THE ASCENTION OF CHRIST AND ASSUMPTION OF MARY

THE GREEK–LATIN INTERTEXTS OF A POEM BY SÁNDOR WEÖRES

  • Anikó POLGÁR
Keywords: Sándor Weöres, Synesius of Cyrenaica, medieval poetry, literary transla- tion, intertextuality

Abstract

This research is based on Imre Bori’s influential study about Weöres titled A láto- mások költészete [The Poetry of Visions], but it also builds on contemporary scientific literature about Weöres. Related to the poem Mária mennybemenetele [The Assumption of Mary], Imre Bori established – even before the appearance of the Tizenegy szimfónia [Eleven Symphonies] – that “this is a poem of interplay: the dimensions of the notion of Mary are unveiled as if they were the movements and counterpoints of a symphony”. (B. I., Eszmék és látomások [Ideas and Visions], Novi Sad, Forum, 1965, 59.) This study uncovers several Greek–Latin intertexts from antiquity to the Middle Ages in Weöres’s multi-tiered poem integrating multiple traditions (e.g. Homer, Saint Hildegard). The goal of pointing out these intertextual relations is not self-serving, but aims to expand the boundaries of literary analysis. One of the key parts of the analysis is the Easter hymn of Synesius of Cyrenaica translated by Weöres, which is related to the Mária mennybemenetele [The Assumption of Mary] in its motives and text. In the poem of Weöres, as Mária Bartal established, the persons of Mary and Christ are merged: in his text, Mary takes up to heaven the same way that Christ does in the work of Synesius – starting from the lightless depths, they move into the sphere of planets. The assimilation of mother and son is in accordance with the Pythagorean approach following which the female names were changed to male names on graves, so that the gender of the soul corresponds to that of god. On occasion, Weöres brings the tie between the two poems closer, for example, in the translation of Synesius, a carpet of light appears in front of Christ’s feet (“Titan spread out his far-flaming hair / as a carpet”), while in the poem of Weöres angel wings roll out as a carpet onto Mary’s path. By the relation of the two texts, we can assume that in Greek there is no mention of a carpet.

Author Biography

Anikó POLGÁR

Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
Comenius Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
Pozsony, Szlovákia

References

Adamik Tamás vál. 1996. Csodás evangéliumok. Budapest: Telosz.

Babits Mihály. 1911. Herceg, hátha megjön a tél is! Budapest: A Nyugat kiadása.

Bartal Mária. 2009. Mítosztöredékek újraírása Weöres Sándor Medeia című költeményében. Irodalomtörténet 40/90 (2): 200‒242.

Bartal Mária. 2014. Áthangzások: Weöres Sándor mítoszpoétikája. Pozsony‒Budapest: Kalligram‒Pesti Kalligram.

Beney Zsuzsa. 1958. A hallgatás tornya: Jegyzetek Weöres Sándor költészetéről. Vigilia 23 (5): 269‒275.

Bori Imre. 1965. A látomások költészete: Weöres Sándor. In Eszmék és látomások. 28‒89. Novi Sad: Forum.

Cantarella, Raffaele vál. és szerk. 1992. Poeti bizantini II. Milano: Rizzoli.

Eliade, Mircea. 1995. Vallási hiedelmek és eszmék története II. Ford. Saly Noémi. Budapest:,Osiris.

Feldbusch, Hans. 1951. Die Himmelfahrt Mariä. Düsseldorf: Verlag L. Schwann.

Hadzisz, Dimitriosz‒Kapitánffy István vál. és szerk. 1974. A bizánci irodalom kistükre. Budapest: Európa.

Harmath Artemisz. 2013. Szüntelen jóvátétel: Újraolvasni Weörest. Budapest: Helikon. Hildegard von Bingen. 2003. Égi harmóniák: Az Isteni Erők játéka. Ford. Kulcsár F. Imre. Budapest: Paulusz Hungarus‒Kairosz.

Homéros. 1947. Odysseia. Ford. Devecseri Gábor. Budapest: Új Idők Irodalmi Intézet Rt.‒Singer és Wolfner.

