COLLABORATIVE ONLINE LANGUAGE LEARNING: POTENTIALS AND LESSONS LEARNT BASED ON TWO HUNGARIAN AS A FOREIGN LANGUAGE PROJECTS

  • Levente BORSOS
  • Tamás KRUZSLICZ
  • Beatrix OSZKÓ
Keywords: intercultural communicative competence, Hungarian as a foreign language, postcommunicative language learning, real communication, web 2.0

Abstract

The study introduces snippets of a research result related to teaching Hungarian as a foreign language. The participants of the research were Hungarian teacher-trainees, Japanese and Croatian language learners, and it was conducted at the universities of Budapest, Osaka and Osijek. These two projects focused on intercultural communication competency and on the usage of ICT-tools. The interface for communication was provided by social media pages (LINE and Facebook). The topic centred tasks available on both computer and mobile devices were created by the teacher-trainees, and were solved by the language learners either in pairs or in teams. The last element of the projects was a survey completed by the participants. Based on the results of these projects, we elaborated on what was found useful  by the participants, moreover what they found challenging. As expected, cultural mediation and real communication were proved to be among the strengths, as well as the practice gained by theusage of ICT-tools. The two student groups indicated the challenges in varied measures. Parallel with other international studies, the results of our research also proved that the teacher being in control is an inevitable element of the projects. However, the teacher being in control can bring a lively colour into language teaching and learning.

Author Biographies

Levente BORSOS

Külgazdasági és Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémia
Budapest, Magyarország

Tamás KRUZSLICZ

Ljubljanai Egyetem
Általános és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék
Ljubljana, Szlovénia

Beatrix OSZKÓ

Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
Újvidék, Szerbia
Nyelvtudományi Intézet
Budapest, Magyarország

References

Apple, Matthew T.–Da Silva, Dexter–Fellner, Terr eds. 2013. Language Learning Motivation in Japan. Bristol–Buffalo–Toronto: De Gruyter.

Beneke, Jürgen. 2000. Intercultural competence. In Training the trainers, ed. Bliesener, Ulrich. 108–109. Köln: Carl Duisberg Verlag.

Borsos Levente–Kruzslicz Tamás. 2017. Interkulturális kommunikatív kompetencia fejlesztése IKT eszközökkel. Egy japán–magyar projekt tanulságai. THL2 (1–2): 270–288.

Borsos Levente–Kruzslicz Tamás. 2019. Magyar szakos japán hallgatók interkulturális kommunikatív kompetenciájának fejlesztése IKT-eszközökkel. Gyermeknevelés 7 (1): 91–98.

Byram, Michael. 1997. Teaching and Assessing Intercultural Communicative Competence. Cleveden: Multilingual Matters.

Dombi Judit. 2017. „Egyszerre volt érdekes és ijesztő; de azt hiszem, leginkább hi- hetetlenül izgalmas volt”: Angol szakos egyetemi hallgatók interkulturális élet- helyzetekben (‘It was interesting and meanwhile scary, but eventually, it was unbelievably exciting’). Modern Nyelvoktatás 23 (1): 17–30.

Ellis, Rod. 2003. Task-based language learning and teaching. Oxford: Oxford University Press.

Európai Parlament–Európai Tanács 2006. 2006/962/EK ajánlás az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/ HU/TXT/?uri=URISERV%3Ac11090 (2017. ápr. 6.)

Holló Dorottya. 2016. Az interkulturalitás helye az angolszakos tanárképzésben – az interdiszciplinaritás kihívásai. In Kutatások és jó gyakorlatok a tanárképzés tudós műhelyeiből, szerk. Károly Krisztina–Homonnay Zoltán. 178–192. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Illés, Éva–Akcan, Sumru. 2017. Bringing real-life language use into EFL classrooms. ELT Journal 71 (1): 3–12.

Innovative Teaching and Learning Research 2011. 21CLD Learning Activity Rubrics. https://education.microsoft.com/GetTrained/ITL-Research (2017. ápr. 6.)

O’Dowd, Robert–Lewis, Tim. 2016. Online Intercultural Exchange: Policy, Pedagogy, Practice. London: Routledge.

OECD 2005. The definition and selection of key competencies. Executive summary. https://www.oecd.org/pisa/35070367.pdf (2020. nov. 15.)

Okamoto, Mari. 2020. A magyar mint főszak a japán felsőoktatásban. In Spectrum Hungarologicum 10, szerk. Karizs Krisztina–Fenyvesi Kristóf–Lahdelma Tuomo, 24–36. Jyväskylä: University of Jyväskylä. https://jyx.jyu.fi/bitstream/handle/ 123456789/71262/1/Hungarologia_a_tavolkeleten.pdf (2020. nov. 17.)

Orsini-Jones, Marina–Lee, Fiona. 2016. Intercultural Communicative Competence for Global Citizenship. London: Palgrave Macmillan.

Peck, Christiane–Rot Gabrovec, Veronika–Čaňková, Michaela–Lázár, Ildikó–Vief- Schmidt, Gerlind. 2007. Materials and activities to develop intercultural competence. In Developing and assessing intercultural communicative competence, eds. Lázár, Ildikó–Huber-Kriegler, Martina–Lussier, Denise–Matei, Gabriela S.–Peck, Christiane. 19–22. Strasbourg: Council of Europe.

Piros Borbála. 2006. Az interkulturális dimenzió bevonása a magyar mint idegen nyelv oktatásába. Hungarológiai Évkönyv (1): 90–96.

Szili Katalin. 2005. A múlt tanításairól és a jelen kihívásairól a nyelv és a kultúra taní- tásának kapcsán. THL2 1 (1): 44–53.

Van Ek, Jan Ate. 1986. Objectives for Foreign Language Learning. Vol 1: Scope. Stras- bourg: Council of Europe

W1 = https://newzoo.com/insights/rankings/top-50-countries-by-smartphone- penetration-and-users (2020. nov. 15.)

Yashima, Tomoko. 2002. Willingness to communicate in a second language: The Japanese EFL context. Modern Language Journal 86 (1): 55–66.

Yashima, Tomoko–Zenuk-Nishide, Lori–Shimizu, Kazuaki. 2004. The Influence of Attitudes and Affect on Willingness to Communicate and Second Language Communication. Language Learning 54 (1): 119–152.
Published
03. 03. 2021.
Section
Članci