MI TÖRTÉNT A JUGOSZLÁVIAI/VAJDASÁGI MAGYAR IRODALOMBAN 1918-BAN?
Absztrakt
A kutatás a vajdasági magyar irodalomtörténeti diskurzus egyik legfontosabb, mindmáig érvényesnek tekintett alapelvét, az 1918-as kezdetekről alkotott axiómát járja körül. Az eredmények értelmezése és interpretációja számba veszi azokat az ideológiai behatásokat, történeti-poétikai hagyományokat és irodalomtudományi szemléleteket, amelyek nyomán és hatására az említett kanonizációs eljárások (a vajdasági magyar irodalomtörténeti szintézis, a jugoszláviai, majd a vajdasági magyar irodalmi lexikon létrehozása, könyvtörténetek és bibliográfiák megjelenése) a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalom kezdeteit egy politikai konstrukció, az SZHSZ Királyság létrejöttének időpontjával kapcsolták össze. A dolgozat bemutatja, hogy az irodalom alakulástörténetéről szóló modern felfogások milyen értelemben helyezték hatályon kívülre a jelölt történeti elképzeléseket meghatározó pozitivista és szubsztancialista módszereket, módosítva/rekonstruálva ezáltal a jugoszláviai/ vajdasági magyar irodalom létformájáról alkotott összképet. Mindeközben az értelmezés megőrzi a történeti hagyományok (például Bori Imre irodalomtörténeti víziója) kánonalkotó, előremutató és maradandó értékeit.
Hivatkozások
Bence Erika. 2015. Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence Erika. 2015a. „Sci-fi” a háborúban (Tarkó János: Amíg a nagy vihar tombolt). Hungarológiai Közlemények 46 (2): 51–65.
Bence Erika. 2017. Egy legionista a háborúban. Szabó István–Andrée Dezső: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Tanulmányok 50 (1): 118–139. In Miért sír Szulimán?: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 117–145. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence Erika. 2017a. Napló(regény) az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” Hungarológiai Közlemények 45 (3): 106–117. In Miért sír Szulimán?: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–117. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence Erika. 2018. Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Gerold László: Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). In NapútOnline. Január. http:// www.naputonline.hu/2018/01/07/bence-erika-vajdasági-magyar-irodalmi- lexikon-1918-2014/ (2020. aug. 4.)
Bence Erika. 2018a. Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)sikerek a két világháború között. Hungarológiai Közlemények 49 (2): 34–55. In Utazások Posztmonarchiában: Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 45–61. Szabadka: Életjel.
Bence Erika–Kocsis Lenke. 2019. Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady 1 (1): 86–94.
Bence Erika–Ispánovics Csapó Julianna. 2020. Kuncz Aladár Fekete kolostor című regénye az első világháborút tematizáló regények sorában. Kézirat.
Bori Imre. 1968. A jugoszláviai magyar irodalom története 1918–1945. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Bori Imre. 1975. Irodalmunk évszázadai. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Gerold László: Bori Imre (349–352). Szerk., jegyz.: B.[ordás] Gy.[őző] (399–340). Újvidék: Forum Könyvkiadó (5. kiadás).
Csáky S. Piroska. 1988. Vajdasági magyar könyvek 1918–1941. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Faragó Kornélia. 2004. A kezdet-kultusz közösségi térideje. Hungarológiai Közlemények 35 (1): 78–89.
Gerold László. 2001. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918–2000). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Gerold László. 2016. Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Hajdu Péter. 2001. Történetek metaforikus interakciója. Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában. In Romantika, világkép, művészet, irodalom, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Hajdu Péter. 219–242. Budapest: Osiris.
Ispánovics Csapó Julianna. 2009. A jugoszláviai magyar irodalom 2000–2001. évi bibliográfiája. Bibliográfiai füzetek 34–35. 273. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar, 5083. tétel.
Ispánovics Csapó Julianna. 2011. A bácskai magyar irodalmi kultúra előtörténete a régió magyar könyvkiadása szempontjából. Újvidék: Filozofski fakultet u Novom Sadu.
Kuncz Aladár. 1931. Fekete kolostor: Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Márton László. 1998. A kitaposott zsákutca, avagy a történelem a történetekben (Két példa). Jelenkor 41 (2): 146–169.
Németh Ferenc. 2001. Egy tanító bevonul az irodalomba. A vajdasági magyar irodalom első kötetéről. Magyar Szó, Kilátó, jan. 20. 13.
Németh Ferenc. 2014. A Nagy Háború (ismeretlen) regénye. Tarkó János: Amíg a nagy vihar tombolt… Tanulmányok 48 (1): 100–109.
Németh Ferenc. 2018. 1919: A kisebbségi irodalmi öneszmélés éve Nagybecskereken: Adalék a vajdasági magyar irodalom kezdeteihez. Hungarológiai Közlemények 49 (3): 128–135.
Rózsafalvi Zsuzsanna. 1998. A szövegköziség a Mikszáth-poétikában. In Eisemann György szerk. A kánon peremén: Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulójának magyar prózájában. 137–150. Budapest: ELTE, XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék.
Tarkó János. 1919. Amíg a nagy vihar tombolt... Nagybecskerek: Haász Testvérek.
