THE PARODY AS INTRALINGUAL (TEXTUAL) TRANSLATION
Stylistic markers of Karinthy’s Ady parodies and of Sándor Weöres’ homage: Ady’s spirit is speaking
Keywords:
intralingual translation, double coding, parody, homage
Abstract
In the introduction of the paper the author is dealing with the types of translation defined by Roman Jakobson and Torop, which are close(r) to interpretation of literary texts. Since the concept of parody is not completely unambiguous in special literature, the author does not make an attempt to define it, but rather accepts Umberto Eco’s concept of double coding, and she places the parody among intralingual translations. Subsequently the author analyses Ady parodies by Karinthy and the homage by Sándor Weöres entitled Ady’s spirit is speaking, and compares the two texts on the basis of style imitation.
References
Ady Endre háborús versei. Zanza TV. https://zanza.tv/irodalom/klasszikus-modernseg-realizmus-naturalizmusszimbolizmus-impresszionizmus-szecesszio/ady-2 (2019. febr. 20.)
Alföldy Jenő. 2003. A paródia költészete. Eső – irodalmi folyóirat 6 (2): 8–16. http:// www.esolap.hu/archive/19/488.html (2019. febr. 10.)
Balogh Gergő. 2018. A paródia mint materiális fordítás. Az Így írtok ti poétikai működésmódjának kérdéséhez. In Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Bónus Tibor. 2007. Paródia, technika és az irodalom médiuma. In Szegedy-Maszák Mihály–Veres András szerk. A magyar irodalom történetei 2. 1800-tól 1919-ig. 839–855. Budapest: Gondolat Kiadó.
Büky László. 2003. Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. In Magyar nyelvjárások. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve 41. 69–78. Debrecen: Debreceni Egyetem. http://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/41/mnyj41.pdf (2011. ápr. 30.)
Dobos Csilla. 2011. Az intralingvális fordítás sajátosságai. In Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. 101–110. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2013. A nyelven belüli fordítás különböző típusai. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények VIII. 61–75. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2014. A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről. In „Transfer nec mergitur”. Albert Sándor tiszteletére 65. születésnapja alkalmából. 35–44. Szeged: JATE Press.
Eco, Umberto. 2004. Az intertextuális irónia és az olvasat szintjei. In La Mancha és Bábel között. Irodalomról. 317–352. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Eco, Umberto. 2009. Quasi dasselbe mit anderen Worten. Über das Übersetzen. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.
Eco, Umberto. 2012. Az értelmezés nem fordítás. In Literatura 3. 225–247. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf (2019.febr. 10.)
Fónagy Iván. 1986. Paródia. In Király István főszerk. Világirodalmi lexikon X. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fónagy Iván. é. n. [1999]. A költői nyelvről. Egyetemi Könyvtár. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet–Corvina.
Fried István. 2016. Szövegek érintkezése a komikai térben. Jókai Mór verses travesztiái. In Irodalomtörténeti Közlemények 1. 31–46.
Hortainé Sereg Mariann. 2013. A paródia mint affirmáció: Karinthy Frigyes paródiáinak szerepe a nyugatosok népszerűsítésében. Doktori (PhD-) értekezés. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK. http://midra.uni-miskolc.hu/document/17996/11860.pdf (2019. febr. 15.)
Jakobson, Roman. 1969. Hang – jel – vers. 372–382. Budapest: Gondolat.
Kappanyos András. 2012. Eco, a fordítás és mi. In Literatura 38 (3): 266–275. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf dátum?
Kappanyos András–Sereg Mariann 2010. Fordítható-e a paródia? 78–102. https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop422b/20100008_kotet24_07_kappanyos_andras_sereg_mariann_fordithato_e_a_parodia/07_kappanyos_andras_ sereg_mariann fordithato_e_a_parodia_1_1.html (2019. febr. 19.)
Karinthy Frigyes. Így írtok ti (Válogatás) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/karinthy/igyirtok/html/index.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201812 (2019. febr. 5.)
Lőcsei Péter. 2013. Weöres Sándor és a Nyugat. In Holmi jún. http://www.holmi.org/2013/06/locsei-peter-weores-sandor-es-a-nyugat (2019. jan. 25.)
Lőrincz Julianna. 2011. Karinthy-paródiák és Ady-versek jellemző stílusjegyeinek funkcionális stilisztikai egybevetése. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 6 (1): 147–154. Miskolc: Miskolci Egyetem. https://www.researchgate.net/publication/235496484_MezosiM_Lesprit_descalier_es_az_igazsagra_valo_tor (2019. febr. 12.)
Nagy L. János. 2003. A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó.
H. Nagy Péter. 2012. Jótékony paródiák. A Karinthy-blokk elé. In OPUS (17): 5–9.
Papp Ágnes Klára. 2013. A paródia ars poeticája. Szerep és maszk Weöres Sándor költészetében. In Látó jún.
Pethő József. 2016. Weöres és Krúdy (Néhány szempont Weöres Sándor nyolcadik szimfóniájának stíluselemzéséhez. In Prózától a líráig. Írások Nagy L. János tiszteletére. 35–42. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Reményi József Tamás–Tarján Tamás. 1994. Magyar antológia. Jegyzetek Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetéhez. Budapest: Magvető Kiadó.
