszavak:
puszta, frontier, pusztásodás, Dél-Magyarország, török hódoltság, újratelepülés
Absztrakt
A tanulmány a pusztásodás történeti folyamatát mutatja be, különös tekintettel Dél-Magyarország azon sávjára (Dél-Dunántúl, Szerémség, Bácska, Temesköz), ahol a hódoltságkori elnéptelenedés és pusztulás a legnagyobb volt. Először azt tisztázza, hogy mit is jelent a puszta, és ismerteti jelentéseit. Ezt követően bemutatja a pusztásodás történeti korszakait. A dolgozat amellett érvel, hogy a puszta nem egyszerűen elnéptelenedett területet jelentett, hanem egy olyan térséget, ahol a megváltozott politikai viszonyok és társadalmi-gazdasági struktúrák miatt a korábbitól lényegileg különböző táj jött létre. A puszta nem nélkülözte az emberi jelenlétet. Magyar, rác, bunyevác parasztok, rác és vlach katonaparasztok éltek (egyre fogyó számban) a területen, akik gazdálkodásukkal befolyásolták a tájat. A török városokban muszlim népesség, a városfalakon kívül többvallású és eltérő foglalkozást űző keresztény közösségek laktak. Az alföldi városok magyarsága bizonyos fokú gazdasági autonómiát élvezett, és kontrollálta az elpusztult Közép- és Dél-Magyarország pusztai állattartását. A tanulmány külön hangsúlyt fektet a pusztulás „közelképeinek”, traumatikus oldalának bemutatására, továbbá bemutatja a frontier lét jellegzetességeit. Felvázolja a felszabadulás utáni tájváltozás menetét, illetőleg kitér azon továbbélő jelenségekre is, amelyek a pusztásodás utáni évszázadokban is megmaradtak, és ma is emlékeztetnek Dél-Magyarország hódoltságkori pusztásodására.
Hivatkozások
Albert Réka. 1997. Tájak és nemzetek. Kísérlet a „nemzeti táj” fogalmának antropológiai megközelítésére. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont.
Andrásfalvy Bertalan. 2011. A Délkelet-Dunántúl török időket átvészelt magyarsága sorsáról (XVII–XVIII. század). Együtt élő népek – eltérő értékrendek. In Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai, szerk. Máté Gábor. 297–302. Budapest–Pécs: PTE BTK Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék–L’Harmattan.
Bálint Sándor. 1976. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Barta Gábor. 1995. Az elfelejtett hadszíntér 1526–1528. Megjegyzések a török–magyar szövetség előtörténetéhez. Történelmi Szemle (1): 1–34.
Bárth János. 2005. Településtörténeti és népesedéstörténeti változások a Duna–Tisza közén a magyar újjászületés századában (XVIII. század). In Kétvízközi népismeret. Tanulmányok a Duna–Tisza közéről. 1153–1164. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre.
Bori Imre. 2004. Ezredéve itt. Délvidéki olvasókönyv. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Dávid, Géza. 2013. Towns, Villages, Depopulated Settlements – Population Movements in Ottoman Hungary. Hungarian Studies 27 (2): 251–261.
Dávid Zoltán. 1993. Adatok a török háborúk pusztításának értékeléséhez. Keletkutatás 1993 (ősz): 56–68.
Duby, Georges. 1978. Emberek és struktúrák a középkorban. Gyorsuló Idő. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Gaál Attila. 2017. Fémleletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából I. Fegyverek és fegyverzettartozékok. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve (39): 315–399.
H. Németh István. 2001. Háború és népesség a kora újkori Magyarországon (16–17. század). Történeti Demográfiai Évkönyv: 129–142.
Hadnagy Albert. 1991. Török világ Őcsényben. A Sörös család szomorú sorsa. In A főlevéltárnok – Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1., szerk. Dobos Gyula. 42–43. Szekszárd: Tolna Megyei Levéltár.
Hegyi Klára. 1982. Egy világbirodalom végvidékén. Budapest: Gondolat.
Hegyi Klára. 1994. A magyar tartomány helye és helyzete az oszmán birodalomban. Világtörténet 16 (tavasz): 18–24.
Hegyi Klára. 1995. Török berendezkedés Magyarországon. História Könyvtár Monográfiák 7. Budapest: História–MTA Történettudományi Intézete.
Hegyi Klára. 1998. Etnikum, vallás, iszlamizáció. A budai vilájet várkatonaságának eredete és utánpótlása. Történelmi Szemle 40 (3–4): 229–256.
