AZ ELSŐ ISMERT RÓZSÁK

  • János GÉCZI
Kulcsszavak: civilizációs élőlények, rózsa (Rosa sp.), Gilgames, Szapphó

Absztrakt

A civilizációs növények közé tartozó rózsa a hellenizmus idején terjed el a mediterráneumban, s ennek következtében válik az antikvitásban, majd mind a muszlim, mind a keresztény világban az ember kultúrájába bevont élőlénnyé. Az a négy vadrózsafaj, amelynek kertészeti változatai iránt érdeklődik az ember, három módon hasznosítottak: táplálékforrás, medicinai-higiéniai alapanyag és kultikus-szakrális események kelléke. A tanulmány azt a kezdeti időt tekinti át, amelyben a rózsa Kis-Ázsiából átkerül a görögség benépesítette térségbe.

Információk a szerzőről

János GÉCZI

Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Neveléstudományi Doktori Iskola
Szeged, Magyarország

Hivatkozások

Carmina popularia 36. In Anthologia lyrica Graeca I–II. 1936–1942. Ed. Diehl, E. Lipsiae.

Frisk, H. 1966. Griechisches Etymologisches Wörterbuch. Heidelberg.

Heinz-Mohr, Gerd–Sommer, Volker. 1988. Die Rose: Entfaltung eines Symbols. München: Eugen Diederichs.

Homérosz. 1972. Íliász. Ford. Devecseri Gábor. Budapest: Helikon.

Komoróczy Géza szerk. 1986. Gilgames: Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád eposzok és ékírásos akkád lírai-filozófiai versek. Ford. Rákos Sándor. Bukarest: Kriterion.

Mimnermosz. 1949. In Anthologia lyrica Graeca. Fasciculus 1: Poetae elegiaci. Lipsiae: Ed. Stereotypa 10.

Németh György szerk. 1990. Szapphó fennmaradt versei és töredékei. Budapest: Helikon Kiadó.
Megjelent
04. 03. 2021.
Folyóirat szám
Rovat
Članci