NAME SEMIOTIC LANDSCAPE – SOCIETY – IDENTITY
Keywords:
proper name, name semiotic landscape, society, bilingualism, identity
Abstract
The paper examines the connections between bilingualism and the name semiotic landscape focusing especially on the name semiotic landscape of Slovakian settlements populated by Hungarian minorities, as well as on naming laws affecting the visual use of proper names in Slovakia. Name-semiotic landscape is one of the new dynamically developing fields of socionomastics. The name semiotic landscape consists of proper names (especially personal names, place names and the names of institutions) which appear on name plates, notices in public places and other surfaces (e.g. posters, wall surfaces, gravestones, tableaux), as well as extralinguistic signs referring to names. The author explores the extent to which in Slovakian settlements with Hungarian minorities, minority language rights are respected in the visual use of proper names; whether or not native name use is increasing; and also examines the presence of signs and notices including Hungarian proper names. Social factors greatly influence the dynamic change in the name semiotic landscape. The paper describes the semiotic landscape characteristics of Slovakian settlements populated by Hungarian minorities with respect to each name type: personal names, place names and the names of institutions. In bilingual society proper names appearing in a minority language increase the prestige of the minority language, they express collective identity and can be considered as symbols of identity.
References
Assmann, Jan. 2013. A kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz.
Bartha Csilla–Laihonen, Petteri–Szabó Tamás Péter. 2013. Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatási területről. Pro Minoritate 23 (3): 13–28.
Bauko János. 2015a. Kétnyelvűség és névszemiotikai tájkép: Kisebbségi névtörvények és vizuális tulajdonnév-használat Szlovákiában. Névtani Értesítő 37. 179–194.
Bauko János. 2015b. Kétnyelvű névszemiotikai tájkép. In A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére, szerk. Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsuzsanna. 323–334. Budapest: ELTE BTK.
Bauko János. 2015c. Tulajdonnév – kép – hatalom. In Nyelvészet, művészet, hatalom: Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 231–244. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó.
Bauko János. 2015d. Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Bauko János. 2017. Tulajdonnevekre utaló extralingvális jelek a névszemiotikai tájképben. In „A véges végtelen”: Tanulmányok Vörös Ferenc 60. születésnapjára, szerk. Hajba Renáta–Tóth Péter. 13–26. Szombathely: Savaria University Press.
Bauko János. 2018a. Komárom (Komárno) névszemiotikai tájképe. In Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség: Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet I., szerk. Tódor Erika-Mária–Tankó Enikő–Dégi Zsuzsanna. 55–70. Kolozsvár: Scientia.
Bauko János. 2018b. Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben. In Állati jelek, képek és terek II. Jel-Kép-Tér sorozat 3, szerk. Szirmai Éva–Tóth Szergej–Újvári Edit. 207–219. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Bauko János. 2019a. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. http://real.mtak.hu/ id/eprint/99620 (2019. okt. 24.)
Bauko János. 2019b. Propriálno-semiotický obraz bilingválnych obcí Slovenska. In Konvergencie a divergencie v propriálnej sfére: 20. slovenská onomastická konferencia, eds. Chomová, Alexandra–Krško, Jaromír–Valentová, Iveta. 138–148. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Beregszászi Anikó. 2005. „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv. In Kárpátalja: Társadalomtudományi tanulmányok, szerk. Beregszászi Anikó–Papp Richárd. 158–178. Budapest–Beregszász: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Blanár, Vincent. 1996. Teória vlastného mena: Status, organizácia a fungovanie v spoločenskej komunikácii. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Csernicskó István. 2013. Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó.
Csernicskó István. 2019. Fények és árnyak: Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár: Autdor-Shark.
David, Jaroslav–Mácha, Přemysl. 2014. Názvy míst: Paměť, identita, kulturní dědictví. Ostrava: Ostravská univerzita v Ostravě.
Farkas Tamás. 2014a. Dimenzionális szemlélet a névkutatásban: Általános kérdések és a családnévkutatás példája. Névtani Értesítő 36. 9–22.
Farkas Tamás. 2014b. Névkutatás és dimenzionális nyelvészet: Két esettanulmány. In Elmélet és módszer: Nyelvészeti tanulmányok, szerk. Laczkó Krisztina–Tátrai Szilárd. 39–65. Budapest: Eötvös Kollégium.
Gorter, Durk ed. 2006. Linguistic Landscape: A New Approach to Multilingualism. Clevedon–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters.
Gorter, Durk–Marten, Heiko F.–Van Mensel, Luk eds. 2012. Minority Languages in the Linguistic Landscape. Basingstoke: Palgrave Macmillan.
Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.
Hires-László Kornélia. 2015. Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon. In Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép, szerk. Márku Anita–Hires-László Kornélia. 160–185. Ungvár: Autdor-Shark.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48. 49–58.
Horony Ákos–Orosz Örs–Szalay Zoltán. 2012. A hely nevei, a nyelv helyei: A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012. Jelek a térben 4. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Jaworski, Adam–Thurlow, Crispin eds. 2010. Semiotic landscapes: Language, image, space. London: Continuum.
Juhász Dezső. 2011. Dimenzionális nyelvészet. In Nyelvészetről mindenkinek: 77 nyelvészeti összefoglaló, szerk. Balázs Géza. 61–64. Budapest: Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft.
Karmacsi Zoltán. 2017. A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa. In Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás: Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III., szerk. Márku Anita–Tóth Enikő. 54–60. Ungvár: „RIK-U”.
Kiss Jenő. 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzetközi Tankönyvkiadó.
Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kontra Miklós. 2017. Megjegyzések kétnyelvű magyarok hely- és személyneveiről. Névtani Értesítő 39. 33–40.
Laihonen, Petteri. 2012. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 3. 27–49.
Laihonen, Petteri. 2013. Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép. Székelyföld 17 (7): 157–177.
Laihonen, Petteri. 2014. Hungarian private linguistic landscape in South-West Slovakia. In Dangers and developments: On Language Diversity in a Changing World. Studies in European Language Diversity 34, ed. Laakso, Johanna. 86–106. Research consortium ELDIA c/o, European Language Diversity for All.
Laihonen, Petteri. 2015a. Linguistic landscapes of a minoritized regional majority: Language ideologies among Hungarians in South-West Slovakia. In Dimensions of Sociolinguistic Landscapes in Europe Materials and Methodological Solutions, eds.
Laitinen, Mikko–Zabrodskaja, Anastassia. 171–198. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Laihonen, Petteri. 2015b. Indexing the Local, State and Global in the Contemporary Linguistic Landscape of a Hungarian Town in Slovakia. In Jazyk v politických, ideologických a interkultúrnych vzťahoch: Sociolinguistica Slovaca 8, eds. Wachtarczyková, Jana–Satinská, Lucia–Ondrejovič, Slavomír. 280–301. Bratislava: Veda, vydavateľstvo SAV.
Laihonen, Petteri–Csernicskó István. 2017. Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban. Regio 25 (3): 50–81. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v25i3.172 (2019. okt. 26.)
Landry, Rodrigue–Bourhis, Richard. 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology (16): 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927x970161002 (2019. okt. 25.)
Lanstyák István. 2015. Nyelvalakítás–névalakítás. A tulajdonnevekkel kapcsolatos nyelvi problémák kezelése a nyelvmenedzselés-elmélet keretében. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V.: Interetnikus kapcsolatok, szerk. Vörös Ferenc–Misad Katalin. 43–75. Pozsony: Szenczi Molnár Albert Egyesület.
Megyeri-Pálffi Zoltán. 2013. Név és jog: A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó.
Misad Katalin. 2014. Mutatvány Dunaszerdahely intézményeinek vizuális nyelvhasználatából. In Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején: Írások Kolláth Anna tiszteletére, szerk. Gróf Annamária–N. Császi Ildikó–Szoták Szilvia. 243–253. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Pataki Ferenc. 1982. Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Scollon, Ron–Scollon, Suzie Wong. 2003. Discourses in Place: Language in the Material World. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203422724 (2019. okt. 29.)
Shohamy, Elana. 2006. Language policy: Hidden agendas and new approaches. London: Routledge.
Szoták Szilvia. 2013. Nyelvi tájkép az Őrvidéken. In A közép-európaiság dicsérete és kritikája, szerk. Fedinec Csilla–Illyés Zoltán–Simon Attila–Vizi Balázs. 515–537. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Szoták Szilvia. 2015. Családnevek és kétnyelvűség az őrvidéki temetőkben: Alsóőr. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI.: Határtalan névföldrajz, szerk. Vörös Ferenc. 131–145. Unterwart/Alsóőr–Budapest: UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet.
Szoták Szilvia. 2016. Magyar nyelv és magyar népcsoport Burgenlandban: Nyelvi tájképek vizsgálata a többnyelvűség kontextusában. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Tódor Erika-Mária. 2019. Hétköznapi kétnyelvűség: Nyelvhasználat, iskolai nyelvi tájkép és nyelvi én a romániai magyar iskolákban. Budapest: Ráció Kiadó–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2008. A tulajdonnév jelentése. In Név és valóság: A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1, szerk. Bölcskei Andrea–N. Császi Ildikó. 30–41. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.
