SZABADKA AS A TEXT-TOWN IN THE WORKS OF ARTÚR MUNK
Keywords:
Artúr Munk, space poetics, narrated town
Abstract
Artúr Munk’s two works of fiction A hinterland (The Hinterland) and Bácskai lakodalom (Wedding in Bácska) are both set in Porváros (Dustland), a little rural town which can be easily identified with Szabadka on the basis of tracable references. The aim of the comparative textual analysis of this study is to present how the novels’ fictional worlds describe Szabadka as a textual town, and how the author reshapes his hometown as the scene of his stories in Dustland. The town-narrative that unfolds during the course of the analysis of the Munk opus does not only reveal the literary mapping of the built town’s spaces and residents, but on the basis of comparison with autobiographical elements it directly justifies the functioning of the autobiographical space and the presence of the referential reading as well. The dissertation focuses mainly on the study of the squares, public and private buildings of the city narrated in Munk’s works, the descriptive direction of the “reading” of space, and the small-town characters, through which Artúr Munk becomes aware of his own (small) urban environment in the early 20th century Szabadka.
References
Augé, Marc. 2012. Nem-helyek: Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába. Ford. Fáber Ágoston. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft.
Bachelard, Gaston. 2011. A tér poétikája. Budapest: Kijárat Kiadó.
Bagyinszki Zoltán–Gerle János. 2008. Alföldi szecesszió. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Bahtyin, Mihail. 1976. A tér és az idő a regényben. In A szó esztétikája. 257–302. Budapest: Gondolat Kiadó.
Bednanics Gábor. 2006. Topográfia és mitológia között: A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 213–233. Budapest: Ráció Kiadó.
Biczó Gábor. 2005. Séta a debreceni Kossuth téren, avagy „vizuális narratológia” gyakorlatban. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea–Böhm Gábor–Mester Tibor. 85–96. Budapest: Kijárat Kiadó. Bori Imre. 1981. Munk Artúr és A hinterland. In Munk Artúr. A hinterland. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Borovszky Samu szerk. 1909. Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog vármegye I–II. Budapest: Országos Monográfia Társaság.
Cassirer, Ernst. 2000. Mitikus, esztétikai és teoretikus tér. Vulgo 1–2. http://www. c3.hu/scripta/vulgo/2/1-2/cassir.htm (2019. febr. 10.)
de Certeau, Michel. 2010. A cselekvés művészete. Budapest: Kijárat Kiadó.
Ćurković-Major Franciska. 2002. Zágráb képe Fejtő Ferenc Érzelmes utazás című regényében. Tiszatáj 56 (10): 77–87.
Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artúr. 1980. A repülő Vucsidol. Budapest: Magvető. Dér Zoltán. 1980. Utószó. Becsvágy és földhözragadtság. In Csáth Géza–Havas Emil– Munk Artúr. A repülő Vucsidol. 181–192. Budapest: Magvető.
Duranci, Bela. 1983. A vajdasági építészeti szecesszió. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Eisemann György. 2006. A város mint emlék és fikció. Krúdy Gyula: Asszonyságok díja és más „pesti regények”. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 234–246. Budapest: Ráció Kiadó.
Faragó Kornélia. 2016. Idők, terek, intenzitások. Újvidék: Forum Könyvkiadó. Foucault, Michel. 2000. Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen: Latin Betűk.
Gadamer, Hans-Georg. 1994. Szó és kép – „így igaz, így létező”: Az épületek olvasása. In A szép aktualitása. Budapest: T-Twins Kiadó.
Gyáni Gábor. 2016. A történelem mint emlék(mű). Pozsony: Kalligram Kiadó.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Horváth Futó Hargita. 2009. Iskola-narratívák: Térpoétikai megközelítés. Újvidék: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Lejeune, Philippe. 2002. Az önéletírói paktum. Fosszília (1–4): 132–158.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból. Ford. Varga Róbert. Budapest: L’Harmattan.
Lyka Károly. 1902. Szecessziós stílus – magyar stílus. Művészet 1 (3): 164–181. http://epa.oszk.hu/00000/00009/00003/muveszet_01_magyarstilus.htm (2019. júl. 1.)
