REFERENCIÁLIS ÉS FIKTÍV MEZEI MÁRK
UTOLSÓ SZOMBAT CÍMŰ REGÉNYÉBEN
Kulcsszavak:
fiktív, referenciális, test, lélek, motívumok, toposzok
Absztrakt
Mezei Márk Utolsó szombat című regényének cselekménye valóságos térben és időben, meglehetősen szűk keretek között játszódik: 1944. január 14-én, a budapesti Nagyatádi Szabó utca 32-es szám alatti lepusztult bérházban. Egyik szereplője, Áháron Rokéách belzi rabbi történelmi személyiség: ismertek életének referenciális vonatkozásai. A másik főszereplő, Adler Magda, fiktív személy – az ortodox zsidó vallási vezetővel ellentétben – asszimiláns családból származik, nem ismeri saját vallási hagyományait, biszexuális és alkoholista. Mindketten a lebukástól és a megsemmisüléstől való félelem kiváltotta szélsőséges magány állapotába kerülnek: a rabbi elhagyva a közösséget és hittársait árulóvá válik, míg Magda szerelmi árulás áldozatává lesz. Azonos léthelyzetbe, egymástól néhány méternyi közelségbe kerülnek: a félelem érzete azonban áthatolhatatlan falat von közéjük. Sohasem találkoznak. A dolgozat a narratíva motivikus és tropológiai vizsgálatára vállalkozik.
Hivatkozások
Anonim. 2018. Éjszaka a zsinagógában. Cultura. Kulturális magazin. 2018. jún. 19. https://cultura.hu/kultura-plusz/ejszaka-a-zsinagogaban/ (2019. aug. 18.)
Balázs András. A holokauszt árnyékában – Mezei Márk Utolsó szombat című regényéről. 168 óra. 2018. júl. 25. https://168ora.hu/kultura/a-holokauszt-arnyekabanmezei-mark-utolso-szombat-cimu-regenyerol-153471 (2019. máj. 2.)
Barthes, Roland. 1997. S/Z. Ford. Mahler Zoltán. Budapest: Osiris.
Bence Erika. 2011. A múlt horizontja: A történelmi regény műfaji változatai a XIX. századi magyar irodalomban. Újvidék: Forum.
Bence Erika. 2012. Barokk kor, barokk idő: új magyar „barokk” regény. Márton László: Testvériség I–III. In Uő: Arachné szőnyege: A magyar irodalom alakulástörténeti „szövevénye” a XVIII. század végétől napjainkig. 63–71. Újvidék: BTK–VMFK.
Bence Erika. 2018. Rituali kulturnog preoblačenja u romanu Neoplanta ili Obećana zemlja Lasla Vegela. In Drugost: Zbornik radova sa Međunarodne naučne konferencije o književnom delu Lasla Vegela, održane 24. i 25. maja 2018. godine u Novom Sadu. Tekstove sa mađarskog jezika preveli: Arpad Vicko i Marta Palić. 41–57. Novi Sad: Akademska knjiga.
Bence Erika. 2019. Az árulás testi kényszere. Mezei Márk: Utolsó szombat. Bárka 26 (3): 108–111.
Benedek István Gábor. 1998. Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte… Budapest: Magyar Könyvklub.
Bényei Péter. 1999. A történelmi regény műfajkonstituáló tényezőinek meghatározási kísérlete. Studia Litteraria 37. 55–89.
Bényei Péter. 1999a. „El volt tévesztve egész életünk”. Esztétikai alapú létértelmezési kísérlet a történelmi regény műfaji konzekvenciái alapján. Kemény Zsigmond: A rajongók. Irodalomtörténet 30 (3): 441–465.
Bényei Tamás. 2005. Történelem és emlékezés a kortárs történelmi regényben. Alföld, 56 (3): 37–47.
Borsányi Schmidt Ferenc. 1998. A rébe, a tábornok és Budapest. Zsido.com. http://zsido.com/fejezetek/a-rebbe-a-tabornok-es-budapest/ (2019. aug. 18.)
Borsányi Schmidt Ferenc. 2006. A belezi hászidok és híres rebbéik. Remény 22 (2): http://www.remeny.org/remeny/2006-nyara-5766-tamuz-av-elul/borsanyi-schmidtferenc-a belzi-haszidok-es-hires-rebbeik/ (2019. febr. 10.)