Tóth Szergej. 2013. Nyelv, kép, hatalom. Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 4. 2., javított kiadás. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Vörös Ferenc. 2004. Névpolitika a Felvidéken. In A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője, szerk. Balázs Géza. 367–381. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.
Vukov Raffai Éva. 2013. A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme. In Tudományos diszkurzusok: Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013, szerk. Berényi János. 178–184. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Bartha Csilla–Laihonen, Petteri–Szabó Tamás Péter. 2013. Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatási területről. Pro Minoritate 23 (3): 13–28.
Bauko János. 2015a. Kétnyelvűség és névszemiotikai tájkép: Kisebbségi névtörvények és vizuális tulajdonnév-használat Szlovákiában. Névtani Értesítő 37. 179–194.
Bauko János. 2015b. Kétnyelvű névszemiotikai tájkép. In A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére, szerk. Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsuzsanna. 323–334. Budapest: ELTE BTK.
Bauko János. 2015c. Tulajdonnév – kép – hatalom. In Nyelvészet, művészet, hatalom: Írások Tóth Szergej tiszteletére, szerk. Gaál Zsuzsanna. 231–244. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó.
Bauko János. 2015d. Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Bauko János. 2017. Tulajdonnevekre utaló extralingvális jelek a névszemiotikai tájképben. In „A véges végtelen”: Tanulmányok Vörös Ferenc 60. születésnapjára, szerk. Hajba Renáta–Tóth Péter. 13–26. Szombathely: Savaria University Press.
Bauko János. 2018a. Komárom (Komárno) névszemiotikai tájképe. In Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség: Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet I., szerk. Tódor Erika-Mária–Tankó Enikő–Dégi Zsuzsanna. 55–70. Kolozsvár: Scientia.
Bauko János. 2018b. Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben. In Állati jelek, képek és terek II. Jel-Kép-Tér sorozat 3, szerk. Szirmai Éva–Tóth Szergej–Újvári Edit. 207–219. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Bauko János. 2019a. Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. http://real.mtak.hu/ id/eprint/99620 (2019. okt. 24.)
Bauko János. 2019b. Propriálno-semiotický obraz bilingválnych obcí Slovenska. In Konvergencie a divergencie v propriálnej sfére: 20. slovenská onomastická konferencia, eds. Chomová, Alexandra–Krško, Jaromír–Valentová, Iveta. 138–148. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Beregszászi Anikó. 2005. „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv. In Kárpátalja: Társadalomtudományi tanulmányok, szerk. Beregszászi Anikó–Papp Richárd. 158–178. Budapest–Beregszász: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Blanár, Vincent. 1996. Teória vlastného mena: Status, organizácia a fungovanie v spoločenskej komunikácii. Bratislava: Veda, vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
Csernicskó István. 2013. Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó.
Csernicskó István. 2019. Fények és árnyak: Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár: Autdor-Shark.
David, Jaroslav–Mácha, Přemysl. 2014. Názvy míst: Paměť, identita, kulturní dědictví. Ostrava: Ostravská univerzita v Ostravě.
Farkas Tamás. 2014a. Dimenzionális szemlélet a névkutatásban: Általános kérdések és a családnévkutatás példája. Névtani Értesítő 36. 9–22.
Farkas Tamás. 2014b. Névkutatás és dimenzionális nyelvészet: Két esettanulmány. In Elmélet és módszer: Nyelvészeti tanulmányok, szerk. Laczkó Krisztina–Tátrai Szilárd. 39–65. Budapest: Eötvös Kollégium.
Gorter, Durk ed. 2006. Linguistic Landscape: A New Approach to Multilingualism. Clevedon–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters.
Gorter, Durk–Marten, Heiko F.–Van Mensel, Luk eds. 2012. Minority Languages in the Linguistic Landscape. Basingstoke: Palgrave Macmillan.
Hajdú Mihály. 2003. Általános és magyar névtan: Személynevek. Budapest: Osiris Kiadó.
Hires-László Kornélia. 2015. Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon. In Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép, szerk. Márku Anita–Hires-László Kornélia. 160–185. Ungvár: Autdor-Shark.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48. 49–58.
Horony Ákos–Orosz Örs–Szalay Zoltán. 2012. A hely nevei, a nyelv helyei: A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012. Jelek a térben 4. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Jaworski, Adam–Thurlow, Crispin eds. 2010. Semiotic landscapes: Language, image, space. London: Continuum.