Mester Tibor. 2005. Pécsi városlakók mentális térképei – egy kutatás tapasztalatai. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea– Böhm Gábor–Mester Tibor. 67–83. Budapest: Kijárat Kiadó.
Munk Artúr. 1930. A nagy káder. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. 1981. A hinterland. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2016. Bácskai lakodalom: Porvárosi történet az ezerkilencszázhuszas évekből. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is... Budapest: Minerva.
Niedermüller Péter. 2007–2010. A város: kultúra, mítosz, imagináció. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk. A. Gergely András. 190–198. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http://www.mek.oszk. hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Niedermüller Péter. 2009. A kettészakadt város. Fordulat (7): 134–142.
Ninkov Kovačev Olga. 2000. Egy évszázadnyi local obscure. Szabadka festészeti hagyatéka. Üzenet 4–6. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/34/kovacev.html (2019. márc. 30.)
Papp Ágnes Klára. 2015a. A kisváros poétikája 1. A kisváros toposza Kaffka Margit, Móricz és Kosztolányi műveiben. Hungarológiai Közlemények 46 (2): 12–30.
Papp Ágnes Klára. 2015b. A kisváros poétikája 2. A kisváros toposza Kosztolányinál. Hungarológiai Közlemények 46 (3): 16–29.
Papp Ágnes Klára. 2015c. Karácsony Benő és a kisváros poétikája. Karácsony Benő: Nyári délután a régi Fehérvárt. In Térérzékelések – térértelmezések, szerk. Ádám Anikó–Radvánszky Anikó. 191–209. Budapest: Kijárat Kiadó.
Papp Ágnes Klára. 2017. A tér poétikája – a poétika tere: A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban. Budapest: L’Harmattan.
Pike, Burton. 1997. The City as Image. In The City Reader, szerk. LeGates, Richard– Stout, Frederic. London–New York: Routledge.
Pók Lajos szerk. 1972. A szecesszió. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1995. „Minta a szőnyegen”: A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. Budapest: Kalligram Kiadó.
T. Szabó Levente. 2008. A tér képei: tér, irodalom, társadalom. Kolozsvár: Komp- Press Kiadó.
Tuczai Rita. 2007–2010. Lakótérhasználat a modernitás tárgyi rendszereinek tükrében. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk.
A. Gergely András. 301–308. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http:// www.mek.oszk.hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Z. Varga Zoltán. 2010. A szerző az irodalomtudományban – egy probléma vázlata. Helikon Irodalomtudományi Szemle: A szerző poétikája. 56 (4): 535–555.
Bachelard, Gaston. 2011. A tér poétikája. Budapest: Kijárat Kiadó.
Bagyinszki Zoltán–Gerle János. 2008. Alföldi szecesszió. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Bahtyin, Mihail. 1976. A tér és az idő a regényben. In A szó esztétikája. 257–302. Budapest: Gondolat Kiadó.
Bednanics Gábor. 2006. Topográfia és mitológia között: A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 213–233. Budapest: Ráció Kiadó.
Biczó Gábor. 2005. Séta a debreceni Kossuth téren, avagy „vizuális narratológia” gyakorlatban. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea–Böhm Gábor–Mester Tibor. 85–96. Budapest: Kijárat Kiadó. Bori Imre. 1981. Munk Artúr és A hinterland. In Munk Artúr. A hinterland. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Borovszky Samu szerk. 1909. Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog vármegye I–II. Budapest: Országos Monográfia Társaság.
Cassirer, Ernst. 2000. Mitikus, esztétikai és teoretikus tér. Vulgo 1–2. http://www. c3.hu/scripta/vulgo/2/1-2/cassir.htm (2019. febr. 10.)
de Certeau, Michel. 2010. A cselekvés művészete. Budapest: Kijárat Kiadó.
Ćurković-Major Franciska. 2002. Zágráb képe Fejtő Ferenc Érzelmes utazás című regényében. Tiszatáj 56 (10): 77–87.
Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artúr. 1980. A repülő Vucsidol. Budapest: Magvető. Dér Zoltán. 1980. Utószó. Becsvágy és földhözragadtság. In Csáth Géza–Havas Emil– Munk Artúr. A repülő Vucsidol. 181–192. Budapest: Magvető.