Deutsch Gábor. 2008. Belz, az én kis városkám. Remény 24 (3): http://www.remeny. org/remeny/2008-tel/deutsch-gabor-belz-az-en-kis-varoskam (2019. febr. 10.)
Fináli Gábor. 2018. Mezei Márk regénye a bálványrombolással marad hűséges a zsidósághoz. KönyvesBlog (2018. szept. 4.) https://konyves.blog.hu/2018/09/04/ mezei_mark_regenye_a_balvanyrombolassal_marad_huseges_a_zsidosaghoz (2019.febr. 10.)
Freimovics, Chájim. [1996] 1998. Miért vonakodott elhagyni Magyarországot 1943-ban Reb Áron Rokéách, a belzi csodarabbi? (Bámáchne Háchárédi, Jerusalem, 1996.) Egység 33 (3): http://zsido.com/fejezetek/miert-vonakodott-elhagynimagyarorszagot-1943-ban-reb-aron-rokeach-a-belzi-csodarabbi/ (2019. febr. 10.)
Frye, Northrop. 1998. A kritika anatómiája. Ford. Szili József. Budapest: Helikon.
Gyáni Gábor. 2004. Történelem és regény: a történelmi regény. Tiszatáj 58 (4): 78–93.
Gyurkovics Tamás. 2017. Mengele bőröndje: Josef M. két halála. Budapest: Kalligram.
Halasi Zoltán. 2014. Isten megélhetése – Martin Buber: Haszid történetek. http://www.atlantiszkiado.hu/pdf/mancs_06_09_14.pdf (2018. máj. 30.)
Hcl. [Hegedűs Claudia]. 2018. Csendbörtönök. Olvass bele! A kultúrkirakat (2018. aug. 28.) https://olvassbele.com/2018/08/28/csendbortonok-mezei-mark-utolsoszombat/ (2019. máj. 2.)
Hegedűs Claudia. 2018. Döntő történelmi pillanatban hallgatni ugyanolyan fontos cselekedet, mint megszólalni. KönyvesBlog (2018. aug. 24.) https://konyves.blog.hu/2018/08/24/donto_tortenelmi_pillanatban_hallgatni_ugyanolyan_fontos_cselekedet_mint_megszolalni#more14197119 (2019. máj. 2.)
Lukács György. 1977. A történelmi regény. Budapest: Magvető.
Markiewicz, Henryk. 1968. Az irodalomtudomány fő kérdései. Ford. Bojtár Endre. Budapest: Gondolat.
Markovits Rodion. [1939] 2014. Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Reb Ancili şi alte povestioare despre evreimea oaşului. In Schiller Erzsébet: Kisgércétől a világhírig és vissza. 6–11. Ford. Felician Pop. Prefeță. 7–12. Kolozsvár–Cluj-Napoca: Kriterion Könyvkiadó–Editura Kriterion.
Márton László. 1985. Magyarázatok, jegyzetek és életrajzi adatok. Novalis: Heinrich von Ofterdingen. 173–195. Budapest: Helikon.
Mezei Márk. 2018. Utolsó szombat: Regény. Budapest: Kalligram.
Pap Károly szerk. 1934. Bevezető. Arany János-emlékkönyv II. Arany János Széptani jegyzetei: A költő halálának félszázados évfordulója alkalmából. 1–27. Budapest: MTA.
Pelle János. 2014. Az „idegen zsidók” és a m. k. Belügyminisztérium. Valóság: 57 (6): 34–48. http://epa.oszk.hu/02900/02924/00018/pdf/EPA02924_valosag_2014_6_034-048.pdf (2019. aug. 3.)
Rácz Péter. 1991. A haszidok világa. Pompeji 2 (1): 8–14.
Raj Ferenc. 2015. Belz, Budapest, Jeruzsálem: egy megmenekülés árnyoldala. Szombat: Zsidó kulturális és politikai folyóirat 27 (2). https://www.szombat.org/tortenelem/belz-budapest-jeruzsalem-egy-megmenekules-arnyoldala (2019. febr. 10.)
Scholem, Gershom. [1963] 1996. Martin Buber haszidizmus-értelmezése. Ford. Rácz Péter. Holmi 9. 1351–1364. http://epa.oszk.hu/01000/01050/00149/pdf/EPA01050_holmi_1996-09_1351-1364.pdf (2018. máj. 30.)
