A POPULÁRIS IRODALOM HELYE ÉS SZEREPE AZ OLVASÁS- ÉS ÉLMÉNYKÖZPONTÚ IRODALOMTANÍTÁSBAN

Értekezés a digitális tanulási környezet és a populáris irodalmi művek kapcsolatáról

  • Dávid KISS
  • Zoltán SZŰTS
Kulcsszavak: irodalomtanítás, populáris irodalom, élményszerűség, olvasás képernyőről, közösségi média

Absztrakt

A magyar irodalom tanítása során a feldolgozandó anyag mennyisége nagy, a rendelkezésre álló idő pedig rövid. A tanulók gyakran felületes vagy kész olvasmányinterpretációkkal, rosszabb esetben bemagolt történetekkel távoznak. Ennek következtében az irodalomtanítás egyik fő célja nem valósul meg. Nem készíti fel a tanulókat arra, hogy felnőttként önállóan érdeklődjenek a kortárs irodalom iránt, amelyen keresztül számos társadalmi folyamatot meg tudnak érteni. A népszerű irodalom hatékonyabb eszköze az iskolai műveltségi cél előmozdításának. A változó technológiai környezet is a kanonizált művek tanítása ellen hat. A képernyőről olvasás a mindennapi rutin részévé vált, a jelenre immár magas szintű élményszerűséget kínálva. A digitalizáció, a hálózatok, a web és a közösségi média is egyre inkább arra készteti a tanulókat, hogy a képernyőn keresztül éljék mindennapi életüket, kommunikáljanak és fogyasszanak tartalmakat. Ennek következtében nagyon eltérő befogadási stratégiák figyelhetők meg a merev, lineáris, klasszikus szövegek és a képernyőről olvasható, linkekkel átszőtt hipertextek között. Tanulmányunk amellett érvel, hogy az irodalomtanításban nem tudjuk áthidalni ezt a technológiai szakadékot, de növelhetjük az irodalomtanítás élményszerűségét azáltal, hogy a népszerű irodalmi műveket beépítjük az irodalomtanításba, közelebb hozzuk őket a képernyő világához, és így élő, lélegző kapcsolatot teremtünk a tananyag és a szabadidő között.

Szerző életrajzok

Dávid KISS

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Neveléstudományi Doktori Iskola
Eger, Magyarország

Zoltán SZŰTS

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Pedagógiai Kar
Eger, Magyarország

Hivatkozások

Beke Ottó. 2015. Írásbeliség, szóbeliség, digitális kultúra. In Újmédia, újnyelv, újfilozófia, újirodalom(elmélet), újpedagógia?, szerk. Orbán Jolán. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/96/31_medialits_materialits_olvass.html#auto_top (2021. szept. 30.)
Fenyő D. György. 2015. Hogyan olvasnak a fiatalok? Gyermeknevelés 3 (1): https:// epa.oszk.hu/02400/02411/00005/pdf/EPA02411_gyermekneveles_2015_1_060-073.pd (2021. szept. 30.)
Gombos Péter. 2019. Olvasóvá nevelés felső tagozaton? In Együtt az olvasóvá nevelésért!, szerk. Gombos Péter és Péterfi Rita. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/olvasova-neveles (2021. szept. 30.)
Gonda Zsuzsa. 2015. Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Hansági Ágnes. 2018. Láthatatlan limesek. – Határjelenségek az irodalomban . Tempevölgy könyvek 30. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány.
Harari, Yuval Noah. 2019. 21 lecke a 21 . századra . Ford. Torma Péter. Budapest: Animus Kiadó.
Kiss Dávid. 2017. Mítoszok és mesék határán: Bevezetés A Gyűrűk Ura teremtésmi- tológiájába. In A magyar tudomány ünnepe 2016: Tanulmányok a bölcsészettudományok köréből, szerk. Zimányi Árpád. Eger: EKE Líceum Kiadó.
Kiss Dávid. 2021. Irodalomtanítás a digitális fordulat határán. Korunk 3 (2): 66–72.
Koltay Tibor. 2011. Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. Anyanyelv-pedagógia 4 (3): http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=329 (2021. szept. 30.)
Komenczi Bertalan. 2016. Tanulási környezet a 21 . század elején . Saarbrücken: Globe Edit.
Lózsi Tamás. 2012. Multimediális szövegek értése. Anyanyelv-pedagógia 5 (3): https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=401 (2021. szept. 30.)
Mangen, Anne. 2008. Digital fi tion reading. Haptics and immersion. Journal of Research in Reading 31 (4): 401–419.
Németh Zoltán. 2012. A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony: Kalligram.
Pléh Csaba. 2019. A feladatmegosztás a diszruptív technológiák világában. Iskolakultúra 29 (4–5): https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.4-5.3 (2021. szept. 30.)
Szilágyi Zsófia. 2018. Iskolaregény helyett „iskolanovellát”? Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Tóth Krisztina: A tolltartó. Iskolakultúra 28 (7): 28–34.
Szűts Zoltán. 2020. A digitális pedagógia elmélete . Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tóth Máté. 2017. A 3–17 éves korosztály olvasási szokásai egy országos reprezentatív felmérés eredményei. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” pályázati konstrukció keretében megvalósuló „Az én könyvtáram” című kiemelt projektjének részeként http://www.azenkonyvtaram.hu/documents/11543/34323/toth_mate_-_ kozvelemenykutatas_-_3-17_evesek.pdf/ (2021. szept. 30.)
Megjelent
22. 09. 2021.
Folyóirat szám
Rovat
Članci