A PARÓDIA MINT INTRALINGVÁLIS (TEXTUÁLIS) FORDÍTÁS
Karinthy Ady-paródiáinak és Weöres Sándor Ady szelleme mondja című hommage-ának stílusjellemzői
Kulcsszavak:
intralingvális fordítás, kettős kódolás, paródia, hommage
Absztrakt
A szerző a dolgozat bevezetőjében a fordítás rövid meghatározásával, valamint olyan típusaival foglalkozik, amelyek az irodalmi szövegek értelmezéséhez közel(ebb) állnak, mint például az intralingvális (textuális) fordítás. Mivel a paródia fogalma nem egyértelmű a szakirodalomban, ennek definiálására a szerző sem tesz kísérletet, elfogadja azonban Umberto Eco kettős kódolás fogalmát, valamint elhelyezi a paródiát a nyelven belüli fordítások között. Ezt követően a szerző Karinthy Ady-paródiáit, valamint Weöres Sándor Ady szelleme mondja című hommage-át elemzi a stílusimitáció szempontjából.
Hivatkozások
Ady Endre háborús versei. Zanza TV. https://zanza.tv/irodalom/klasszikus-modernseg-realizmus-naturalizmusszimbolizmus-impresszionizmus-szecesszio/ady-2 (2019. febr. 20.)
Alföldy Jenő. 2003. A paródia költészete. Eső – irodalmi folyóirat 6 (2): 8–16. http:// www.esolap.hu/archive/19/488.html (2019. febr. 10.)
Balogh Gergő. 2018. A paródia mint materiális fordítás. Az Így írtok ti poétikai működésmódjának kérdéséhez. In Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Bónus Tibor. 2007. Paródia, technika és az irodalom médiuma. In Szegedy-Maszák Mihály–Veres András szerk. A magyar irodalom történetei 2. 1800-tól 1919-ig. 839–855. Budapest: Gondolat Kiadó.
Büky László. 2003. Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. In Magyar nyelvjárások. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve 41. 69–78. Debrecen: Debreceni Egyetem. http://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/41/mnyj41.pdf (2011. ápr. 30.)
Dobos Csilla. 2011. Az intralingvális fordítás sajátosságai. In Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. 101–110. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2013. A nyelven belüli fordítás különböző típusai. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények VIII. 61–75. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2014. A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről. In „Transfer nec mergitur”. Albert Sándor tiszteletére 65. születésnapja alkalmából. 35–44. Szeged: JATE Press.
Eco, Umberto. 2004. Az intertextuális irónia és az olvasat szintjei. In La Mancha és Bábel között. Irodalomról. 317–352. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Eco, Umberto. 2009. Quasi dasselbe mit anderen Worten. Über das Übersetzen. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.
Eco, Umberto. 2012. Az értelmezés nem fordítás. In Literatura 3. 225–247. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf (2019.febr. 10.)
Fónagy Iván. 1986. Paródia. In Király István főszerk. Világirodalmi lexikon X. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fónagy Iván. é. n. [1999]. A költői nyelvről. Egyetemi Könyvtár. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet–Corvina.
Fried István. 2016. Szövegek érintkezése a komikai térben. Jókai Mór verses travesztiái. In Irodalomtörténeti Közlemények 1. 31–46.
Hortainé Sereg Mariann. 2013. A paródia mint affirmáció: Karinthy Frigyes paródiáinak szerepe a nyugatosok népszerűsítésében. Doktori (PhD-) értekezés. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK. http://midra.uni-miskolc.hu/document/17996/11860.pdf (2019. febr. 15.)
Jakobson, Roman. 1969. Hang – jel – vers. 372–382. Budapest: Gondolat.
Kappanyos András. 2012. Eco, a fordítás és mi. In Literatura 38 (3): 266–275. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf dátum?
Kappanyos András–Sereg Mariann 2010. Fordítható-e a paródia? 78–102. https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop422b/20100008_kotet24_07_kappanyos_andras_sereg_mariann_fordithato_e_a_parodia/07_kappanyos_andras_ sereg_mariann fordithato_e_a_parodia_1_1.html (2019. febr. 19.)
Karinthy Frigyes. Így írtok ti (Válogatás) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/karinthy/igyirtok/html/index.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201812 (2019. febr. 5.)
Lőcsei Péter. 2013. Weöres Sándor és a Nyugat. In Holmi jún. http://www.holmi.org/2013/06/locsei-peter-weores-sandor-es-a-nyugat (2019. jan. 25.)
Lőrincz Julianna. 2011. Karinthy-paródiák és Ady-versek jellemző stílusjegyeinek funkcionális stilisztikai egybevetése. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 6 (1): 147–154. Miskolc: Miskolci Egyetem. https://www.researchgate.net/publication/235496484_MezosiM_Lesprit_descalier_es_az_igazsagra_valo_tor (2019. febr. 12.)
Nagy L. János. 2003. A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó.
H. Nagy Péter. 2012. Jótékony paródiák. A Karinthy-blokk elé. In OPUS (17): 5–9.
Papp Ágnes Klára. 2013. A paródia ars poeticája. Szerep és maszk Weöres Sándor költészetében. In Látó jún.
