TÖRTÉNETIETLEN VÍZIÓ A TÖRTÉNELEMRŐL PETŐFI SÁNDOR: TIGRIS ÉS HIÉNA

Márton SZILÁGYI

doi:10.19090/hk.2020.2.70-85

Márton SZILÁGYI

DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2020.2.70-85

Kulcsszavak: Petőfi Sándor, 1840-es évek, romantika, színház, történelemértelmezés

Absztrakt

Petőfi egyetlen befejezett drámája nem tartozik a szerző népszerű és gyakran emlegetett művei közé. Nem is vált az életmű integráns részévé az értelmezése: Horváth János nagymonográfiájában is alig néhány elmarasztaló szó jut ennek a darabnak, amelyek inkább az írói kudarcot akarják érthetővé tenni. Horváth szavai – bármennyire igazak is – alapvetően az olvasmányként értett színművek kritériumai felől vannak megfogalmazva, s nem a dráma színpadi létmódja felől. Pedig attól, hogy egy darab ilyen típusú szövegalkotással jellemezhető, még lehet működőképes alapanyaga egy előadásnak. Kétségtelen, drámája nélkülözte azt a kreatív színpadi recepciót, amely igazolhatta volna ennek a nyilván formabontó formanyelvnek a létjogosultságát. Ám ez nem jelenti azt, hogy Petőfinek ezen műnemben tett írói kirándulásait ne kellene komolyan venni. S hogy elfelejthetnők Petőfi gyakorlati színházi tapasztalatainak a számontartását a darab elemzésekor.

Információk a szerzőről

Márton SZILÁGYI

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
XVIII–XIX. századi Irodalomtörténeti Tanszék
Budapest, Magyarország

Hivatkozások

Dávidházi Péter. 1992. Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó.

Fekete Sándor. 1972. Petőfi romantikájának forrásai. Budapest: Akadémiai.

Hojdák Gergely. 2017. „A sors bábjai”: Közelítések Petőfi Sándor drámájához. Irodalomismeret (3): 18–36.

Horváth János. 1922. Petőfi Sándor . Budapest: Pallas.

Kazimir Károly. 1968. Petőfi a Körszínházban. Budapest: Magvető.

Kerényi Ferenc. 1981. A régi magyar színpadon 1790–1849. (Elvek és utak .) Budapest: Magvető.

Kerényi Ferenc. 2008. Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest: Osiris.

Korompay H. János. 1998. A „jellemzetes” irodalom jegyében: Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása . Budapest: Akadémiai Kiadó–Universitas.

Margócsy István. 2011. Petőfi és az irodalmi gépezet: Petőfi mint modern polgári író. In Petőfi-kísérletek: Tanulmányok Petőfi Sándor életművéről. 52–79. Pozsony: Kalligram.

Martinkó András. 1975. A Tigris és hiéna körbejárása. It 57 (1): 49–69.

Nagy Imre. 1993. Nemzet és egyéniség: Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái. Budapest: Argumentum.

Petőfi Sándor. 1952. Tigris és hiéna. In Petőfi Sándor szépprózai és drámai művei, sajtó alá rendezte Varjas Béla. (Petőfi Sándor Összes Művei IV.) 144–200. Budapest: Akadémiai.

Petőfi Sándor. 1956. Legyen az ember drámairó! In Petőfi Sándor vegyes művei: Útirajzok, naplójegyzetek, hírlapi cikkek és egyéb prózai írások, sajtó alá rendezte V. Nyilassy Vilma–Kiss József. (Petőfi Sándor Összes Művei V.) 36. Budapest: Akadémiai Kiadó.

S. Laczkó András. 2019. Új nap, régi fény: Mohács a reformkori magyar lírában . Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.

Szabó-Reznek Eszter. 2016. Meltzl Hugó és a kolozsvári Petőfi-ellenkánon: Kísérlet a „nemzeti költő” regionális újraértelmezésére. ItK 120 (2): 215−224.

Törő Györgyi. 1962. Petőfi anyagi helyzete. In Tanulmányok Petőfiről, szerk. Pándi Pál–Tóth Dezső. 41–90. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Vachott Sándor. 1960. Vachott Sándor Erdélyi Jánosnak [Tápiósáp, 1846. júl. 9.]. In Erdélyi János levelezése I ., sajtó alá rendezte T. Erdélyi Ilona. 273–274. Budapest: Akadémiai.

Vahot Imre emlékiratai [1881]. Budapest: Aigner Lajos.