NÉVSZEMIOTIKAI TÁJKÉP – TÁRSADALOM – IDENTITÁS
Kulcsszavak:
névszemiotikai tájkép, társadalom, identitás, magyar–szlovák kétnyelvű környezet
Absztrakt
A tanulmány a névszemiotikai tájkép – társadalom – identitás viszonyrendszerét a szlovákiai magyar települések vizuális névhasználatával szemlélteti. A névszemiotikai tájkép leírása a szocioonomasztika egyik új, dinamikusan fejlődő területe. A névszemiotikai tájkép a névtáblákon, köztereken lévő feliratokon, különböző felületeken megjelenő tulajdonneveket, valamint a nevekre utaló, neveket kísérő extralingvális jeleket foglalja magába. A társadalmi tényezők nagyban befolyásolják a névszemiotikai tájkép dinamikus változását, melynek kialakításában az egyén és társadalom, az államigazgatás, az önkormányzatok, a vállalkozói és a civil szféra is szerepet játszik. A kétnyelvű társadalomban a kisebbségi nyelven feltüntetett tulajdonnevek növelik a kisebbségi nyelv presztízsét, a kollektív identitás kifejezői, etnikai identitásjelölő funkciójuk van, identitásszimbólumoknak tekinthetők.
Hivatkozások
Assmann, Jan. 2013. A kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz.
Bartha Csilla–Laihonen, Petteri–Szabó Tamás Péter. 2013. Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatási területről. Pro Minoritate 23 (3): 13–28.
Bauko János. 2015a. Kétnyelvűség és névszemiotikai tájkép: Kisebbségi névtörvények és vizuális tulajdonnév-használat Szlovákiában. Névtani Értesítő 37. 179–194.
Bauko János. 2015b. Kétnyelvű névszemiotikai tájkép. In A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére, szerk. Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsuzsanna. 323–334. Budapest: ELTE BTK.
Bauko János. 2015c. Tulajdonnév – kép – hatalom. In Nyelvészet, művészet, hatalom: Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 231–244. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó.
Bauko János. 2015d. Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Bauko János. 2017. Tulajdonnevekre utaló extralingvális jelek a névszemiotikai tájképben. In „A véges végtelen”: Tanulmányok Vörös Ferenc 60. születésnapjára, szerk. Hajba Renáta–Tóth Péter. 13–26. Szombathely: Savaria University Press.
Bauko János. 2018a. Komárom (Komárno) névszemiotikai tájképe. In Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség: Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet I., szerk. Tódor Erika-Mária–Tankó Enikő–Dégi Zsuzsanna. 55–70. Kolozsvár: Scientia.
Bauko János. 2018b. Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben. In Állati jelek, képek és terek II. Jel-Kép-Tér sorozat 3, szerk. Szirmai Éva–Tóth Szergej–Újvári Edit. 207–219. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Bauko János. 2019a. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. http://real.mtak.hu/ id/eprint/99620 (2019. okt. 24.)
Bauko János. 2019b. Propriálno-semiotický obraz bilingválnych obcí Slovenska. In Konvergencie a divergencie v propriálnej sfére: 20. slovenská onomastická konferencia, eds. Chomová, Alexandra–Krško, Jaromír–Valentová, Iveta. 138–148. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Beregszászi Anikó. 2005. „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv. In Kárpátalja: Társadalomtudományi tanulmányok, szerk. Beregszászi Anikó–Papp Richárd. 158–178. Budapest–Beregszász: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Blanár, Vincent. 1996. Teória vlastného mena: Status, organizácia a fungovanie v spoločenskej komunikácii. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Csernicskó István. 2013. Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó.
Csernicskó István. 2019. Fények és árnyak: Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár: Autdor-Shark.
David, Jaroslav–Mácha, Přemysl. 2014. Názvy míst: Paměť, identita, kulturní dědictví. Ostrava: Ostravská univerzita v Ostravě.
Farkas Tamás. 2014a. Dimenzionális szemlélet a névkutatásban: Általános kérdések és a családnévkutatás példája. Névtani Értesítő 36. 9–22.
Farkas Tamás. 2014b. Névkutatás és dimenzionális nyelvészet: Két esettanulmány. In Elmélet és módszer: Nyelvészeti tanulmányok, szerk. Laczkó Krisztina–Tátrai Szilárd. 39–65. Budapest: Eötvös Kollégium.
Gorter, Durk ed. 2006. Linguistic Landscape: A New Approach to Multilingualism. Clevedon–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters.