Tarjányi Eszter. 2013. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas Kiadó, Editio Princeps Kiadó.
Torop, Peter. 1995. Тотальный перевод (A totális fordítás). Tartu: Tartu University Press.
Weöres Sándor. 1933. Ady szelleme mondja. In Nyugat 3. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00551/17238.htm (2019. febr. 10.)
Alföldy Jenő. 2003. A paródia költészete. Eső – irodalmi folyóirat 6 (2): 8–16. http:// www.esolap.hu/archive/19/488.html (2019. febr. 10.)
Balogh Gergő. 2018. A paródia mint materiális fordítás. Az Így írtok ti poétikai működésmódjának kérdéséhez. In Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége.
Bónus Tibor. 2007. Paródia, technika és az irodalom médiuma. In Szegedy-Maszák Mihály–Veres András szerk. A magyar irodalom történetei 2. 1800-tól 1919-ig. 839–855. Budapest: Gondolat Kiadó.
Büky László. 2003. Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. In Magyar nyelvjárások. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve 41. 69–78. Debrecen: Debreceni Egyetem. http://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/41/mnyj41.pdf (2011. ápr. 30.)
Dobos Csilla. 2011. Az intralingvális fordítás sajátosságai. In Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. 101–110. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2013. A nyelven belüli fordítás különböző típusai. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények VIII. 61–75. Miskolc: Miskolc University Press.
Dobos Csilla. 2014. A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről. In „Transfer nec mergitur”. Albert Sándor tiszteletére 65. születésnapja alkalmából. 35–44. Szeged: JATE Press.
Eco, Umberto. 2004. Az intertextuális irónia és az olvasat szintjei. In La Mancha és Bábel között. Irodalomról. 317–352. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Eco, Umberto. 2009. Quasi dasselbe mit anderen Worten. Über das Übersetzen. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.
Eco, Umberto. 2012. Az értelmezés nem fordítás. In Literatura 3. 225–247. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf (2019.febr. 10.)
Fónagy Iván. 1986. Paródia. In Király István főszerk. Világirodalmi lexikon X. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fónagy Iván. é. n. [1999]. A költői nyelvről. Egyetemi Könyvtár. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet–Corvina.
Fried István. 2016. Szövegek érintkezése a komikai térben. Jókai Mór verses travesztiái. In Irodalomtörténeti Közlemények 1. 31–46.
Hortainé Sereg Mariann. 2013. A paródia mint affirmáció: Karinthy Frigyes paródiáinak szerepe a nyugatosok népszerűsítésében. Doktori (PhD-) értekezés. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK. http://midra.uni-miskolc.hu/document/17996/11860.pdf (2019. febr. 15.)
Jakobson, Roman. 1969. Hang – jel – vers. 372–382. Budapest: Gondolat.
Kappanyos András. 2012. Eco, a fordítás és mi. In Literatura 38 (3): 266–275. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2012_3.pdf dátum?
Kappanyos András–Sereg Mariann 2010. Fordítható-e a paródia? 78–102. https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop422b/20100008_kotet24_07_kappanyos_andras_sereg_mariann_fordithato_e_a_parodia/07_kappanyos_andras_ sereg_mariann fordithato_e_a_parodia_1_1.html (2019. febr. 19.)
Karinthy Frigyes. Így írtok ti (Válogatás) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/karinthy/igyirtok/html/index.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201812 (2019. febr. 5.)
Lőcsei Péter. 2013. Weöres Sándor és a Nyugat. In Holmi jún. http://www.holmi.org/2013/06/locsei-peter-weores-sandor-es-a-nyugat (2019. jan. 25.)
Lőrincz Julianna. 2011. Karinthy-paródiák és Ady-versek jellemző stílusjegyeinek funkcionális stilisztikai egybevetése. In Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 6 (1): 147–154. Miskolc: Miskolci Egyetem. https://www.researchgate.net/publication/235496484_MezosiM_Lesprit_descalier_es_az_igazsagra_valo_tor (2019. febr. 12.)
Nagy L. János. 2003. A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó.
H. Nagy Péter. 2012. Jótékony paródiák. A Karinthy-blokk elé. In OPUS (17): 5–9.
Papp Ágnes Klára. 2013. A paródia ars poeticája. Szerep és maszk Weöres Sándor költészetében. In Látó jún.
Pethő József. 2016. Weöres és Krúdy (Néhány szempont Weöres Sándor nyolcadik szimfóniájának stíluselemzéséhez. In Prózától a líráig. Írások Nagy L. János tiszteletére. 35–42. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Reményi József Tamás–Tarján Tamás. 1994. Magyar antológia. Jegyzetek Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetéhez. Budapest: Magvető Kiadó.
Tarjányi Eszter. 2013. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas Kiadó, Editio Princeps Kiadó.
Torop, Peter. 1995. Тотальный перевод (A totális fordítás). Tartu: Tartu University Press.
Weöres Sándor. 1933. Ady szelleme mondja. In Nyugat 3. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00551/17238.htm (2019. febr. 10.)
