UNHISTORICAL VISION OF HISTORY SÁNDOR PETŐFI: THE TIGER AND THE HYENA
Abstract
Petőfi’s only completed drama is not one of his popular and frequently cited works. Its interpretation has not become an integral part of the oeuvre: even in János Horváth’s substantial monograph, there are only a few unfavourable words about the play, which attempt to make the writer’s failure understandable. Horváth’s words, however true, are basically worded by criteria for the reading of a play and not performing it on stage. Even though the text of the play can be characterised by such criteria, nevertheless, it can still be adequate material for stage performance. Undoubtedly, his drama lacked the creative stage reception that could justify the existence of this unconventional form of conventional wording. However, this does not mean that Petőfi’s excursion into this genre of literature should not be taken seriously, and that his practical theatrical experiences should be neglected while analysing the play.
References
Fekete Sándor. 1972. Petőfi romantikájának forrásai. Budapest: Akadémiai.
Hojdák Gergely. 2017. „A sors bábjai”: Közelítések Petőfi Sándor drámájához. Irodalomismeret (3): 18–36.
Horváth János. 1922. Petőfi Sándor . Budapest: Pallas.
Kazimir Károly. 1968. Petőfi a Körszínházban. Budapest: Magvető.
Kerényi Ferenc. 1981. A régi magyar színpadon 1790–1849. (Elvek és utak .) Budapest: Magvető.
Kerényi Ferenc. 2008. Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest: Osiris.
Korompay H. János. 1998. A „jellemzetes” irodalom jegyében: Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása . Budapest: Akadémiai Kiadó–Universitas.
Margócsy István. 2011. Petőfi és az irodalmi gépezet: Petőfi mint modern polgári író. In Petőfi-kísérletek: Tanulmányok Petőfi Sándor életművéről. 52–79. Pozsony: Kalligram.
Martinkó András. 1975. A Tigris és hiéna körbejárása. It 57 (1): 49–69.
Nagy Imre. 1993. Nemzet és egyéniség: Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái. Budapest: Argumentum.
Petőfi Sándor. 1952. Tigris és hiéna. In Petőfi Sándor szépprózai és drámai művei, sajtó alá rendezte Varjas Béla. (Petőfi Sándor Összes Művei IV.) 144–200. Budapest: Akadémiai.
Petőfi Sándor. 1956. Legyen az ember drámairó! In Petőfi Sándor vegyes művei: Útirajzok, naplójegyzetek, hírlapi cikkek és egyéb prózai írások, sajtó alá rendezte V. Nyilassy Vilma–Kiss József. (Petőfi Sándor Összes Művei V.) 36. Budapest: Akadémiai Kiadó.
S. Laczkó András. 2019. Új nap, régi fény: Mohács a reformkori magyar lírában . Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Szabó-Reznek Eszter. 2016. Meltzl Hugó és a kolozsvári Petőfi-ellenkánon: Kísérlet a „nemzeti költő” regionális újraértelmezésére. ItK 120 (2): 215−224.
Törő Györgyi. 1962. Petőfi anyagi helyzete. In Tanulmányok Petőfiről, szerk. Pándi Pál–Tóth Dezső. 41–90. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vachott Sándor. 1960. Vachott Sándor Erdélyi Jánosnak [Tápiósáp, 1846. júl. 9.]. In Erdélyi János levelezése I ., sajtó alá rendezte T. Erdélyi Ilona. 273–274. Budapest: Akadémiai.
Vahot Imre emlékiratai [1881]. Budapest: Aigner Lajos.