SZABADKA MINT SZÖVEG-VÁROS MUNK ARTÚR MŰVEIBEN
Kulcsszavak:
Munk Artúr, térpoétika, elbeszélt város
Absztrakt
Munk Artúr két fikciós műve, A hinterland és a Bácskai lakodalom egyaránt Porvárosban játszódik, amely vidéki kisváros könnyedén azonosítható Szabadkával a fellelhető valóságvonatkozások alapján. A tanulmány összehasonlító szövegelemzésének célja annak a bemutatása, hogy e regények szövegvilága hogyan beszéli el Szabadkát mint szövegvárost, valamint hogy írójuk hogyan formálja át szülővárosát porvárosi történeteinek színtereként. A Munk-opus együttes elemzéséből kibontakozó városnarratíva nemcsak az épített város tereinek és lakóinak irodalmi leképződését fedi fel, hanem az önéletírásokhoz való viszonyítás által közvetlen módon igazolja a regényekben az önéletrajzi tér működését és a referenciális olvasat jelenlétét is. A dolgozat figyelme elsősorban a Munk műveiben elbeszélt város tereinek, köz- és magánépületeinek vizsgálatára, a tér „olvasásának” leírási irányára, illetve a kisvárosi alakjaira összpontosul, amelyeken keresztül érzékelhetővé válik Munk Artúr saját (kis)városi környezetéről, a XX. század eleji Szabadkáról alkotott vélekedése is.
Hivatkozások
Augé, Marc. 2012. Nem-helyek: Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába. Ford. Fáber Ágoston. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft.
Bachelard, Gaston. 2011. A tér poétikája. Budapest: Kijárat Kiadó.
Bagyinszki Zoltán–Gerle János. 2008. Alföldi szecesszió. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Bahtyin, Mihail. 1976. A tér és az idő a regényben. In A szó esztétikája. 257–302. Budapest: Gondolat Kiadó.
Bednanics Gábor. 2006. Topográfia és mitológia között: A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 213–233. Budapest: Ráció Kiadó.
Biczó Gábor. 2005. Séta a debreceni Kossuth téren, avagy „vizuális narratológia” gyakorlatban. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea–Böhm Gábor–Mester Tibor. 85–96. Budapest: Kijárat Kiadó. Bori Imre. 1981. Munk Artúr és A hinterland. In Munk Artúr. A hinterland. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Borovszky Samu szerk. 1909. Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog vármegye I–II. Budapest: Országos Monográfia Társaság.
Cassirer, Ernst. 2000. Mitikus, esztétikai és teoretikus tér. Vulgo 1–2. http://www. c3.hu/scripta/vulgo/2/1-2/cassir.htm (2019. febr. 10.)
de Certeau, Michel. 2010. A cselekvés művészete. Budapest: Kijárat Kiadó.
Ćurković-Major Franciska. 2002. Zágráb képe Fejtő Ferenc Érzelmes utazás című regényében. Tiszatáj 56 (10): 77–87.
Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artúr. 1980. A repülő Vucsidol. Budapest: Magvető. Dér Zoltán. 1980. Utószó. Becsvágy és földhözragadtság. In Csáth Géza–Havas Emil– Munk Artúr. A repülő Vucsidol. 181–192. Budapest: Magvető.
Duranci, Bela. 1983. A vajdasági építészeti szecesszió. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Eisemann György. 2006. A város mint emlék és fikció. Krúdy Gyula: Asszonyságok díja és más „pesti regények”. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 234–246. Budapest: Ráció Kiadó.
Faragó Kornélia. 2016. Idők, terek, intenzitások. Újvidék: Forum Könyvkiadó. Foucault, Michel. 2000. Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen: Latin Betűk.
Gadamer, Hans-Georg. 1994. Szó és kép – „így igaz, így létező”: Az épületek olvasása. In A szép aktualitása. Budapest: T-Twins Kiadó.
Gyáni Gábor. 2016. A történelem mint emlék(mű). Pozsony: Kalligram Kiadó.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Horváth Futó Hargita. 2009. Iskola-narratívák: Térpoétikai megközelítés. Újvidék: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Lejeune, Philippe. 2002. Az önéletírói paktum. Fosszília (1–4): 132–158.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból. Ford. Varga Róbert. Budapest: L’Harmattan.