Hegyi Klára. 2001. Magyar és balkáni katonaparasztok a Budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok (6): 1255–1311.
Hegyi Klára. 2005. A temesvári vilájet népessége és katonaparasztjai. Történelmi Szemle 47 (3–4): 291–314.
Hegyi Klára–Zimányi Vera. 1986. Az Oszmán Birodalom Európában. Budapest: Corvina.
Hofer Tamás. 1993. A török hódoltság hatása a magyar paraszti műveltségre. Népi kultúra – népi társadalom 17. 15–36.
Hollander, den A. N. J. 1975. A magyar Alföld és Turner „frontier” hipotézise. Ethnographia 86 (2–3): 313–323.
Illik Péter. 2010. Török dúlás a Dunántúlon. Budapest: WZ Könyvek.
Illik Péter. 2013. Metszetek a török világ mindennapjaiból. Budapest: L’Harmattan.
Inalcik, Halil. 1997. The Ottoman Empire. The Classical Age 1300–1600. Frome and London: Butler & Tanner Ltd.
Iványosi-Szabó Tibor. 2012. A közbiztonság hatása a Homokhátság mezővárosainak 1631–1703 közötti gazdasági és társadalmi életére: „A török alatt boldog volt Kecskemét...”. Agrártörténeti Szemle 53–54 (1–4): 1–40.
Jakó Zsigmond. 2001. A török kor településtörténeti változásai és következményeik. In Közgyűlési előadások 2000. május. Millennium az Akadémián I. kötet, szerk. Glatz Ferenc. 253–260. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
K. Németh András. 2015. A középkori Tolna megye templomai. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum.
K. Németh András–Varga Máté. 2019. Kora újkori pénzhamisítás Tolna megyében. Kézirat, várhatóan megjelenik: Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 41.
Kathona Géza. 1974. Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Keszei András. 2017. Felejtés, társadalom, történelem. Korall (67): 5–21.
Kocsis Gyula. 2005. A Jászság társadalma, népessége és gazdálkodása a XVI–XVII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kursar, Vjeran. 2013. Being an Ottoman Vlach: On Vlach Identity(ies), Role and Status in Western Parts of the Ottoman Balkans (15th – 18th Centuries). OTAM. Journal of The Center for Ottoman Studies, Ankara University. (34): 115–161.
Máté Gábor. 2018. A dél-dunántúli rácok történeti néprajzi kérdései a 17–18. században. Ethnographia 129 (3): 371–390.
Milleker Rezső. 1939. A puszta. Földrajzi Közlemények (44): 414.
Muir, Richard. 1982. The lost villages of Britain. London: Michael Joseph.
Neumann Tibor. 2003. Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon. Századok 137 (4): 849–884.
Oszmán Aga. 1996. A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Budapest: Balassi Kiadó.
Pacsa Árpád. 2007. Szerbek és magyarok a csanádi szandzsákban a 16. század második felében. In A szerb–magyar viszonyok a történelemben, szerk. Györe Zoltán. 87–103. Újvidék: Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Tanszak–Kelet-Szarajevói Bölcsészettudományi Kar.
Sárosi Edit. 2016. Deserting villages – Emerging market towns. Settlement Dynamics and land management in the Great Hungarian Plain 1300–1700. Budapest: Archaeolingua.
Simms, Anngret. 1976. Deserted medieval villages and fields in Germany. A survey of the literature with a selected bibliograpy. Journal of Historical Geography (2–3): 223–238.
Sinkó Katalin. 1989. Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben. Ethnographia (100): 121−154.
Sinkovics István. 1934. Élő és halott falvak. Népességhullámzás Esztergom környékén a török alatt és után. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 267–287.
Szabó István. 1971. A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály Ferenc. 1981. Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály Ferenc. 1986. A menekülők. Gyimóti István vörösmarti lelkész viszontagságai 1686-ban. História 8 (3–4): 60–61.
Szakály Ferenc. 1989. A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?). In Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből (1686–1688), szerk. Szita László. 23–42. Pécs: Baranya Megyei Levéltár.
Szakály Ferenc. 1990. Trianon török kori gyökerei. História 12 (3): 5–7.