Gorter, Durk–Marten, Heiko F.–Van Mensel, Luk eds. 2012. Minority Languages in the Linguistic Landscape. Basingstoke: Palgrave Macmillan.
Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.
Hires-László Kornélia. 2015. Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon. In Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép, szerk. Márku Anita–Hires-László Kornélia. 160–185. Ungvár: Autdor-Shark.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48. 49–58.
Horony Ákos–Orosz Örs–Szalay Zoltán. 2012. A hely nevei, a nyelv helyei: A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012. Jelek a térben 4. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Jaworski, Adam–Thurlow, Crispin eds. 2010. Semiotic landscapes: Language, image, space. London: Continuum.
Juhász Dezső. 2011. Dimenzionális nyelvészet. In Nyelvészetről mindenkinek: 77 nyelvészeti összefoglaló, szerk. Balázs Géza. 61–64. Budapest: Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft.
Karmacsi Zoltán. 2017. A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa. In Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás: Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III., szerk. Márku Anita–Tóth Enikő. 54–60. Ungvár: „RIK-U”.
Kiss Jenő. 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzetközi Tankönyvkiadó.
Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kontra Miklós. 2017. Megjegyzések kétnyelvű magyarok hely- és személyneveiről. Névtani Értesítő 39. 33–40.
Laihonen, Petteri. 2012. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 3. 27–49.
Laihonen, Petteri. 2013. Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép. Székelyföld 17 (7): 157–177.
Laihonen, Petteri. 2014. Hungarian private linguistic landscape in South-West Slovakia. In Dangers and developments: On Language Diversity in a Changing World. Studies in European Language Diversity 34, ed. Laakso, Johanna. 86–106. Research consortium ELDIA c/o, European Language Diversity for All.
Laihonen, Petteri. 2015a. Linguistic landscapes of a minoritized regional majority: Language ideologies among Hungarians in South-West Slovakia. In Dimensions of Sociolinguistic Landscapes in Europe Materials and Methodological Solutions, eds.
Laitinen, Mikko–Zabrodskaja, Anastassia. 171–198. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Laihonen, Petteri. 2015b. Indexing the Local, State and Global in the Contemporary Linguistic Landscape of a Hungarian Town in Slovakia. In Jazyk v politických, ideologických a interkultúrnych vzťahoch: Sociolinguistica Slovaca 8, eds. Wachtarczyková, Jana–Satinská, Lucia–Ondrejovič, Slavomír. 280–301. Bratislava: Veda, vydavateľstvo SAV.
Laihonen, Petteri–Csernicskó István. 2017. Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban. Regio 25 (3): 50–81. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v25i3.172 (2019. okt. 26.)
Landry, Rodrigue–Bourhis, Richard. 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology (16): 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927x970161002 (2019. okt. 25.)
Lanstyák István. 2015. Nyelvalakítás–névalakítás. A tulajdonnevekkel kapcsolatos nyelvi problémák kezelése a nyelvmenedzselés-elmélet keretében. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V.: Interetnikus kapcsolatok, szerk. Vörös Ferenc–Misad Katalin. 43–75. Pozsony: Szenczi Molnár Albert Egyesület.
Megyeri-Pálffi Zoltán. 2013. Név és jog: A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó.
Misad Katalin. 2014. Mutatvány Dunaszerdahely intézményeinek vizuális nyelvhasználatából. In Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején: Írások Kolláth Anna tiszteletére, szerk. Gróf Annamária–N. Császi Ildikó–Szoták Szilvia. 243–253. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Pataki Ferenc. 1982. Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Scollon, Ron–Scollon, Suzie Wong. 2003. Discourses in Place: Language in the Material World. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203422724 (2019. okt. 29.)
Shohamy, Elana. 2006. Language policy: Hidden agendas and new approaches. London: Routledge.
Szoták Szilvia. 2013. Nyelvi tájkép az Őrvidéken. In A közép-európaiság dicsérete és kritikája, szerk. Fedinec Csilla–Illyés Zoltán–Simon Attila–Vizi Balázs. 515–537. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Szoták Szilvia. 2015. Családnevek és kétnyelvűség az őrvidéki temetőkben: Alsóőr. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI.: Határtalan névföldrajz, szerk. Vörös Ferenc. 131–145. Unterwart/Alsóőr–Budapest: UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet.