Pethő József. 2016. Weöres és Krúdy (Néhány szempont Weöres Sándor nyolcadik szimfóniájának stíluselemzéséhez. In Prózától a líráig. Írások Nagy L. János tiszteletére. 35–42. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Reményi József Tamás–Tarján Tamás. 1994. Magyar antológia. Jegyzetek Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetéhez. Budapest: Magvető Kiadó.
Tarjányi Eszter. 2013. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas Kiadó, Editio Princeps Kiadó.
Torop, Peter. 1995. Тотальный перевод (A totális fordítás). Tartu: Tartu University Press.
Weöres Sándor. 1933. Ady szelleme mondja. In Nyugat 3. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00551/17238.htm (2019. febr. 10.)
Alföldy Jenő. 2003. A paródia költészete. Eső – irodalmi folyóirat 6 (2): 8–16. http:// www.esolap.hu/archive/19/488.html (2019. febr. 10.)
Balogh Gergő. 2018. A paródia mint materiális fordítás. Az Így írtok ti poétikai működésmódjának kérdéséhez. In Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Bónus Tibor. 2007. Paródia, technika és az irodalom médiuma. In Szegedy-Maszák Mihály–Veres András szerk. A magyar irodalom történetei 2. 1800-tól 1919-ig. 839–855. Budapest: Gondolat Kiadó.
Büky László. 2003. Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. In Magyar nyelvjárások. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve 41. 69–78. Debrecen: Debreceni Egyetem. http://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/41/mnyj41.pdf (2011. ápr. 30.)
Dobos Csilla. 2011. Az intralingvális fordítás sajátosságai. In Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. 101–110. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2013. A nyelven belüli fordítás különböző típusai. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények VIII. 61–75. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2014. A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről. In „Transfer nec mergitur”. Albert Sándor tiszteletére 65. születésnapja alkalmából. 35–44. Szeged: JATE Press.
Eco, Umberto. 2004. Az intertextuális irónia és az olvasat szintjei. In La Mancha és Bábel között. Irodalomról. 317–352. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Eco, Umberto. 2009. Quasi dasselbe mit anderen Worten. Über das Übersetzen. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.
Eco, Umberto. 2012. Az értelmezés nem fordítás. In Literatura 3. 225–247. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf (2019.febr. 10.)
Fónagy Iván. 1986. Paródia. In Király István főszerk. Világirodalmi lexikon X. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fónagy Iván. é. n. [1999]. A költői nyelvről. Egyetemi Könyvtár. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet–Corvina.
Fried István. 2016. Szövegek érintkezése a komikai térben. Jókai Mór verses travesztiái. In Irodalomtörténeti Közlemények 1. 31–46.
Hortainé Sereg Mariann. 2013. A paródia mint affirmáció: Karinthy Frigyes paródiáinak szerepe a nyugatosok népszerűsítésében. Doktori (PhD-) értekezés. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK. http://midra.uni-miskolc.hu/document/17996/11860.pdf (2019. febr. 15.)
Jakobson, Roman. 1969. Hang – jel – vers. 372–382. Budapest: Gondolat.
Kappanyos András. 2012. Eco, a fordítás és mi. In Literatura 38 (3): 266–275. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf dátum?
Kappanyos András–Sereg Mariann 2010. Fordítható-e a paródia? 78–102. https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop422b/20100008_kotet24_07_kappanyos_andras_sereg_mariann_fordithato_e_a_parodia/07_kappanyos_andras_ sereg_mariann fordithato_e_a_parodia_1_1.html (2019. febr. 19.)
Karinthy Frigyes. Így írtok ti (Válogatás) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/karinthy/igyirtok/html/index.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201812 (2019. febr. 5.)
Lőcsei Péter. 2013. Weöres Sándor és a Nyugat. In Holmi jún. http://www.holmi.org/2013/06/locsei-peter-weores-sandor-es-a-nyugat (2019. jan. 25.)
Lőrincz Julianna. 2011. Karinthy-paródiák és Ady-versek jellemző stílusjegyeinek funkcionális stilisztikai egybevetése. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 6 (1): 147–154. Miskolc: Miskolci Egyetem. https://www.researchgate.net/publication/235496484_MezosiM_Lesprit_descalier_es_az_igazsagra_valo_tor (2019. febr. 12.)
Nagy L. János. 2003. A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó.
H. Nagy Péter. 2012. Jótékony paródiák. A Karinthy-blokk elé. In OPUS (17): 5–9.
Papp Ágnes Klára. 2013. A paródia ars poeticája. Szerep és maszk Weöres Sándor költészetében. In Látó jún.
Pethő József. 2016. Weöres és Krúdy (Néhány szempont Weöres Sándor nyolcadik szimfóniájának stíluselemzéséhez. In Prózától a líráig. Írások Nagy L. János tiszteletére. 35–42. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Reményi József Tamás–Tarján Tamás. 1994. Magyar antológia. Jegyzetek Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetéhez. Budapest: Magvető Kiadó.
Tarjányi Eszter. 2013. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas Kiadó, Editio Princeps Kiadó.
Torop, Peter. 1995. Тотальный перевод (A totális fordítás). Tartu: Tartu University Press.
Weöres Sándor. 1933. Ady szelleme mondja. In Nyugat 3. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00551/17238.htm (2019. febr. 10.)