Szakály Ferenc. 1993. Szerb bevándorlás a török kori Magyarországra. In Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára, szerk. Glatz Ferenc. 75–88. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
Szakály Ferenc. 1997. Magyar intézmények a török hódoltságban. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
TESz. III. 1976. Történeti Etimológiai Szótár. Ö–Zs. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ÚMT IV. 2002. Új Magyar Tájszótár. N–S. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vajda Tamás. 2013. Meghatározható-e a Dél-Alföld késő középkori lélekszáma? In Műhelyszemináriumi dolgozatok I., szerk. Kovács Szilvia–Révész Éva. 145–179. Szeged: SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola.
Varga Szabolcs. 2009. Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában (1526–1686). Pécs: Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány.
Virágh Szabolcs. 2011. Trauma és történelem találkozása. Emlékezet, reprezentáció, rítus. Buksz 23 (2): 161–170.
Wathay Ferenc. 1604 [1976]. Wathay Ferenc énekeskönyve I–II. Hasonmás kiadás. Budapest: Helikon.
Wicker Erika. 2008. Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete.
Wicker Erika–Pánya István. 2014. Árpád- és középkori templomos falvak az egykori Bács-Bodrog megye felső harmadában. Bácsország 68 (1): 25–34.
Andrásfalvy Bertalan. 2011. A Délkelet-Dunántúl török időket átvészelt magyarsága sorsáról (XVII–XVIII. század). Együtt élő népek – eltérő értékrendek. In Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai, szerk. Máté Gábor. 297–302. Budapest–Pécs: PTE BTK Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék–L’Harmattan.
Bálint Sándor. 1976. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
Barta Gábor. 1995. Az elfelejtett hadszíntér 1526–1528. Megjegyzések a török–magyar szövetség előtörténetéhez. Történelmi Szemle (1): 1–34.
Bárth János. 2005. Településtörténeti és népesedéstörténeti változások a Duna–Tisza közén a magyar újjászületés századában (XVIII. század). In Kétvízközi népismeret. Tanulmányok a Duna–Tisza közéről. 1153–1164. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre.
Bori Imre. 2004. Ezredéve itt. Délvidéki olvasókönyv. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Dávid, Géza. 2013. Towns, Villages, Depopulated Settlements – Population Movements in Ottoman Hungary. Hungarian Studies 27 (2): 251–261.
Dávid Zoltán. 1993. Adatok a török háborúk pusztításának értékeléséhez. Keletkutatás 1993 (ősz): 56–68.
Duby, Georges. 1978. Emberek és struktúrák a középkorban. Gyorsuló Idő. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Gaál Attila. 2017. Fémleletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából I. Fegyverek és fegyverzettartozékok. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve (39): 315–399.
H. Németh István. 2001. Háború és népesség a kora újkori Magyarországon (16–17. század). Történeti Demográfiai Évkönyv: 129–142.
Hadnagy Albert. 1991. Török világ Őcsényben. A Sörös család szomorú sorsa. In A főlevéltárnok – Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1., szerk. Dobos Gyula. 42–43. Szekszárd: Tolna Megyei Levéltár.
Hegyi Klára. 1982. Egy világbirodalom végvidékén. Budapest: Gondolat.
Hegyi Klára. 1994. A magyar tartomány helye és helyzete az oszmán birodalomban. Világtörténet 16 (tavasz): 18–24.
Hegyi Klára. 1995. Török berendezkedés Magyarországon. História Könyvtár Monográfiák 7. Budapest: História–MTA Történettudományi Intézete.
Hegyi Klára. 1998. Etnikum, vallás, iszlamizáció. A budai vilájet várkatonaságának eredete és utánpótlása. Történelmi Szemle 40 (3–4): 229–256.
Hegyi Klára. 2001. Magyar és balkáni katonaparasztok a Budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok (6): 1255–1311.
Hegyi Klára. 2005. A temesvári vilájet népessége és katonaparasztjai. Történelmi Szemle 47 (3–4): 291–314.
Hegyi Klára–Zimányi Vera. 1986. Az Oszmán Birodalom Európában. Budapest: Corvina.
Hofer Tamás. 1993. A török hódoltság hatása a magyar paraszti műveltségre. Népi kultúra – népi társadalom 17. 15–36.
Hollander, den A. N. J. 1975. A magyar Alföld és Turner „frontier” hipotézise. Ethnographia 86 (2–3): 313–323.
Illik Péter. 2010. Török dúlás a Dunántúlon. Budapest: WZ Könyvek.
Illik Péter. 2013. Metszetek a török világ mindennapjaiból. Budapest: L’Harmattan.