Toldi Éva. 2008. A múltreprezentáció lehetőségei. Újvidék: Forum.
Török Lajos. 2001. A történelem félreolvasása. Jókai Mór: Erdély aranykora. In Szegedy-Maszák Mihály–Hajdu Péter szerk. Romantika: világkép, művészet, irodalom. 242–259. Budapest: Osiris.
Zoltai Gusztáv. 2006. Tisztelgés Henryk Slawik előtt. Remény 1. http://www.remeny.org/remeny/2006-tavasz-5766-adar-niszan-ijjar/zoltai-gusztavtisztelges-henrykslawik-elott/ (2019. aug. 18.)
Zoltán Gábor. 2016. Orgia. Budapest: Kalligram.
Balázs András. A holokauszt árnyékában – Mezei Márk Utolsó szombat című regényéről. 168 óra. 2018. júl. 25. https://168ora.hu/kultura/a-holokauszt-arnyekabanmezei-mark-utolso-szombat-cimu-regenyerol-153471 (2019. máj. 2.)
Barthes, Roland. 1997. S/Z. Ford. Mahler Zoltán. Budapest: Osiris.
Bence Erika. 2011. A múlt horizontja: A történelmi regény műfaji változatai a XIX. századi magyar irodalomban. Újvidék: Forum.
Bence Erika. 2012. Barokk kor, barokk idő: új magyar „barokk” regény. Márton László: Testvériség I–III. In Uő: Arachné szőnyege: A magyar irodalom alakulástörténeti „szövevénye” a XVIII. század végétől napjainkig. 63–71. Újvidék: BTK–VMFK.
Bence Erika. 2018. Rituali kulturnog preoblačenja u romanu Neoplanta ili Obećana zemlja Lasla Vegela. In Drugost: Zbornik radova sa Međunarodne naučne konferencije o književnom delu Lasla Vegela, održane 24. i 25. maja 2018. godine u Novom Sadu. Tekstove sa mađarskog jezika preveli: Arpad Vicko i Marta Palić. 41–57. Novi Sad: Akademska knjiga.
Bence Erika. 2019. Az árulás testi kényszere. Mezei Márk: Utolsó szombat. Bárka 26 (3): 108–111.
Benedek István Gábor. 1998. Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte… Budapest: Magyar Könyvklub.
Bényei Péter. 1999. A történelmi regény műfajkonstituáló tényezőinek meghatározási kísérlete. Studia Litteraria 37. 55–89.
Bényei Péter. 1999a. „El volt tévesztve egész életünk”. Esztétikai alapú létértelmezési kísérlet a történelmi regény műfaji konzekvenciái alapján. Kemény Zsigmond: A rajongók. Irodalomtörténet 30 (3): 441–465.
Bényei Tamás. 2005. Történelem és emlékezés a kortárs történelmi regényben. Alföld, 56 (3): 37–47.
Borsányi Schmidt Ferenc. 1998. A rébe, a tábornok és Budapest. Zsido.com. http://zsido.com/fejezetek/a-rebbe-a-tabornok-es-budapest/ (2019. aug. 18.)
Borsányi Schmidt Ferenc. 2006. A belezi hászidok és híres rebbéik. Remény 22 (2): http://www.remeny.org/remeny/2006-nyara-5766-tamuz-av-elul/borsanyi-schmidtferenc-a belzi-haszidok-es-hires-rebbeik/ (2019. febr. 10.)
Deutsch Gábor. 2008. Belz, az én kis városkám. Remény 24 (3): http://www.remeny. org/remeny/2008-tel/deutsch-gabor-belz-az-en-kis-varoskam (2019. febr. 10.)
Fináli Gábor. 2018. Mezei Márk regénye a bálványrombolással marad hűséges a zsidósághoz. KönyvesBlog (2018. szept. 4.) https://konyves.blog.hu/2018/09/04/ mezei_mark_regenye_a_balvanyrombolassal_marad_huseges_a_zsidosaghoz (2019.febr. 10.)
