TRANSZNYELVŰSÉG, MŰFORDÍTÁS, KÁNON
Absztrakt
A dolgozat Melinda Nadj Abonji Tauben fliegen auf című regényét elemzi. A regény egy Jugoszláviából Svájcba kivándorolt vendégmunkáscsalád életét mutatja be, miközben kirajzolódnak a térség második világháború utáni történelmi eseményei is. Feltárja, hogy a szerző traszlingvális tapasztalata hogyan íródik bele a regénybe, hogyan konstituálja szereplőinek többes identitását, és milyen poétikai eljárások segítségével építi fel hovatartozás-tapasztalatuk bonyolult rendszerét. A kötetet több nyelvre is lefordították. Az előadás a német nyelvű szöveget a magyar és a szerb fordítás jellegzetességeivel állítja párhuzamba. A Galambok röppennek föl és a Golubije srce vizsgálata során arra a kérdésre keresi a választ, hogy a regényben megjelenített identitásváltozatok hogyan reflektálódnak azokban a kulturális környezetekben, amelyeket bemutat.
Hivatkozások
Bence Erika. 2015. Szabad-e fogatlan szájjal nevetni? Magyar Szó, Kilátó, okt. 17–18. 24–25.
Boldog Gyöngyi. 2009. Célközönség és fordítói stratégiák. Fordítástudomány 11 (1): 84–100.
Diener, Andrea. 2010. Ein Krieg ist ein Krieg, ein Arbeitslager ist ein Arbeitslager. Frankfurter Allgemeine Zeitung, szept. 10. http.//www.faz.net/artikel/C30347/melinda-nadj-abonji-tauben-fliegen-auf-ein-krieg-ist-ein-krieg-ein-arbeitslagerist-ein-arbeitslager-30306615.html (2019. ápr. 3.)
Gauss, Karl-Markus. 2010. Melinda Nadj Abonji. Tauben fliegen auf. Vervehungen des Glücks. Süddeutsche Zeitung, okt. 5. http.//www.sueddeutsche.de/kultur/melindanadj-abonji-tauben-fliegen-auf-verwehungen-des-gluecks-1.1008263 (2019. ápr. 5.)
Heltai Pál. 2009. Fordítás, relevancia, feldolgozás. Fordítástudomány 1–2. 13–28.
Klaudy Kinga. 2007. Nyelv és fordítás. Budapest: Tinta.
Müller, Uli. 2010. Financial Times Deutschland, jan. 18. https.//masterplanet.ch/melinda/pressespiegel/tauben-fliegen-auf (2019. ápr. 4.)
Nadj Abonji, Melinda. 2010. Tauben fliegen auf. Salzburg und Wien: Jung und Jung.
Nadj Abonji, Melinda. 2012a. Galambok röppennek föl. Ford. Blaschtik Éva. Budapest: Magvető.
Nadj Abonji, Melinda. 2012b. Golubije srce. Ford. Dragoslav Dedović. Beograd: Laguna.
Pabis Eszter. 2014. Többnyelvűség, hibriditás és a kultúrák párbeszéde a modern svájci irodalmakban. Filológiai Közlöny jan. 5–28.
Pančić, Teofil. 2012. Bačko srce u procepu. Vreme, szept. 13. http.//www.vreme.com/cms/view.php?id=1072218 (2019. ápr. 10.)
Roguska, Magdalena. 2017. Identitásnarratívák kortárs magyar származású írónők prózájában. Hungarológiai Közlemények 18 (3): 25.
Szarvas Melinda. 2013. A közhely, és ami nem az. Kalligram 5. 91–94.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008. Kétnyelvűség a huszadik századi irodalomban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 398–409. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2013. Lehetetlen, de szükségszerű. In A mű átváltozásai. 182–208. Pozsony: Kalligram.
Szögi Csaba. 2012. Zürich retour. Sikoly 31–32. 172–175.
Toldi Éva. 2011a. Hovatartozás-tudat, nyelvváltás, poétikai tapasztalat. Korunk 11. 86–91.
Toldi Éva. 2011b. Vendégmunkások kávézója. Új Könyvpiac 7–8. 14–15.
Toldi, Eva. 2014. Estetika multikulturalizma. In Susret kultura: Sedmi međunarodni interdisciplinarni simpozijum, szerk. Ivana Živančević Sekeruš–Nebojša Majstorović. 385–391. Novi Sad: Filozofski fakultet.