Inalcik, Halil. 1997. The Ottoman Empire. The Classical Age 1300–1600. Frome and London: Butler & Tanner Ltd.
Iványosi-Szabó Tibor. 2012. A közbiztonság hatása a Homokhátság mezővárosainak 1631–1703 közötti gazdasági és társadalmi életére: „A török alatt boldog volt Kecskemét...”. Agrártörténeti Szemle 53–54 (1–4): 1–40.
Jakó Zsigmond. 2001. A török kor településtörténeti változásai és következményeik. In Közgyűlési előadások 2000. május. Millennium az Akadémián I. kötet, szerk. Glatz Ferenc. 253–260. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
K. Németh András. 2015. A középkori Tolna megye templomai. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum.
K. Németh András–Varga Máté. 2019. Kora újkori pénzhamisítás Tolna megyében. Kézirat, várhatóan megjelenik: Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 41.
Kathona Géza. 1974. Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Keszei András. 2017. Felejtés, társadalom, történelem. Korall (67): 5–21.
Kocsis Gyula. 2005. A Jászság társadalma, népessége és gazdálkodása a XVI–XVII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kursar, Vjeran. 2013. Being an Ottoman Vlach: On Vlach Identity(ies), Role and Status in Western Parts of the Ottoman Balkans (15th – 18th Centuries). OTAM. Journal of The Center for Ottoman Studies, Ankara University. (34): 115–161.
Máté Gábor. 2018. A dél-dunántúli rácok történeti néprajzi kérdései a 17–18. században. Ethnographia 129 (3): 371–390.
Milleker Rezső. 1939. A puszta. Földrajzi Közlemények (44): 414.
Muir, Richard. 1982. The lost villages of Britain. London: Michael Joseph.
Neumann Tibor. 2003. Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon. Századok 137 (4): 849–884.
Oszmán Aga. 1996. A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Budapest: Balassi Kiadó.
Pacsa Árpád. 2007. Szerbek és magyarok a csanádi szandzsákban a 16. század második felében. In A szerb–magyar viszonyok a történelemben, szerk. Györe Zoltán. 87–103. Újvidék: Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Tanszak–Kelet-Szarajevói Bölcsészettudományi Kar.
Sárosi Edit. 2016. Deserting villages – Emerging market towns. Settlement Dynamics and land management in the Great Hungarian Plain 1300–1700. Budapest: Archaeolingua.
Simms, Anngret. 1976. Deserted medieval villages and fields in Germany. A survey of the literature with a selected bibliograpy. Journal of Historical Geography (2–3): 223–238.
Sinkó Katalin. 1989. Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben. Ethnographia (100): 121−154.
Sinkovics István. 1934. Élő és halott falvak. Népességhullámzás Esztergom környékén a török alatt és után. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 267–287.
Szabó István. 1971. A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály Ferenc. 1981. Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály Ferenc. 1986. A menekülők. Gyimóti István vörösmarti lelkész viszontagságai 1686-ban. História 8 (3–4): 60–61.
Szakály Ferenc. 1989. A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?). In Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből (1686–1688), szerk. Szita László. 23–42. Pécs: Baranya Megyei Levéltár.
Szakály Ferenc. 1990. Trianon török kori gyökerei. História 12 (3): 5–7.
Szakály Ferenc. 1993. Szerb bevándorlás a török kori Magyarországra. In Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára, szerk. Glatz Ferenc. 75–88. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
Szakály Ferenc. 1997. Magyar intézmények a török hódoltságban. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
TESz. III. 1976. Történeti Etimológiai Szótár. Ö–Zs. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ÚMT IV. 2002. Új Magyar Tájszótár. N–S. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vajda Tamás. 2013. Meghatározható-e a Dél-Alföld késő középkori lélekszáma? In Műhelyszemináriumi dolgozatok I., szerk. Kovács Szilvia–Révész Éva. 145–179. Szeged: SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola.
Varga Szabolcs. 2009. Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában (1526–1686). Pécs: Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány.
Virágh Szabolcs. 2011. Trauma és történelem találkozása. Emlékezet, reprezentáció, rítus. Buksz 23 (2): 161–170.
Wathay Ferenc. 1604 [1976]. Wathay Ferenc énekeskönyve I–II. Hasonmás kiadás. Budapest: Helikon.
Wicker Erika. 2008. Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete.
Wicker Erika–Pánya István. 2014. Árpád- és középkori templomos falvak az egykori Bács-Bodrog megye felső harmadában. Bácsország 68 (1): 25–34.
