THE PLACE AND ROLE OF POPULAR LITERATURE IN TEACHING READING-AND EXPERIENCE BASED CENTERED LITERATURE

Discussion on the relationship between the digital learning environment and popular literary works

  • Dávid KISS
  • Zoltán SZŰTS
Keywords: literature teaching, popular literature, immersion, reading from the reading, social media

Abstract

In the teaching of Hungarian literature, the amount of text to be processed by students is large and the time available is short. Students often leave with superficial or ready- made reading interpretations, or in worse cases with memorized plots of the texts. Therefore, one of the main aims of teaching literature is not achieved. It does not prepare students to develop an independent interest in contemporary literature as adults, through which they can understand many social processes. Teaching popular literature is a more effective mean of promoting the literacy objective in schools. The changing technological environment is also working against the teaching of canonised works. Reading from a screen has become part of everyday routine, now offering a high level of immersion. Digitalisation, networks, the web and social media are also increasingly encouraging learners to live their daily lives, communicate and consume content through the screen. As a consequence, very different reception strategies can be observed between rigid, linear, classical texts and hypertext with links that can be read from the screen. This study argues that we cannot bridge this technological gap in the teaching of literature, but we can enhance the experiential nature and effectiveness of literature teaching by incorporating popular literary works into literature teaching, bringing them closer to the world of the screen and thus creating a living, breathing link between the curriculum and leisure.

References

Beke Ottó. 2015. Írásbeliség, szóbeliség, digitális kultúra. In Újmédia, újnyelv, újfilozófia, újirodalom(elmélet), újpedagógia?, szerk. Orbán Jolán. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/96/31_medialits_materialits_olvass.html#auto_top (2021. szept. 30.)
Fenyő D. György. 2015. Hogyan olvasnak a fiatalok? Gyermeknevelés 3 (1): https:// epa.oszk.hu/02400/02411/00005/pdf/EPA02411_gyermekneveles_2015_1_060-073.pd (2021. szept. 30.)
Gombos Péter. 2019. Olvasóvá nevelés felső tagozaton? In Együtt az olvasóvá nevelésért!, szerk. Gombos Péter és Péterfi Rita. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/olvasova-neveles (2021. szept. 30.)
Gonda Zsuzsa. 2015. Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Hansági Ágnes. 2018. Láthatatlan limesek. – Határjelenségek az irodalomban . Tempevölgy könyvek 30. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány.
Harari, Yuval Noah. 2019. 21 lecke a 21 . századra . Ford. Torma Péter. Budapest: Animus Kiadó.
Kiss Dávid. 2017. Mítoszok és mesék határán: Bevezetés A Gyűrűk Ura teremtésmi- tológiájába. In A magyar tudomány ünnepe 2016: Tanulmányok a bölcsészettudományok köréből, szerk. Zimányi Árpád. Eger: EKE Líceum Kiadó.
Kiss Dávid. 2021. Irodalomtanítás a digitális fordulat határán. Korunk 3 (2): 66–72.
Koltay Tibor. 2011. Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. Anyanyelv-pedagógia 4 (3): http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=329 (2021. szept. 30.)
Komenczi Bertalan. 2016. Tanulási környezet a 21 . század elején . Saarbrücken: Globe Edit.
Lózsi Tamás. 2012. Multimediális szövegek értése. Anyanyelv-pedagógia 5 (3): https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=401 (2021. szept. 30.)
Mangen, Anne. 2008. Digital fi tion reading. Haptics and immersion. Journal of Research in Reading 31 (4): 401–419.
Németh Zoltán. 2012. A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony: Kalligram.
Pléh Csaba. 2019. A feladatmegosztás a diszruptív technológiák világában. Iskolakultúra 29 (4–5): https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.4-5.3 (2021. szept. 30.)
Szilágyi Zsófia. 2018. Iskolaregény helyett „iskolanovellát”? Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Tóth Krisztina: A tolltartó. Iskolakultúra 28 (7): 28–34.
Szűts Zoltán. 2020. A digitális pedagógia elmélete . Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tóth Máté. 2017. A 3–17 éves korosztály olvasási szokásai egy országos reprezentatív felmérés eredményei. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” pályázati konstrukció keretében megvalósuló „Az én könyvtáram” című kiemelt projektjének részeként http://www.azenkonyvtaram.hu/documents/11543/34323/toth_mate_-_ kozvelemenykutatas_-_3-17_evesek.pdf/ (2021. szept. 30.)
Published
22. 09. 2021.
Section
Članci