Juhász Dezső. 2011. Dimenzionális nyelvészet. In Nyelvészetről mindenkinek: 77 nyelvészeti összefoglaló, szerk. Balázs Géza. 61–64. Budapest: Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft.
Karmacsi Zoltán. 2017. A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa. In Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás: Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III., szerk. Márku Anita–Tóth Enikő. 54–60. Ungvár: „RIK-U”.
Kiss Jenő. 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzetközi Tankönyvkiadó.
Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kontra Miklós. 2017. Megjegyzések kétnyelvű magyarok hely- és személyneveiről. Névtani Értesítő 39. 33–40.
Laihonen, Petteri. 2012. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 3. 27–49.
Laihonen, Petteri. 2013. Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép. Székelyföld 17 (7): 157–177.
Laihonen, Petteri. 2014. Hungarian private linguistic landscape in South-West Slovakia. In Dangers and developments: On Language Diversity in a Changing World. Studies in European Language Diversity 34, ed. Laakso, Johanna. 86–106. Research consortium ELDIA c/o, European Language Diversity for All.
Laihonen, Petteri. 2015a. Linguistic landscapes of a minoritized regional majority: Language ideologies among Hungarians in South-West Slovakia. In Dimensions of Sociolinguistic Landscapes in Europe Materials and Methodological Solutions, eds.
Laitinen, Mikko–Zabrodskaja, Anastassia. 171–198. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Laihonen, Petteri. 2015b. Indexing the Local, State and Global in the Contemporary Linguistic Landscape of a Hungarian Town in Slovakia. In Jazyk v politických, ideologických a interkultúrnych vzťahoch: Sociolinguistica Slovaca 8, eds. Wachtarczyková, Jana–Satinská, Lucia–Ondrejovič, Slavomír. 280–301. Bratislava: Veda, vydavateľstvo SAV.
Laihonen, Petteri–Csernicskó István. 2017. Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban. Regio 25 (3): 50–81. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v25i3.172 (2019. okt. 26.)
Landry, Rodrigue–Bourhis, Richard. 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology (16): 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927x970161002 (2019. okt. 25.)
Lanstyák István. 2015. Nyelvalakítás–névalakítás. A tulajdonnevekkel kapcsolatos nyelvi problémák kezelése a nyelvmenedzselés-elmélet keretében. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V.: Interetnikus kapcsolatok, szerk. Vörös Ferenc–Misad Katalin. 43–75. Pozsony: Szenczi Molnár Albert Egyesület.
Megyeri-Pálffi Zoltán. 2013. Név és jog: A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó.
Misad Katalin. 2014. Mutatvány Dunaszerdahely intézményeinek vizuális nyelvhasználatából. In Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején: Írások Kolláth Anna tiszteletére, szerk. Gróf Annamária–N. Császi Ildikó–Szoták Szilvia. 243–253. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Pataki Ferenc. 1982. Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Scollon, Ron–Scollon, Suzie Wong. 2003. Discourses in Place: Language in the Material World. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203422724 (2019. okt. 29.)
Shohamy, Elana. 2006. Language policy: Hidden agendas and new approaches. London: Routledge.
Szoták Szilvia. 2013. Nyelvi tájkép az Őrvidéken. In A közép-európaiság dicsérete és kritikája, szerk. Fedinec Csilla–Illyés Zoltán–Simon Attila–Vizi Balázs. 515–537. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Szoták Szilvia. 2015. Családnevek és kétnyelvűség az őrvidéki temetőkben: Alsóőr. In A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI.: Határtalan névföldrajz, szerk. Vörös Ferenc. 131–145. Unterwart/Alsóőr–Budapest: UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet.
Szoták Szilvia. 2016. Magyar nyelv és magyar népcsoport Burgenlandban: Nyelvi tájképek vizsgálata a többnyelvűség kontextusában. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Tódor Erika-Mária. 2019. Hétköznapi kétnyelvűség: Nyelvhasználat, iskolai nyelvi tájkép és nyelvi én a romániai magyar iskolákban. Budapest: Ráció Kiadó–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2008. A tulajdonnév jelentése. In Név és valóság: A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1, szerk. Bölcskei Andrea–N. Császi Ildikó. 30–41. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.
Tóth Szergej. 2013. Nyelv, kép, hatalom. Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 4. 2., javított kiadás. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Vörös Ferenc. 2004. Névpolitika a Felvidéken. In A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője, szerk. Balázs Géza. 367–381. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.
Vukov Raffai Éva. 2013. A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme. In Tudományos diszkurzusok: Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013, szerk. Berényi János. 178–184. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
