A KÖRMÖCBÁNYAI TÁNCSZÓ KULTURÁLIS KONTEXTUSA
[Dance rhyme from Kremnitz]
Kulcsszavak:
Körmöcbányai táncszó, Neidhart, ifjúság kútja, fordított világ, városi kultúra
Absztrakt
A dolgozat szerzője a régi magyar erotikus költészet egyik legkorábbi szövegét értelmezi. A Körmöcbányai táncszó címen ismert rövid éneket Johann Kreusl, Körmöcbánya jegyzője írta fel egy városi könyv címlapjára. Ludányi Mária szerint a Körmöcbányai táncszó valószínűleg németből készült fordítás, motívumai (a fiatalos ruhába öltözött vénasszony, aki táncolni indul és kecskeként szökell) Neidhart von Reuenthal egyik énekére emlékeztetnek. A dolgozat szerzője a Körmöcbányai táncszó kontextusának rekonstrukciójára vállalkozik. Rámutat arra, hogy a versben szereplő agnő kifejezés egyrészt valóban idős nőt jelentett a korban, másrészt azonban a lusta, haszontalan életet élő nőt is így nevezték, tekintet nélkül életkorára. Az ének, annak függvényében, hogy az agnő kifejezés melyik jelentését részesítjük előnyben, vagy az ifjúság kútjáról szóló elképzeléssel, vagy pedig a „fordított világ”-nak a rossz asszonyról szóló képzetével hozható összefüggésbe. Az ének nem rendelkezik az egyszeri fordítás korabeli jegyeivel. Ha fordításszövegről van is szó, az átültetés közösségi jellegű lehetett. A dolgozat szerzője végül annak a kétnyelvű, német és magyar városi közeg jegyeit jelzi, amelyben az ének az egyik nyelvről a másik nyelvre való váltás eseteként értelmezhető.
Hivatkozások
Ahumada Lara, Ignacio. 2012. Method and Type. On Philological Translation and Specialized Translation (Notes on Spanish and Italian Lexicology). In Aspects of Literary Translation: Building Liguistic and Cultural Bridge in Past and Present, eds. Eva Parra-Membrives, Miguel Ángel García Peinado, Albrecht Classen. Translation, Text and Interferences 1. 43‒61.Tübingen: Narr Verlag.
Armbrust Kristóf. 1886. Gonosz asszonyembereknek erkelcsekről való ének (1550). In Régi Magyar Költők Tára VI., XVI. századbeli költők művei, 5. Közzéteszi Szilády Áron. 22‒30. Budapest: MTA.
Bajza József. 1934. „Bankó leányá”-nak nyugatmagyarországi horvát változata. Irodalomtörténet 23 (1‒2): 9‒20.
Bognár Péter. 2016. A régi magyar párrímköltészet német vonatkozásai. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár.
Bojović, Zlata. 2015. Istorija dubrovačke književnosti. Beograd: Srpska književna zadruga.
Bubryák Orsolya – Tompos Lilla. 2006. Köpönyeg. In Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Főszerk. Kőszeghy Péter. 212‒214. Budapest: Balassi Kiadó.
Classen, Albrecht. 2006. Marriage in Late-Medieval German Easter and Shrovetide plays. Comparative Drama 40 (1): 99‒124.
Classen, Albrecht. 2008. The Cultural Significance of Sexuality in the Middle Ages, the Renaissance, and Beyond. A Secret Continuous Undercurrent or a Dominant Phenomenon of the Premodern World? Or: the Irrepressibility of Sex Yesterday and Today. In Sexuality in the Middle Ages and Earley Modern Times: New Approaches to a Fundamental Cultural‒Hostorical and Literary‒Anthropological Theme. Fundamentals of Medieval and Earley Modern Culture 3. 1‒142. Berlin and New York: Walter de Gruyter.
Classen, Albrecht. 2014. The Mirror Image in Neidhart’s Poetry. Destabilization of the Social Structure by Means of Sexual Competition. Stvdi Medievali 15 (I): 165‒188.
Curtius, Ernst Robert. 1993. [1948]. Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Tübingen und Basel: Francke Verlag.