Lyka Károly. 1902. Szecessziós stílus – magyar stílus. Művészet 1 (3): 164–181. http://epa.oszk.hu/00000/00009/00003/muveszet_01_magyarstilus.htm (2019. júl. 1.)
Mester Tibor. 2005. Pécsi városlakók mentális térképei – egy kutatás tapasztalatai. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea– Böhm Gábor–Mester Tibor. 67–83. Budapest: Kijárat Kiadó.
Munk Artúr. 1930. A nagy káder. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. 1981. A hinterland. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2016. Bácskai lakodalom: Porvárosi történet az ezerkilencszázhuszas évekből. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is... Budapest: Minerva.
Niedermüller Péter. 2007–2010. A város: kultúra, mítosz, imagináció. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk. A. Gergely András. 190–198. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http://www.mek.oszk. hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Niedermüller Péter. 2009. A kettészakadt város. Fordulat (7): 134–142.
Ninkov Kovačev Olga. 2000. Egy évszázadnyi local obscure. Szabadka festészeti hagyatéka. Üzenet 4–6. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/34/kovacev.html (2019. márc. 30.)
Papp Ágnes Klára. 2015a. A kisváros poétikája 1. A kisváros toposza Kaffka Margit, Móricz és Kosztolányi műveiben. Hungarológiai Közlemények 46 (2): 12–30.
Papp Ágnes Klára. 2015b. A kisváros poétikája 2. A kisváros toposza Kosztolányinál. Hungarológiai Közlemények 46 (3): 16–29.
Papp Ágnes Klára. 2015c. Karácsony Benő és a kisváros poétikája. Karácsony Benő: Nyári délután a régi Fehérvárt. In Térérzékelések – térértelmezések, szerk. Ádám Anikó–Radvánszky Anikó. 191–209. Budapest: Kijárat Kiadó.
Papp Ágnes Klára. 2017. A tér poétikája – a poétika tere: A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban. Budapest: L’Harmattan.
Pike, Burton. 1997. The City as Image. In The City Reader, szerk. LeGates, Richard– Stout, Frederic. London–New York: Routledge.
Pók Lajos szerk. 1972. A szecesszió. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1995. „Minta a szőnyegen”: A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. Budapest: Kalligram Kiadó.
T. Szabó Levente. 2008. A tér képei: tér, irodalom, társadalom. Kolozsvár: Komp- Press Kiadó.
Tuczai Rita. 2007–2010. Lakótérhasználat a modernitás tárgyi rendszereinek tükrében. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk.
A. Gergely András. 301–308. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http:// www.mek.oszk.hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Z. Varga Zoltán. 2010. A szerző az irodalomtudományban – egy probléma vázlata. Helikon Irodalomtudományi Szemle: A szerző poétikája. 56 (4): 535–555.
Bachelard, Gaston. 2011. A tér poétikája. Budapest: Kijárat Kiadó.
Bagyinszki Zoltán–Gerle János. 2008. Alföldi szecesszió. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Bahtyin, Mihail. 1976. A tér és az idő a regényben. In A szó esztétikája. 257–302. Budapest: Gondolat Kiadó.
Bednanics Gábor. 2006. Topográfia és mitológia között: A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 213–233. Budapest: Ráció Kiadó.
Biczó Gábor. 2005. Séta a debreceni Kossuth téren, avagy „vizuális narratológia” gyakorlatban. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea–Böhm Gábor–Mester Tibor. 85–96. Budapest: Kijárat Kiadó. Bori Imre. 1981. Munk Artúr és A hinterland. In Munk Artúr. A hinterland. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Borovszky Samu szerk. 1909. Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog vármegye I–II. Budapest: Országos Monográfia Társaság.
Cassirer, Ernst. 2000. Mitikus, esztétikai és teoretikus tér. Vulgo 1–2. http://www. c3.hu/scripta/vulgo/2/1-2/cassir.htm (2019. febr. 10.)
de Certeau, Michel. 2010. A cselekvés művészete. Budapest: Kijárat Kiadó.
