AZ ELSŐ ISMERT RÓZSÁK
Absztrakt
A civilizációs növények közé tartozó rózsa a hellenizmus idején terjed el a mediterráneumban, s ennek következtében válik az antikvitásban, majd mind a muszlim, mind a keresztény világban az ember kultúrájába bevont élőlénnyé. Az a négy vadrózsafaj, amelynek kertészeti változatai iránt érdeklődik az ember, három módon hasznosítottak: táplálékforrás, medicinai-higiéniai alapanyag és kultikus-szakrális események kelléke. A tanulmány azt a kezdeti időt tekinti át, amelyben a rózsa Kis-Ázsiából átkerül a görögség benépesítette térségbe.
Hivatkozások
Frisk, H. 1966. Griechisches Etymologisches Wörterbuch. Heidelberg.
Heinz-Mohr, Gerd–Sommer, Volker. 1988. Die Rose: Entfaltung eines Symbols. München: Eugen Diederichs.
Homérosz. 1972. Íliász. Ford. Devecseri Gábor. Budapest: Helikon.
Komoróczy Géza szerk. 1986. Gilgames: Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád eposzok és ékírásos akkád lírai-filozófiai versek. Ford. Rákos Sándor. Bukarest: Kriterion.
Mimnermosz. 1949. In Anthologia lyrica Graeca. Fasciculus 1: Poetae elegiaci. Lipsiae: Ed. Stereotypa 10.
Németh György szerk. 1990. Szapphó fennmaradt versei és töredékei. Budapest: Helikon Kiadó.