De Lorris, Guillaume – De Meun, Jean. 2008. Rózsaregény. Ford. Rajnavölgyi Géza. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Gergelyi Albert. 1990. História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról. In Régi Magyar Költők Tára, 9. kötet. Szerk. Varjas Béla, közzéteszi Stoll Béla. 371‒401. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gibson, Walter S. 2010. Picturing Proverbs in Renaissance Netherlands. Berkeley‒Los Angeles‒London: University of California Press.
Horváth Cyrill szerk. 1927. Supra agnő... Régi Magyar Költők Tára. I. kötet. 483‒485. Budapest.
Horváth János. 1997. Hír három virágénekről. In Horváth János, Tanulmányok I. 72‒83. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Karbić, Marija. 2008. „Az ő lelke ugyanis nem különbözik a férfiétól”: A nők helyzete a Dráva‒Száva köze településein a fejlett és késő középkorban. In A nők Horvátországban: Nőtörténelem és női művelődés. Szerk. Andrea Feldman, ford. Radics Viktória. 9‒31. Budapest: Balassi Kiadó.
Kőszeghy Péter. 1985. A „virágnyelv” funkciója korai verseinkben. In A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (Budapest, 1981. augusztus 10‒14.). Szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. 182‒186. Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság.
Kőszeghy Péter. 2003. A humor a 16‒17. századi irodalomban. Bárka 11 (5): 39‒52.
Križko Pál. 1876. Egy magyar versecske 1505-ből. Századok 9 (4): 328–329. Ludányi Mária. 1994. A „Supra agnő forrásvidéke”. In Klaniczay-emlékkönyv: Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk. Jankovics József. 136‒142 . Budapest: Balassi Kiadó.
Melius Juhász Péter. 1561. A Szent Pál Apostol levelének, melyet s Colossabelieknek írt, prédikáció gyanánt való magyarázattya. (Debrecen: Huszár Gál, 1561. RMNY 171.)
Mezei Emese. 2013. Az Ebner-csempék: Egy késő középkori kályháról. In Győzteseink szárnypróbálásai: A PPKE BTK bölcsészhallgatóinak győztes dolgozatai a XXXI- OTDK humán szekcióban. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. 271‒300. Piliscsaba: PPKE BTK.
Mollay Károly. Hrsg. 1959. Das Opfner Stadtrecht: Eine Deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Monumenta Historica Bvdapestinensia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Müller, Jürgen. 2000. Gefangene der Wörtlichkeit. Das Rätsel von Pieter Breughels „Sprichwörtern”. Kunsthistorsches Arbeitsblätter (12): 29‒36.
Müller, Ulrich – Bennewitz, Ingrid – Spechtler, Viktor. Hrsg. 2007. Neidhart-Lieder: Die Salzburger Neidhart-Edition (SNE). Texte und Melodien sämtlicher Handschriften und Drucke. 3 Bd. Berlin: De Gruyter.
Opitz, Christian Nikolaus. 2008. Imagines provocatives ad libidinem? Der nackte (Frauen)Körper der profanen Wandmalerei des späten Mittelalters. In Und sie erkannten, dass sie nackt waren: Nacktheit im Mittelalter. Hrg. Stefan Biessenecker. 211‒249. Bamberger interdisziplinäre Mittelalterstudien 1. Bamberg: University of Bamberg Press.
Pantić, Miroslav ured. 1964. A ti, divojko šegljiva... In Narodne pesme u zapisima XV‒XVIII veka. 22‒25, 35‒38. Beograd: Prosveta.
Pesti Gábor. 1980 [1536]. Esopus fabulái Pesti Gábor szerint. A kötetet válogatta, szerk. Ács Pál. Budapest: Magvető.
Pikli Natália. 2010. Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben. In Idegen Költők ‒ Örök Barátaink: Világirodalom a Magyar kulturális emlékezetben. Szerk. Timár Andrea, Gárdos Bálint, Ruttkay Veronika, Péter Ágnes, Vince Máté. 11‒28. Budapest: L’Harmattan.