Ćurković-Major Franciska. 2002. Zágráb képe Fejtő Ferenc Érzelmes utazás című regényében. Tiszatáj 56 (10): 77–87.
Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artúr. 1980. A repülő Vucsidol. Budapest: Magvető. Dér Zoltán. 1980. Utószó. Becsvágy és földhözragadtság. In Csáth Géza–Havas Emil– Munk Artúr. A repülő Vucsidol. 181–192. Budapest: Magvető.
Duranci, Bela. 1983. A vajdasági építészeti szecesszió. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Eisemann György. 2006. A város mint emlék és fikció. Krúdy Gyula: Asszonyságok díja és más „pesti regények”. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 234–246. Budapest: Ráció Kiadó.
Faragó Kornélia. 2016. Idők, terek, intenzitások. Újvidék: Forum Könyvkiadó. Foucault, Michel. 2000. Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen: Latin Betűk.
Gadamer, Hans-Georg. 1994. Szó és kép – „így igaz, így létező”: Az épületek olvasása. In A szép aktualitása. Budapest: T-Twins Kiadó.
Gyáni Gábor. 2016. A történelem mint emlék(mű). Pozsony: Kalligram Kiadó.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Horváth Futó Hargita. 2009. Iskola-narratívák: Térpoétikai megközelítés. Újvidék: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Lejeune, Philippe. 2002. Az önéletírói paktum. Fosszília (1–4): 132–158.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból. Ford. Varga Róbert. Budapest: L’Harmattan.
Lyka Károly. 1902. Szecessziós stílus – magyar stílus. Művészet 1 (3): 164–181. http://epa.oszk.hu/00000/00009/00003/muveszet_01_magyarstilus.htm (2019. júl. 1.)
Mester Tibor. 2005. Pécsi városlakók mentális térképei – egy kutatás tapasztalatai. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea– Böhm Gábor–Mester Tibor. 67–83. Budapest: Kijárat Kiadó.
Munk Artúr. 1930. A nagy káder. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. 1981. A hinterland. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2016. Bácskai lakodalom: Porvárosi történet az ezerkilencszázhuszas évekből. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is... Budapest: Minerva.
Niedermüller Péter. 2007–2010. A város: kultúra, mítosz, imagináció. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk. A. Gergely András. 190–198. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http://www.mek.oszk. hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Niedermüller Péter. 2009. A kettészakadt város. Fordulat (7): 134–142.
Ninkov Kovačev Olga. 2000. Egy évszázadnyi local obscure. Szabadka festészeti hagyatéka. Üzenet 4–6. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/34/kovacev.html (2019. márc. 30.)
Papp Ágnes Klára. 2015a. A kisváros poétikája 1. A kisváros toposza Kaffka Margit, Móricz és Kosztolányi műveiben. Hungarológiai Közlemények 46 (2): 12–30.
Papp Ágnes Klára. 2015b. A kisváros poétikája 2. A kisváros toposza Kosztolányinál. Hungarológiai Közlemények 46 (3): 16–29.
Papp Ágnes Klára. 2015c. Karácsony Benő és a kisváros poétikája. Karácsony Benő: Nyári délután a régi Fehérvárt. In Térérzékelések – térértelmezések, szerk. Ádám Anikó–Radvánszky Anikó. 191–209. Budapest: Kijárat Kiadó.
Papp Ágnes Klára. 2017. A tér poétikája – a poétika tere: A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban. Budapest: L’Harmattan.
Pike, Burton. 1997. The City as Image. In The City Reader, szerk. LeGates, Richard– Stout, Frederic. London–New York: Routledge.
Pók Lajos szerk. 1972. A szecesszió. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1995. „Minta a szőnyegen”: A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. Budapest: Kalligram Kiadó.
T. Szabó Levente. 2008. A tér képei: tér, irodalom, társadalom. Kolozsvár: Komp- Press Kiadó.
Tuczai Rita. 2007–2010. Lakótérhasználat a modernitás tárgyi rendszereinek tükrében. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk.
A. Gergely András. 301–308. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http:// www.mek.oszk.hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Z. Varga Zoltán. 2010. A szerző az irodalomtudományban – egy probléma vázlata. Helikon Irodalomtudományi Szemle: A szerző poétikája. 56 (4): 535–555.
