HYPERTEXT, ONLINE COMMUNICATION CHANNELS AND DIGITAL MEDIA PLATFORMS AS A NEW HOME OF EDUCATION
Abstract
The digital turn in pedagogy is based on both a communication and a text-centric revolution. This paper summarizes how an interactive text gives a new home to education. It, obeys the laws of the new networks, is inherently convergent, combines image, video, and sound while supports not only interactivity but also co-creation, and thus the user becomes a creator of content, that is, a prosumer. As a result of the integration of online communication and media processes into the subsystems of our world, educational institutions have begun to introduce and operate e-learning environments. Digital pedagogy is currently based on cloud-based, web 2.0 online communication and media platforms, and mobile applications. There are many ways to categorize these platforms. A valid approach is to divide based on access or the number of participants in learning. Considering all possible approaches, the author finally decided to group and examine the applications based on the communication functions they perform, while also addressing their elements based on hypertextuality.
References
Barbier, Frédéric–Bertho-Lavenir, Catherine. 2004. A média története: Diderot-tól az internetig. Budapest: Osiris Kiadó.
Barthes, Roland. 1996. A szerző halála. In Uő: A szöveg öröme. Budapest: Osiris.
Beke Ottó. 2017. Írásbeliség, szóbeliség, digitális kultúra. In Újmédia, új-nyelv, újfilozófia, újirodalom(elmélet), újpedagógia?, szerk. Orbán Jolán. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. 12-52. http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013- 0014/96/31_medialits_materialits_olvass.html#auto_top (2020. máj. 26.)
Eszenyi Réka. 2017. Új eszköz a nyelvtanításban: a számítógépes csevegés (chat): Miért és hogyan csevegjenek diákjaink a nyelvórán? Iskolakultúra 17 (1): 105–117.
Forgó Sándor. 2011. A kommunikációelmélet alapjai. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alap- jai_scorm_07/38_a_virtulis_valsg_s_a_mestersges_intelligencia.html (2020. máj. 26.)
Greenfield, Susan. 2009. Identitás a XXI. században. Budapest: HVG.
György Péter. 1995. Szép új világkép. Filmvilág (3): 38–41.
Hartai László–Muhi Klára–Pápai Zsolt–Varró Attila–Vidovszky György szerk. 2002. Film- és médiafogalmak kisszótára. Budapest: Korona Kiadó.
Koltay Tibor. 2011. Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. Anyanyelv-pedagógia 4 (3) http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?Id=329 (2020. máj. 27.)
Komenczi Bertalan. 2014. Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai: Elméleti megközelítések és modellek. In Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 127–143. Budapest: MTA PTB.
Lawson, Tony–Comber, Chris–Gage, Jenny–Cullum‐Hanshaw, Adrian. 2010. Images of the future for education? Videoconferencing: a literature review. Technology, Pedagogy and Education 19 (3): 295–314. https://doi.org/10.1080/1475939X.2010.513761
Molnár György. 2012. A technológia és hálózat alapú tanulási formák és attitűdök az információs társadalomban, különös tekintettel a felsőoktatás bázisára. Információs Társadalom (3): 61–76.
Molnár György. 2014. Az újmédia digitális, időszerű, tartalmi kérdései. Oktatás– Informatika (2): 29–39.
Molnár György–Szűts Zoltán–Biró Kinga. 2018. Use of augmented reality in learning. Acta Polytechnica Hungarica 15 (5): 209–222.
Nádori Gergely–Prievara Tibor. 2018. 21. századi pedagógia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Rogin, Bernard. 2006. The educational uses of digital storytelling. In Society for Information Technology & Teacher Education International Conference. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE). 709–716.
Steuer, Jonathan. 1992. Defining Virtual Reality: Dimensions Determining Telepresence. Journal of Communication 42 (4): 73–93.
Sugár János szerk. 1996a. HYPER TEXT + MULTI MÉDIA. Budapest: Artpool. https:// www.artpool.hu/hypermedia (2020. máj. 27.)
Sugár János. 1996b. A gondolkodás médiuma. In HYPER TEXT + MULTI MÉDIA, szerk. Sugár János. Budapest: Artpool. https://www.artpool.hu/hypermedia/medium. html (2020. máj. 27.)
Szűts Zoltán. 2009. Az új internetes kommunikációs formák mint a szöveg teste. Szépirodalmi Figyelő 8 (2): 38−51.
Szűts Zoltán. 2013. A világháló metaforái: Bevezetés az új média művészetébe. Budapest: Osiris Kiadó.
Szűts Zoltán. 2018. Online: Az internetes kommunikáció története, elmélete és jelenségei. Budapest: Wolters Kluwer.