Pikli Natália. 2010. „Across Cultures: Shakespeare and the Canivalesque shrew.” European Journal of English Studies, 14, No. 3, 235‒248.
Von Reuenthal, Neidhart. 1999. Sommerlied 1. In Die Lieder Neidharts. Hrg. Von Edmund Wießner, Altdeutsche Textbibliothek. 1. Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Schade, Sigrid – Franke, Birgit. 1998. „Jungbrunnen und andere »Erneuerungsbäder« in 15. und 16. Jahrhundert. In Die Erfindung des Menschen: Schöpfüngsträume und Körperbilder 1500‒2000. Hrsg. Richard von Dülmen. 197‒220. Wien‒Köln‒Weimar: Böhlau.
Semptei Névtelen. 1930. Az Béla királyrul való és az Bankó leányárul szép história. In Régi Magyar Költők Tára 8. kötet. XVI. századbeli magyar költők művei. 7. kötet. Közzéteszi Dézsi Lajos. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Springeth, Margarete – Spechtler, Franz Viktor. Hrsg. 2018. Neidhart und die Neidhart- Lieder: Ein Handbuch. Berlin: De Gruyter.
Szende Katalin. 2009. Nyelvében él a polgár?: Többnyelvűség a késő-középkori Magyarország városaiban. Aetas 26 (3): 5‒26.
Szende Katalin. 2009. „Integration through Language: The Multilingual Character of Late Medieval Hungarian Towns”. In Segregation – Integration – Assimilation: Religious and Ethnic Groups in the Medieval Towns of Central and Eastern Europe. Eds. Keene Derek – Nagy Balázs – Szende Katalin. 205–234. Farnham: Ashgate.
Szentmártoni Szabó Géza. 2011. A „Zsúpra aggnő” olvasata. In Magyar Művelődési Lexikon, LX., minden kor. Szerk. Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József, Szentmártoni Szabó Géza. 295‒298. Budapest: Balassi Kiadó.
Tischler, Maria – Tischler, Paul. 1997. Das mittelalterliche deutsche Lied aus Bartfeld/Bar-dejev. Beiträge zu Geschichte der deutschen Sprache und Literatur. Bd. (119): 459‒462.
Tolnai Vilmos. 1918. Könyvismertetés. Irodalomtörténeti Közlemények 28 (1): 432‒433.
Tompos Lilla. 2008. Palást. In Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VIII. Főszerk. Kőszeghy Péter. 484. Budapest: Balassi Kiadó.
Varjas Béla szerk. 1979. Balassi Bálint és a 16. század költői. Magyar Remekírók. Budapest: Szépirodalmi.
Volf György, közzéteszi. 1874. Cantilena. In Peer-codex. Nyelvemléktár 2. 102‒103. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága.
Armbrust Kristóf. 1886. Gonosz asszonyembereknek erkelcsekről való ének (1550). In Régi Magyar Költők Tára VI., XVI. századbeli költők művei, 5. Közzéteszi Szilády Áron. 22‒30. Budapest: MTA.
Bajza József. 1934. „Bankó leányá”-nak nyugatmagyarországi horvát változata. Irodalomtörténet 23 (1‒2): 9‒20.
Bognár Péter. 2016. A régi magyar párrímköltészet német vonatkozásai. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár.
Bojović, Zlata. 2015. Istorija dubrovačke književnosti. Beograd: Srpska književna zadruga.
Bubryák Orsolya – Tompos Lilla. 2006. Köpönyeg. In Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Főszerk. Kőszeghy Péter. 212‒214. Budapest: Balassi Kiadó.
Classen, Albrecht. 2006. Marriage in Late-Medieval German Easter and Shrovetide plays. Comparative Drama 40 (1): 99‒124.
Classen, Albrecht. 2008. The Cultural Significance of Sexuality in the Middle Ages, the Renaissance, and Beyond. A Secret Continuous Undercurrent or a Dominant Phenomenon of the Premodern World? Or: the Irrepressibility of Sex Yesterday and Today. In Sexuality in the Middle Ages and Earley Modern Times: New Approaches to a Fundamental Cultural‒Hostorical and Literary‒Anthropological Theme. Fundamentals of Medieval and Earley Modern Culture 3. 1‒142. Berlin and New York: Walter de Gruyter.
