CORVIN MÁTYÁS A KORA MODERN ANGOL SZÖVEGEMLÉKEKBEN

  • Zita TURI
Kulcsszavak: Corvin Mátyás, kora modern Anglia, török hódoltság, Hunyadiak

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy feltérképezze a Corvin Mátyással kapcsolatos utalásokat a kora modern Angliában. Elsősorban az érdekel, hogy milyen szövegemlékekben történik utalás a magyar királyra, és mi volt az oka a Corvinok és a Magyar Királyság iránti érdeklődésnek a szigetországban. A Mátyásra történő utalások többrétűek: egyrészt bizonyos kora modern angol szövegemlékek említést tesznek az „igazságos Mátyás” toposzra, másrészt az utalások szorosan összefüggenek a török hódoltságról szóló angliai forrásokkal, melyek az Ottomán Birodalommal kapcsolatos korabeli félelmeket tükrözik, és hangsúlyozzák a kereszténység és az iszlám közti ellentéteket. A tanulmányban tárgyalt korabeli allúziókon keresztül a gazdag kulturális háttérre kapunk rálátást, és választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mi lehetett az oka a Corvinok és a Magyar Királyság iránti érdeklődésnek a kora modern Angliában. Ehhez elsősorban a rendelkezésre álló korabeli irodalmi szövegkorpuszt fogom vizsgálni, beleértve a korszakban kiadott emblémás könyveket is.

Információk a szerzőről

Zita TURI

Károli Gáspár Református Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke
Budapest, Magyarország

Hivatkozások

Alciato Andrea. 1584. Emblemata. http://www.emblems.arts.gla.ac.uk/french/emblem.php?id=FALc170 (2019. aug. 2.)

Bullough, Geoffrey. 1958. Narrative and Dramatic Sources of Shakespeare II. 418–530. London–New York: Routledge and Kegan Paul: Columbia University Press.

Burke, Peter. 1978. Popular Culture is Early Modern Europe. New York: New York UP. Camerarius, Philipp. 1625. The liuing librarie. London: Printed by Adam Islip. http://eebo.chadwyck.com (2019. aug. 25.)

Comical history of the king and the cobbler; containing the entertaining and merry tricks and droll frolics played by the cobbler, Glasgow, https://archive.org/details/fisherchapbook97/page/n1 (2019. okt. 12.)

Császár Mihály. Bevezetés. Galeotto Marzio könyve Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről. Ford. Császár Mihály. http://mek.oszk.hu/06200/06210/06210.htm#1 (2019. aug. 25.)

Farkas Gábor Farkas. 2018. On the Provenience of the Copies of Thuroczy Editio princeps of the Chronica Hungarorum. Studia Bibliographica Posoniensia. 11–25. Bratislava: Univerzitná knižnica v Bratislave. https://www.ulib.sk/files/sk/publikacieukb/studia-bibliographica-posoniensia/sbp_2018_web.pdf (2019. aug. 25.)

Foxe, John. 1563. Actes and Monumentes, London: Printed by John Day. http://eebo.chadwyck.com (2019. máj. 1.)

Gömöri György. 1994. The image of János Hunyadi and Matthias Corvinus in 16th–17th century England. In Matthias Corvinus and the Humanism in Central Europe, szerk. Klaniczay Tibor és Jankovics József. 109–119. Budapest: Balassi Kiadó.

Knolles, Richard The generall historie of the Turkes. London: Printed by Adam Islip, 1603. http://eebo.chadwyck.com (2019. okt. 12.)

Kríza Ildikó. 2007. A Mátyás-hagyomány évszázadai, szerk. Szemerkényi Ágnes. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Newes from Vienna. 1566. Imprinted at London: By John Awdeley. http://eebo.chadwyck.com (2019. aug. 25.)

Prouty, Charles T. 1964. George Whetstone and the Sources of Measure for Measure. Shakespeare Quarterly 15 (2 Spring). 131–145.

Rich, Barnaby. 1592. The aduentures of Brusanus Prince of Hungaria, London: [By T. Orwin] for Thomas Adames. http://eebo.chadwyck.com (2019. máj. 2.)

Róna Éva. 1936. Magyar vonatkozások a XVI–XVII. századi angol irodalomban. Angol Filológiai Tanulmányok/Hungarian Studies in English (1): 6–49.

Sambucus, Johannes, Emblemata, 1597. http://www.emblems.arts.gla.ac.uk/french/facsimile.php?id=sm947_a1r (2019. aug. 25.)

Shakespeare, William. 2014. Szeget szeggel, avagy Kettős mérce. Ford. Nádasdy Ádám. https://epa.oszk.hu/00300/00384/00125/pdf/EPA00384_lato_2014_04_2837.pdf (2019. aug. 25.)

Shakespeare, William. 2010. Measure for Measure, szerk. Jonathan Bate és Eric Rasmussen. The Royal Shakespeare Company. Macmillan.

Szerb Antal. 2007. Magyarország a régi angol irodalomban. Jelenkor 575–581. http://www.jelenkor.net/userfiles/archivum/2007-5.pdf (2019. aug. 25.)

Thuróczy János. Chronica Hungarorum. https://exhibitions.lib.cam.ac.uk/incunabula/artifacts/chronica-hungarorum/ (2019. aug. 25.)

Walsh, Elizabeth. 1975. The King in Disguise. Folklore 86 (1): 3–24.

Whetstone, George. 1578. Promos and Cassandra. London: By John Charlewood. http://eebo.chadwyck.com (2019. aug. 25.)

Whitney, Geoffrey. A Choice of Emblems, 194. http://eebo.chadwyck.com (2019. aug. 25.)
Megjelent
13. 01. 2020.
Folyóirat szám
Rovat
Članci