Szoták Szilvia. 2016. Magyar nyelv és magyar népcsoport Burgenlandban: Nyelvi tájképek vizsgálata a többnyelvűség kontextusában. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Tódor Erika-Mária. 2019. Hétköznapi kétnyelvűség: Nyelvhasználat, iskolai nyelvi tájkép és nyelvi én a romániai magyar iskolákban. Budapest: Ráció Kiadó–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2008. A tulajdonnév jelentése. In Név és valóság: A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1, szerk. Bölcskei Andrea–N. Császi Ildikó. 30–41. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.
Tóth Szergej. 2013. Nyelv, kép, hatalom. Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 4. 2., javított kiadás. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Vörös Ferenc. 2004. Névpolitika a Felvidéken. In A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője, szerk. Balázs Géza. 367–381. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.
Vukov Raffai Éva. 2013. A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme. In Tudományos diszkurzusok: Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013, szerk. Berényi János. 178–184. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Bartha Csilla–Laihonen, Petteri–Szabó Tamás Péter. 2013. Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatási területről. Pro Minoritate 23 (3): 13–28.
Bauko János. 2015a. Kétnyelvűség és névszemiotikai tájkép: Kisebbségi névtörvények és vizuális tulajdonnév-használat Szlovákiában. Névtani Értesítő 37. 179–194.
Bauko János. 2015b. Kétnyelvű névszemiotikai tájkép. In A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére, szerk. Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsuzsanna. 323–334. Budapest: ELTE BTK.
Bauko János. 2015c. Tulajdonnév – kép – hatalom. In Nyelvészet, művészet, hatalom: Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 231–244. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó.
Bauko János. 2015d. Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Bauko János. 2017. Tulajdonnevekre utaló extralingvális jelek a névszemiotikai tájképben. In „A véges végtelen”: Tanulmányok Vörös Ferenc 60. születésnapjára, szerk. Hajba Renáta–Tóth Péter. 13–26. Szombathely: Savaria University Press.
Bauko János. 2018a. Komárom (Komárno) névszemiotikai tájképe. In Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség: Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet I., szerk. Tódor Erika-Mária–Tankó Enikő–Dégi Zsuzsanna. 55–70. Kolozsvár: Scientia.
Bauko János. 2018b. Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben. In Állati jelek, képek és terek II. Jel-Kép-Tér sorozat 3, szerk. Szirmai Éva–Tóth Szergej–Újvári Edit. 207–219. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Bauko János. 2019a. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. http://real.mtak.hu/ id/eprint/99620 (2019. okt. 24.)
Bauko János. 2019b. Propriálno-semiotický obraz bilingválnych obcí Slovenska. In Konvergencie a divergencie v propriálnej sfére: 20. slovenská onomastická konferencia, eds. Chomová, Alexandra–Krško, Jaromír–Valentová, Iveta. 138–148. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Beregszászi Anikó. 2005. „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv. In Kárpátalja: Társadalomtudományi tanulmányok, szerk. Beregszászi Anikó–Papp Richárd. 158–178. Budapest–Beregszász: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Blanár, Vincent. 1996. Teória vlastného mena: Status, organizácia a fungovanie v spoločenskej komunikácii. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Csernicskó István. 2013. Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó.
Csernicskó István. 2019. Fények és árnyak: Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár: Autdor-Shark.
David, Jaroslav–Mácha, Přemysl. 2014. Názvy míst: Paměť, identita, kulturní dědictví. Ostrava: Ostravská univerzita v Ostravě.
Farkas Tamás. 2014a. Dimenzionális szemlélet a névkutatásban: Általános kérdések és a családnévkutatás példája. Névtani Értesítő 36. 9–22.
Farkas Tamás. 2014b. Névkutatás és dimenzionális nyelvészet: Két esettanulmány. In Elmélet és módszer: Nyelvészeti tanulmányok, szerk. Laczkó Krisztina–Tátrai Szilárd. 39–65. Budapest: Eötvös Kollégium.
Gorter, Durk ed. 2006. Linguistic Landscape: A New Approach to Multilingualism. Clevedon–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters.
Gorter, Durk–Marten, Heiko F.–Van Mensel, Luk eds. 2012. Minority Languages in the Linguistic Landscape. Basingstoke: Palgrave Macmillan.
Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.
Hires-László Kornélia. 2015. Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon. In Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép, szerk. Márku Anita–Hires-László Kornélia. 160–185. Ungvár: Autdor-Shark.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48. 49–58.
Horony Ákos–Orosz Örs–Szalay Zoltán. 2012. A hely nevei, a nyelv helyei: A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012. Jelek a térben 4. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Jaworski, Adam–Thurlow, Crispin eds. 2010. Semiotic landscapes: Language, image, space. London: Continuum.
