A PHILTHER-MÓDSZER MINT SZÍNHÁZTÖRTÉNET-ÍRÁS
Absztrakt
Tanulmányom azt a kutatást ismerteti, mely az elmúlt hetven év színházi eseményeinek rekonstrukciójához formázott elemzési módszert, a Philthert. Az a felismerés motiválta, hogy miközben a színháztörténet-írás metodikája intézmények és alkotók történetével készíti el összefüggő események múltbéli hálóját, hiányként jelenik meg a történetírás narratívája maga. Az államszocialista kulturális események ezzel a történetírói folyamatelemzéssel nehezen közelíthetők, hiszen az őket az emlékezetben tartó narratívák is cenzúrázott narratívák, az emlékek átírása, elvesztése, meghamisítása kettős történetet rajzol elénk: a hivatalos és a második nyilvánosságból megmaradt emlékhelyeket. A színházi előadás elemzése esztétikai értékek rekonstruálásán át mikrotörténetet ír, s a kulturális kontextus, a hatástörténet egy-egy eseményhez köthető elemzésével jut el titkos, eldugott összefüggések, átírt jelenségek észleléséhez, értéséhez. A Philther elnevezésű módszer bemutatása e tanulmány célja.
Hivatkozások
Almási Miklós. 1969. A drámafejlődés útjai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Badiou, Alain. 2013. L’éloge du théâtre. Paris: Flammarion.
Bentley, Eric. 1998. A dráma útja. Ford. Földényi F. László. Pécs: Jelenkor.
Boris Groys, Boris. Towards New Realism. http://www.e-flux.com/journal/77/77109/towards-the-new-realism/ (2019. aug. 11.)
Bratton, Jacky. 2003. New Readings in Theatre History. Cambridge: CUP.
Carlson, Marvin. 1996. Performance: A Critical Introduction. London–New York: Routledge.
Carlson, Marvin. 2001. The Haunted Stage: The Theatre As Memory Machine. Ann Arbor: University of Michigan Press.
Carlson, Marvin. 2009. Theatre is More Beautiful Than War. Iowa: UIP.
Fehér Ferenc. 1969. Még egyszer Brecht és Lukács viszonyáról – legendák nélkül. Új Írás (7): 89–98.
Fischer-Lichte, Erika. 2009. A performativitás esztétikája. Ford. Kiss Gabriella. Budapest: Balassi.
Foucault, Michel. 1999. Eltérő terek. In Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen: Latin Betűk.
Háy Gyula. 1947. Emberi szó a színpadon. Budapest: Színháztudományi Intézet.
Hermann István. 1966. A modern színpad. Budapest: Színháztudományi Intézet.
Hites Sándor. 2016. A realizmus korai magyar fogalomtörténetéről. Irodalomtörténet (3): 263–299.
Jákfalvi Magdolna. 2005. Kettős beszéd – egyenes értés. In Művészet és hatalom: A Kádár-korszak művészete, szerk. Kisantal Tamás–Menyhért Anna. 94–108. Budapest: L’Harmattan–József Attila Kör.
Knoll, Hans szerk. 2002. A második nyilvánosság. Budapest: Enciklopédia.
Lehmann, Hans-Thies. 2009. A posztdramatikus színház. Ford. Schein et al. Budapest: Balassi.
Lukács, George. 1958. Il a su provoquer des crises salutaires... Europe, jan.–febr.
Major Tamás. 1969. Brecht időszerűsége. Új Írás, május.
Pavis, Patrice. 2006. Előadáselemzés. Ford. Jákfalvi Magdolna. Budapest: Balassi.
Pavis, Patrice. 2007. La mise en scène contemporaine: Origines, tendances, perspectives. Paris: Armand Colin.
Postlewait, Thomas. 2009. The Cambridge Introduction to Theatre Historiography. Cambridge: CUP.
Rancière, Jacques. 2011. A felszabadult néző. Ford. Erhardt Miklós. Budapest: Műcsarnok.
Rokem, Freddie. 2000. Performing History, Theatrical representations of the past in contemporary theatre. Iowa: UPI.
Schechner, Richard. 1984. A performance: Esszék a színházi előadás elméletéről. 1970–1976. Ford. Regős János. Budapest: Múzsák.
Schechner, Richard. 1985. Between Theater and Antropology. Pennsylvania: PUP.
Styan, J. L. 1981. Modern drama in theory and practice: Realism and naturalism.Cambridge: CUP.
Székely György et al. szerk. 1990. Magyar Színháztörténet I. Budapest: Akadémiai.
Szondi, Peter. 1979. A modern dráma elmélete. Ford. Almás Miklós. Budapest: Gondolat.
Wiles, David. 2003. A Short History of Western Performance Space. Cambridge: Cambridge University Press.
Young, James Edward. 1994. The Texture of Memory: Holocaust Memorials and Meaning. Michigan: Yale University Press.