Homerus. 1927. Odyssea. Ed. Guilelmus Dindorf‒C. Hentze. Lipsiae: Teubneri.

Kenyeres Zoltán. 1986. Weöres Sándor. In A magyar irodalom története 1945‒1975. II/1.: A költészet, szerk. Béládi Miklós. 333‒362. Budapest: Akadémiai.

Kerényi Károly. 1977. Görög mitológia. Ford. Kerényi Grácia. Budapest: Gondolat.

Le Goff, Jacques. 2002. Čas. In Jacques Le Goff‒Jean-Claude Schmitt. Encyklopedie středověku. 91‒98. Praha: Vyšehrad.

Lengyel Balázs. 1969. Weöres Sándor és a Merülő Saturnus. Vigilia 34 (9): 597‒600.

Novum Tetamentum Graece et Latine. 1991. Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft.

Pethő Ildikó. 2004. A zenei elv, zenei műfajok és kompozíciós technikák Weöres Sándor költészetében. PhD-értekezés. Szeged. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/270/1/de_2852. pdf (2019. okt. 10.)

Pokorný, Petr. 1986. Píseň o perle. Tajné knihy starověkých gnostiků. Praha: Vyšehrad.

Polgár Anikó vál. és ford. 2018. A föld, a tenger és az ég: A bizánci költészet gyöngyszemei. Pozsony: Kalligram.

Rónay László. 1973. A nagy mű tételei (Weöres Sándor szimfóniái). Vigilia (12): 846‒851.

Sinesio di Cirene. 1968. Inni. Prefazione, traduzione e note di Antonio dell’ Era. Roma: Tumminelli.

Szabolcsi Miklós. 1957. Weöres Sándor költészetéről: A Hallgatás tornya, „harminc év verseiből” megjelenése alkalmából. Irodalomtörténet 45 (2): 183‒192.

Synesios, Kyrénéi. 1955. Himnusz Krisztus pokolraszállásáról és mennybemeneteléről. Ford. Weöres Sándor. In Világirodalmi antológia. II. kötet: Középkor és renaissance, szerk. ifj. Horváth János‒Kardos Tibor. 117‒118. Budapest: Tankönyvkiadó.

Szünesziosz. 1959. Himnusz Krisztus pokolraszállásáról és mennybemeneteléről. Ford. Kerényi Grácia. In Görög költők antológiája, szerk. Falus Róbert. 597‒599. Budapest: Európa.

Tischendorf, Constantinus szerk. 1866. Apocalypses apocryphae Mosis, Esdrae, Pauli, Iohannis, item Mariae Dormitio. Lipsiae: Hermann Mendelssohn.

Újvári Edit. 2003a. Weöres Sándor Istár-átköltése: Egy mezopotámiai mítosz remitologizációja (Szüzsépoétikai elemzés). Irodalomtörténet 34/84 (1): 147‒160.

Újvári Edit. 2003b. Weöres Sándor mariológiája: A Hetedik szimfónia értelmezése a Szűz Mária-tisztelet szemszögéből. Tiszatáj 57 (6): 58‒69.

Vanyó László. 2000. Az ókeresztény művészet szimbólumai. Budapest: JEL.

Vergilius. 1984. Összes művei. Ford. Lakatos István. Budapest: Európa.

Vígh Éva szerk. [2019]. Állatszimbólumtár. Budapest: Balassi.

Virgile. 1935. Bucoliques ‒ Géorgiques ‒ Éneide. Paris: J. De Gigord.

Weöres Sándor. 1956. A hallgatás tornya: Harminc év verseiből. Budapest: Szépirodalmi.

Weöres Sándor. 1973. Tizenegy szimfónia. Budapest: Szépirodalmi.

Weöres Sándor. 2009. Egybegyűjtött költemények II. Budapest: Helikon.

Weöres Sándor. 2012. Egybegyűjtött műfordítások IV.: Déli költők. Budapest: Helikon.
Published
15. 07. 2024.
Section
Članci