Duranci, Bela. 1983. A vajdasági építészeti szecesszió. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Eisemann György. 2006. A város mint emlék és fikció. Krúdy Gyula: Asszonyságok díja és más „pesti regények”. In Induló modernség – kezdődő avantgárd, szerk. Bednanincs Gábor–Eisemann György. 234–246. Budapest: Ráció Kiadó.
Faragó Kornélia. 2016. Idők, terek, intenzitások. Újvidék: Forum Könyvkiadó. Foucault, Michel. 2000. Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen: Latin Betűk.
Gadamer, Hans-Georg. 1994. Szó és kép – „így igaz, így létező”: Az épületek olvasása. In A szép aktualitása. Budapest: T-Twins Kiadó.
Gyáni Gábor. 2016. A történelem mint emlék(mű). Pozsony: Kalligram Kiadó.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Horváth Futó Hargita. 2009. Iskola-narratívák: Térpoétikai megközelítés. Újvidék: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Lejeune, Philippe. 2002. Az önéletírói paktum. Fosszília (1–4): 132–158.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból. Ford. Varga Róbert. Budapest: L’Harmattan.
Lyka Károly. 1902. Szecessziós stílus – magyar stílus. Művészet 1 (3): 164–181. http://epa.oszk.hu/00000/00009/00003/muveszet_01_magyarstilus.htm (2019. júl. 1.)
Mester Tibor. 2005. Pécsi városlakók mentális térképei – egy kutatás tapasztalatai. In Terek és szövegek: Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea– Böhm Gábor–Mester Tibor. 67–83. Budapest: Kijárat Kiadó.
Munk Artúr. 1930. A nagy káder. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. 1981. A hinterland. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2016. Bácskai lakodalom: Porvárosi történet az ezerkilencszázhuszas évekből. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is... Budapest: Minerva.
Niedermüller Péter. 2007–2010. A város: kultúra, mítosz, imagináció. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk. A. Gergely András. 190–198. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http://www.mek.oszk. hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Niedermüller Péter. 2009. A kettészakadt város. Fordulat (7): 134–142.
Ninkov Kovačev Olga. 2000. Egy évszázadnyi local obscure. Szabadka festészeti hagyatéka. Üzenet 4–6. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/34/kovacev.html (2019. márc. 30.)
Papp Ágnes Klára. 2015a. A kisváros poétikája 1. A kisváros toposza Kaffka Margit, Móricz és Kosztolányi műveiben. Hungarológiai Közlemények 46 (2): 12–30.
Papp Ágnes Klára. 2015b. A kisváros poétikája 2. A kisváros toposza Kosztolányinál. Hungarológiai Közlemények 46 (3): 16–29.
Papp Ágnes Klára. 2015c. Karácsony Benő és a kisváros poétikája. Karácsony Benő: Nyári délután a régi Fehérvárt. In Térérzékelések – térértelmezések, szerk. Ádám Anikó–Radvánszky Anikó. 191–209. Budapest: Kijárat Kiadó.
Papp Ágnes Klára. 2017. A tér poétikája – a poétika tere: A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban. Budapest: L’Harmattan.
Pike, Burton. 1997. The City as Image. In The City Reader, szerk. LeGates, Richard– Stout, Frederic. London–New York: Routledge.
Pók Lajos szerk. 1972. A szecesszió. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 1995. „Minta a szőnyegen”: A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2010. Kosztolányi Dezső. Budapest: Kalligram Kiadó.
T. Szabó Levente. 2008. A tér képei: tér, irodalom, társadalom. Kolozsvár: Komp- Press Kiadó.
Tuczai Rita. 2007–2010. Lakótérhasználat a modernitás tárgyi rendszereinek tükrében. In Városnarratívák: Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II., szerk.
A. Gergely András. 301–308. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. http:// www.mek.oszk.hu/10300/10305/10305.pdf (2019. máj. 7.)
Z. Varga Zoltán. 2010. A szerző az irodalomtudományban – egy probléma vázlata. Helikon Irodalomtudományi Szemle: A szerző poétikája. 56 (4): 535–555.