Juhász Dezső. 2011. Dimenzionális nyelvészet. In Nyelvészetről mindenkinek: 77 nyelvészeti összefoglaló, szerk. Balázs Géza. 61–64. Budapest: Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft.
Karmacsi Zoltán. 2017. A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa. In Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás: Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III., szerk. Márku Anita–Tóth Enikő. 54–60. Ungvár: „RIK-U”.
Kiss Jenő. 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzetközi Tankönyvkiadó.
Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kontra Miklós. 2017. Megjegyzések kétnyelvű magyarok hely- és személyneveiről. Névtani Értesítő 39. 33–40.
Laihonen, Petteri. 2012. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 3. 27–49.
Laihonen, Petteri. 2013. Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép. Székelyföld 17 (7): 157–177.
Laihonen, Petteri. 2014. Hungarian private linguistic landscape in South-West Slovakia. In Dangers and developments: On Language Diversity in a Changing World. Studies in European Language Diversity 34, ed. Laakso, Johanna. 86–106. Research consortium ELDIA c/o, European Language Diversity for All.
Laihonen, Petteri. 2015a. Linguistic landscapes of a minoritized regional majority: Language ideologies among Hungarians in South-West Slovakia. In Dimensions of Sociolinguistic Landscapes in Europe Materials and Methodological Solutions, eds.
Laitinen, Mikko–Zabrodskaja, Anastassia. 171–198. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Laihonen, Petteri. 2015b. Indexing the Local, State and Global in the Contemporary Linguistic Landscape of a Hungarian Town in Slovakia. In Jazyk v politických, ideologických a interkultúrnych vzťahoch: Sociolinguistica Slovaca 8, eds. Wachtarczyková, Jana–Satinská, Lucia–Ondrejovič, Slavomír. 280–301. Bratislava: Veda, vydavateľstvo SAV.
Laihonen, Petteri–Csernicskó István. 2017. Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban. Regio 25 (3): 50–81. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v25i3.172 (2019. okt. 26.)
Landry, Rodrigue–Bourhis, Richard. 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology (16): 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927x970161002 (2019. okt. 25.)
Lanstyák István. 2015. Nyelvalakítás–névalakítás. A tulajdonnevekkel kapcsolatos nyelvi problémák kezelése a nyelvmenedzselés-elmélet keretében. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V.: Interetnikus kapcsolatok, szerk. Vörös Ferenc–Misad Katalin. 43–75. Pozsony: Szenczi Molnár Albert Egyesület.
Megyeri-Pálffi Zoltán. 2013. Név és jog: A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó.
Misad Katalin. 2014. Mutatvány Dunaszerdahely intézményeinek vizuális nyelvhasználatából. In Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején: Írások Kolláth Anna tiszteletére, szerk. Gróf Annamária–N. Császi Ildikó–Szoták Szilvia. 243–253. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Pataki Ferenc. 1982. Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Scollon, Ron–Scollon, Suzie Wong. 2003. Discourses in Place: Language in the Material World. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203422724 (2019. okt. 29.)
Shohamy, Elana. 2006. Language policy: Hidden agendas and new approaches. London: Routledge.
Szoták Szilvia. 2013. Nyelvi tájkép az Őrvidéken. In A közép-európaiság dicsérete és kritikája, szerk. Fedinec Csilla–Illyés Zoltán–Simon Attila–Vizi Balázs. 515–537. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Szoták Szilvia. 2015. Családnevek és kétnyelvűség az őrvidéki temetőkben: Alsóőr. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI.: Határtalan névföldrajz, szerk. Vörös Ferenc. 131–145. Unterwart/Alsóőr–Budapest: UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet.
Szoták Szilvia. 2016. Magyar nyelv és magyar népcsoport Burgenlandban: Nyelvi tájképek vizsgálata a többnyelvűség kontextusában. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Tódor Erika-Mária. 2019. Hétköznapi kétnyelvűség: Nyelvhasználat, iskolai nyelvi tájkép és nyelvi én a romániai magyar iskolákban. Budapest: Ráció Kiadó–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2008. A tulajdonnév jelentése. In Név és valóság: A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1, szerk. Bölcskei Andrea–N. Császi Ildikó. 30–41. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.
Tóth Szergej. 2013. Nyelv, kép, hatalom. Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 4. 2., javított kiadás. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Vörös Ferenc. 2004. Névpolitika a Felvidéken. In A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője, szerk. Balázs Géza. 367–381. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.
Vukov Raffai Éva. 2013. A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme. In Tudományos diszkurzusok: Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013, szerk. Berényi János. 178–184. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
