AZ IRODALMI SZÖVEG INSTABILITÁSA ÉS A MŰALKOTÁS VÁLTOZÓ KONTEXTUSAI

  • Zoltán SZÉNÁSI
Kulcsszavak: történeti könyvészet, anyagi kontextus, kiadástörténet, nyelvi kód, könyvszeti kód

Absztrakt

Babits Mihály Fortissimo című versének kiadástörténete több szempontból is különleges. A Nyugat folyóirat 1917. március 1-jei számát a vers miatt elkobozták, a költő ellen ügyészi eljárás indult. Ezt követően a vers kéz- és gépiratban terjedt, majd még 1917-ben franciául, a következő évben pedig két antológiában német nyelven is megjelent. A Fortissimo magyarul újra csak az őszirózsás forradalom után volt olvasható A diadalmas forradalom könyve című kiadványban és pár napra rá a Nyugat folyóiratban. A tanulmány a történeti könyvészet módszertanának segítségével azt vizsgálja, hogy a Fortissimo változó anyagi kontextusai hogyan befolyásolják a vers értelmezési lehetőségeit a szöveg keletkezésének első fázisától a kötetben történő újraközléséig.

Információk a szerzőről

Zoltán SZÉNÁSI

Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézete
Budapest, Magyarország

Hivatkozások

Babits Mihály. 1978. Istenkáromlás. In Uő: Esszék, tanulmányok 1. kötet. Sajtó alá rendezte Belia György. 466–471. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.

Babits Mihály. 2011a. Babits Mihály levelezése, 1916–1918. Sajtó alá rendezte Szőke Mária; a jegyzeteket írta Sipos Lajos. Budapest: Argumentum Kiadó.

Babits Mihály. 2011b. Babits Mihály levelezése, 1918–1919. Sajtó alá rendezte Sipos Lajos. Budapest: Argumentum Kiadó.

Balogh Gergő. 2018. Jog és költészet a magyar irodalmi modernségben: Babits Mihály: Fortissimo. Irodalomtörténet 99 (3): 250–274.

Benjamin, Walter. 1980. A műfordító feladata. In Uő: Angelus Novus: Értekezések, kísérletek, bírálatok. Fordította Tandori Dezső. 69–86. Budapest: Magyar Helikon.

Benjamin, Walter. A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. Aura: A Technikai Reprodukálhatóság Korszaka Után. http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html (2019. szept. 26.)

Bornstein, George. 2011. Hogyan olvassuk a könyvoldalt?: Modernizmus és a szöveg materialitása. Ford. Vince Máté. In Déri Balázs–Kelemen Pál–Krupp József–Tamás Ábel szerk. Metafilológia I: Szöveg, variáns, kommentár. 81–117. Budapest: Ráció Kiadó.

Bornstein, George. 2014. Reading yeats’s „September 1913” in its Contexts. The Sewanee Review 122 (2): 224–235.

Boros Ferenc. 1918. Beszélgetések Babits Mihállyal. Élet 10 (47): 1105–1106.

Dobossy László. 1955. A zimmerwaldisták francia nyelvű folyóirata a háborúellenes magyar költészetről, 1916-ban. Irodalomtörténeti Közlemények 59 (4): 458–461.

Fenyő Miksa. 1996. Kusza emlékezés Babits Mihályról (részlet). In Téglás János szerk. A vádlott: Babits Mihály: Dokumentumok, 1915–1920. 259–260. Budapest: Universitas Kiadó.

Grigely, Joseph. 2011. Textuális tér. Ford. Mezei Gábor. In Déri Balázs–Kelemen Pál– Krupp József–Tamás Ábel szerk. Metafilológia I: Szöveg, variáns, kommentár. 118–161. Budapest: Ráció Kiadó.

Gurd, Sean Alexander. 2014. A radikális filológiáért. Ford. Vadas András. In Kulcsár Szabó Ernő–Vaderna Gábor–Kelemen Pál–Tamás Ábel szerk. Metafilológia II: Szerző, könyv, jelenetek. 639–664. Budapest: Ráció Kiadó.

Hatvany Lajos. 1917a. A költő a bíróság előtt. Pesti Napló, 1917. márc. 7. 4. Hatvany Lajos. 1917b. Az elkobzott koboz. Pesti Napló, 1917. márc. 5. 5.

Hume Robert D. 2005. The Aims and Uses of ‘Textual Studies’. The Papers of the Bibliographical Society of America 99 (2): 197–230.

Kelevéz Ágnes. 1998. A keletkező szöveg esztétikája: Genetikai közelítés Babits költé- szetéhez. Budapest: Argumentum Kiadó.

Kelevéz Ágnes. 2017. A Babits-versek kritikai kiadásának sorozata elé. In Babits Mihály összes versei: 1890–1905. Sajtó alá rendezte Somogyi Ágnes; a keletkezéstörténeti jegyzeteket és a magyarázatokat írta Hafner Zoltán. 13–47. Budapest: Argumentum Kiadó–MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

McGann, Jerome J. 2011. Szövegek és szövegiségek. Ford. Danyi Gábor. In Déri Balázs–Kelemen Pál–Krupp József–Tamás Ábel szerk. Metafilológia I: Szöveg, variáns, kommentár. 47–61. Budapest: Ráció Kiadó.

McKenzie, Donald Francis. 1999. Bibliography and the sociology of texts. Cambridge

U. K.–New york: Cambridge University Press.

McKenzie, Donald Francis. 2014. ‘A múlt: Előszó’: A Könyvészeti Társaság és a könyv története. Ford. Nemeskéri Luca. In Déri Balázs–Kelemen Pál–Krupp József– Tamás Ábel szerk. Metafilológia II: Szerző, könyv, jelenetek. 339–365. Budapest: Ráció Kiadó.

Neue ungarische Lyrik in Nachdichtungen. 1918. Ford. Henrik Horvát. München: Georg Müller Verlag.

Pfemfert, Franz. (szerk.). 1917. Das Aktionsbuch. Berlin: Die Aktion.

Rába György. 1981. Babits Mihály költészete. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.

Szénási Zoltán. 2019. „Hogyan is, hogyan is lehet ez papirosból!”: Textológiai MŰHELYtanulmány. Műhely 43 (5–6): 199–202.

Tverdota György. 2016. Babits, az írástudó. In Biró Annamária–Boka László szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások. 2. kötet. 227–239. Nagyvárad–Budapest: Partium–Reciti.
Megjelent
03. 03. 2021.
Folyóirat szám
Rovat
Članci