EGY MAGYAR KÓSZÁLÓ FRANCIAORSZÁGI ÚTLEÍRÁSA
A töredékesség és a mozaikszerűség Illyés Gyula Franciaországi változatok című művében
Absztrakt
1947-ben Illyés Gyula kétszer járt Franciaországban. Az év elején öt hetet töltött Párizsban, majd novemberben Dél-Franciaországba utazott. A két utazását útirajzban is megörökítette. Tanulmányom a párizsi út leírásával és a Franciaországi változatokkal foglalkozik. Az útleírás jellegzetessége, hogy mozaikszerű és eltérő stílusú szövegek gyűjteménye: keveredik benne az esszé és a tényleges útleírás, amelyeknek nagy része sétáló leírás. A mű időstruktúrája is szaggatott, illetve az elbeszélés idejében sok az ellipszis, a kihagyás. Az egész útleírást áthatja a kószáló esztétikája. A sétáló leírás és a sétáló figurája a XIX. század során válik népszerűvé, amikor megjelenik egy új „táj” is, a város. Illyés művében nemcsak sétáló leírásokat találunk, de művének szaggatott formája a kihagyásokkal is megjeleníti a sétálást. Így a mű nemcsak tartalmi szinten, hanem formájában is színpadra állítja a sétálás aktusát.
Hivatkozások
Balzac, Honoré de. 1983. Goriot apó. Ford. Lányi Viktor. Budapest: Európa.
Barthes, Roland. 2005. Szemiológia és városkutatás. Ford. Schneller Dóra. 2000 17 (4): 57–66.
Baudelaire, Charles. 1977. A modern élet festője. Ford. Csorba Géza. In Ima az Akropoliszon: A francia esszé klasszikusai, vál. Gyergyai Albert. 297–315. Budapest: Európa.
Bauman, Zybmunt. 2004. A zarándok és leszármazottai: sétálók, csavargók és turisták. Ford. Teller Katalin. In Az idegen: Variációk Simmeltől Derridáig, szerk. Biczó Gábor. 192–206. Debrecen: Csokonai.
Beaujour, Michel. 1980. Miroirs d'encre: Rhétorique de l'autoportrait. Paris: Seuil.
Benjamin, Walter. 1969. Párizs, a XIX. század fővárosa. Ford. Széll Jenő. In Kommentár és prófécia. 75–94. Budapest: Gondolat Kiadó.
Benjamin, Walter. 1980. A második császárság Párizsa Baudelaire-nél. Ford. Bence György. In Angelus Novus: Értekezések, kísérletek, bírálatok. 819–933. Budapest: Magyar Helikon.
Benjamin, Walter. 1998. Images de pensée. Ford. Jean-François Poirier. Paris: Christian Bourgois Éditeur.
Crary, Jonathan. 1999. A megfigyelő módszerei. Ford. Lukács Ágnes. Budapest: Osiris Kiadó.
Debray-Genette, Raymonde. 1982. Traversée de l’espace descriptif. Poétique 13 (51): 289–344.
Delon, Michel. 1990. Piétons de Paris. Préface générale à Louis Sébastien Mercier et Rétif de la Bretonne. In Paris le jour, Paris la nuit. I–XXIV. Paris: Robert Laffont.
Farrugia, Guilhem–Loubier, Pierre–Parmentier, Marie vál. és szerk. 2017. Promenade et flânerie: Vers une poétique de l'essai entre les XVIIIe et XIXe siècles. Rennes: Presses universitaires de Rennes.
Ferguson, Priscilla Parkhurst. 1993. The Flaneur and the Production of Culture. In Cultural Participation: Trends Since the Middle Ages, szerk. Rigney, Ann-Fokkema, Douwe W. 109–124. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publishing.
Ferguson, Priscilla Parkhurst. 1994. Paris as revolution. Berkeley–Los Angeles–London: University of California Press.
Ferguson, Priscilla Parkhurst. 2015. The flâneur on and off the streets of Paris. In The flâneur, szerk. Keith Tester. 22–42. London–New York: Routledge.
Fiers Tamás. 1947. Franciaországi változatok (Nyugat). Új Szántás 1 (6): 375–376.
Friedrich, Hugo. 1968. Montaigne. Ford. Robert Rovini. Paris: Gallimard.
Gleber, Anke. 1999. The Art of Taking a Walk. Princeton–New Jersey: Princeton University Press.
Gluck, Mary. 2003. The Flâneur and the Aesthetic: Appropriation of Urban Culture in Mid-19th – Century Paris. Theory, Culture & Society 20 (5): 53–80.
Good, Graham. 1988. The Observing Self: Rediscovery of the Essay. London: Routledge.
Hamon, Philippe. 1972. Qu’est-ce qu’une description? Poétique 3 (12): 465–485.
Huart, Louis. 1841. Physiologie du flâneur. Paris: Aubert.
Hugo, Victor. 1959. A nyomorultak 1. Ford. Lányi Viktor–Révay József. Budapest: Európa.
Illyés Gyula. 1974. Franciaországi változatok. In Szíves kalauz. 295–452. Budapest: Szépirodalmi.
Keszi Imre. 1947. Illyés Gyula: Franciaországi változatok. Szabad Nép, jún. 12. 130. 4.
Lacoue-Labarthe, Philippe–Nancy, Jean-Luc. 1978 L'exigence fragmentaire dans l 'Absolu littéraire: Théorie de la littérature du romantisme allemand. Paris: Seuil.
Ledrut, Raymond. 1986. Speech and Silence of the City. In The City and the Sign: An Introduction to Urban Semiotics. Kiad. M. Gottdiener, Alexandros Lagopoulos. 114–134. New York: Columbia University Press.
Mazlish, Bruce. 2015. The flâneur on and off the streets of Paris. In The flâneur, szerk. Keith Tester 43–60. London–New York: Routledge.
Mericer, Louis Sébastien. 1994. Tableau de Paris: 1–2. Paris: Mercure de France.
Montaigne, Michel de. 2013. Esszék 3. Ford. Csordás Gábor. Pécs: Jelenkor.
Montandon, Alain. 2000. Sociopoétique de la promenade. Clermond-Ferrand: Presses Universitaires Blaise Pascal–Maison de la Recherche.
Németh Ákos. 2015. „Vigasztalásul útnak indulunk…”: A „vándorévek” nemzedéke és a két világháború közötti magyar útirajz-hagyomány. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Ricatte, Robert. 1953. La Création romanesque chez les Goncourt 1851–1870. Paris: Armand Colin.
Simmel, Georg. 1989. Philosophie de la modernité: La femme, la ville, l'individualisme. Ford. Jean-Louis Vieillard-Baron, Paris: Payot.
Stalnaker, Joanna. 2006. The New Paris in Guise of the Old. Louis Sébastien Mercier from Old Regime to Revolution. Studies in Eighteenth Century Culture (35): 223–242.
Stierle, Karlheinz. 2001. La Capitale des signes: Paris et son discours. Ford. Rocher-Jacquin, Marianne. Paris: Editions de la Maison des Sciences de l’Homme.
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. Illyés és a francia irodalom. In A magyar irodalom történetei: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Veres András. 403–417. Budapest: Gondolat.
Walser, Robert. 1987. La promenade. Ford. B. Lortholory. Paris: Gallimard.