Freimovics, Chájim. [1996] 1998. Miért vonakodott elhagyni Magyarországot 1943-ban Reb Áron Rokéách, a belzi csodarabbi? (Bámáchne Háchárédi, Jerusalem, 1996.) Egység 33 (3): http://zsido.com/fejezetek/miert-vonakodott-elhagynimagyarorszagot-1943-ban-reb-aron-rokeach-a-belzi-csodarabbi/ (2019. febr. 10.)
Frye, Northrop. 1998. A kritika anatómiája. Ford. Szili József. Budapest: Helikon.
Gyáni Gábor. 2004. Történelem és regény: a történelmi regény. Tiszatáj 58 (4): 78–93.
Gyurkovics Tamás. 2017. Mengele bőröndje: Josef M. két halála. Budapest: Kalligram.
Halasi Zoltán. 2014. Isten megélhetése – Martin Buber: Haszid történetek. http://www.atlantiszkiado.hu/pdf/mancs_06_09_14.pdf (2018. máj. 30.)
Hcl. [Hegedűs Claudia]. 2018. Csendbörtönök. Olvass bele! A kultúrkirakat (2018. aug. 28.) https://olvassbele.com/2018/08/28/csendbortonok-mezei-mark-utolsoszombat/ (2019. máj. 2.)
Hegedűs Claudia. 2018. Döntő történelmi pillanatban hallgatni ugyanolyan fontos cselekedet, mint megszólalni. KönyvesBlog (2018. aug. 24.) https://konyves.blog.hu/2018/08/24/donto_tortenelmi_pillanatban_hallgatni_ugyanolyan_fontos_cselekedet_mint_megszolalni#more14197119 (2019. máj. 2.)
Lukács György. 1977. A történelmi regény. Budapest: Magvető.
Markiewicz, Henryk. 1968. Az irodalomtudomány fő kérdései. Ford. Bojtár Endre. Budapest: Gondolat.
Markovits Rodion. [1939] 2014. Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Reb Ancili şi alte povestioare despre evreimea oaşului. In Schiller Erzsébet: Kisgércétől a világhírig és vissza. 6–11. Ford. Felician Pop. Prefeță. 7–12. Kolozsvár–Cluj-Napoca: Kriterion Könyvkiadó–Editura Kriterion.
Márton László. 1985. Magyarázatok, jegyzetek és életrajzi adatok. Novalis: Heinrich von Ofterdingen. 173–195. Budapest: Helikon.
Mezei Márk. 2018. Utolsó szombat: Regény. Budapest: Kalligram.
Pap Károly szerk. 1934. Bevezető. Arany János-emlékkönyv II. Arany János Széptani jegyzetei: A költő halálának félszázados évfordulója alkalmából. 1–27. Budapest: MTA.
Pelle János. 2014. Az „idegen zsidók” és a m. k. Belügyminisztérium. Valóság: 57 (6): 34–48. http://epa.oszk.hu/02900/02924/00018/pdf/EPA02924_valosag_2014_6_034-048.pdf (2019. aug. 3.)
Rácz Péter. 1991. A haszidok világa. Pompeji 2 (1): 8–14.
Raj Ferenc. 2015. Belz, Budapest, Jeruzsálem: egy megmenekülés árnyoldala. Szombat: Zsidó kulturális és politikai folyóirat 27 (2). https://www.szombat.org/tortenelem/belz-budapest-jeruzsalem-egy-megmenekules-arnyoldala (2019. febr. 10.)
Scholem, Gershom. [1963] 1996. Martin Buber haszidizmus-értelmezése. Ford. Rácz Péter. Holmi 9. 1351–1364. http://epa.oszk.hu/01000/01050/00149/pdf/EPA01050_holmi_1996-09_1351-1364.pdf (2018. máj. 30.)
Toldi Éva. 2008. A múltreprezentáció lehetőségei. Újvidék: Forum.
Török Lajos. 2001. A történelem félreolvasása. Jókai Mór: Erdély aranykora. In Szegedy-Maszák Mihály–Hajdu Péter szerk. Romantika: világkép, művészet, irodalom. 242–259. Budapest: Osiris.
Zoltai Gusztáv. 2006. Tisztelgés Henryk Slawik előtt. Remény 1. http://www.remeny.org/remeny/2006-tavasz-5766-adar-niszan-ijjar/zoltai-gusztavtisztelges-henrykslawik-elott/ (2019. aug. 18.)
Zoltán Gábor. 2016. Orgia. Budapest: Kalligram.