Classen, Albrecht. 2014. The Mirror Image in Neidhart’s Poetry. Destabilization of the Social Structure by Means of Sexual Competition. Stvdi Medievali 15 (I): 165‒188.
Curtius, Ernst Robert. 1993. [1948]. Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Tübingen und Basel: Francke Verlag.
De Lorris, Guillaume – De Meun, Jean. 2008. Rózsaregény. Ford. Rajnavölgyi Géza. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Gergelyi Albert. 1990. História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról. In Régi Magyar Költők Tára, 9. kötet. Szerk. Varjas Béla, közzéteszi Stoll Béla. 371‒401. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gibson, Walter S. 2010. Picturing Proverbs in Renaissance Netherlands. Berkeley‒Los Angeles‒London: University of California Press.
Horváth Cyrill szerk. 1927. Supra agnő... Régi Magyar Költők Tára. I. kötet. 483‒485. Budapest.
Horváth János. 1997. Hír három virágénekről. In Horváth János, Tanulmányok I. 72‒83. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Karbić, Marija. 2008. „Az ő lelke ugyanis nem különbözik a férfiétól”: A nők helyzete a Dráva‒Száva köze településein a fejlett és késő középkorban. In A nők Horvátországban: Nőtörténelem és női művelődés. Szerk. Andrea Feldman, ford. Radics Viktória. 9‒31. Budapest: Balassi Kiadó.
Kőszeghy Péter. 1985. A „virágnyelv” funkciója korai verseinkben. In A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (Budapest, 1981. augusztus 10‒14.). Szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. 182‒186. Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság.
Kőszeghy Péter. 2003. A humor a 16‒17. századi irodalomban. Bárka 11 (5): 39‒52.
Križko Pál. 1876. Egy magyar versecske 1505-ből. Századok 9 (4): 328–329. Ludányi Mária. 1994. A „Supra agnő forrásvidéke”. In Klaniczay-emlékkönyv: Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk. Jankovics József. 136‒142 . Budapest: Balassi Kiadó.
Melius Juhász Péter. 1561. A Szent Pál Apostol levelének, melyet s Colossabelieknek írt, prédikáció gyanánt való magyarázattya. (Debrecen: Huszár Gál, 1561. RMNY 171.)
Mezei Emese. 2013. Az Ebner-csempék: Egy késő középkori kályháról. In Győzteseink szárnypróbálásai: A PPKE BTK bölcsészhallgatóinak győztes dolgozatai a XXXI- OTDK humán szekcióban. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. 271‒300. Piliscsaba: PPKE BTK.
Mollay Károly. Hrsg. 1959. Das Opfner Stadtrecht: Eine Deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Monumenta Historica Bvdapestinensia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Müller, Jürgen. 2000. Gefangene der Wörtlichkeit. Das Rätsel von Pieter Breughels „Sprichwörtern”. Kunsthistorsches Arbeitsblätter (12): 29‒36.
Müller, Ulrich – Bennewitz, Ingrid – Spechtler, Viktor. Hrsg. 2007. Neidhart-Lieder: Die Salzburger Neidhart-Edition (SNE). Texte und Melodien sämtlicher Handschriften und Drucke. 3 Bd. Berlin: De Gruyter.
Opitz, Christian Nikolaus. 2008. Imagines provocatives ad libidinem? Der nackte (Frauen)Körper der profanen Wandmalerei des späten Mittelalters. In Und sie erkannten, dass sie nackt waren: Nacktheit im Mittelalter. Hrg. Stefan Biessenecker. 211‒249. Bamberger interdisziplinäre Mittelalterstudien 1. Bamberg: University of Bamberg Press.
Pantić, Miroslav ured. 1964. A ti, divojko šegljiva... In Narodne pesme u zapisima XV‒XVIII veka. 22‒25, 35‒38. Beograd: Prosveta.
Pesti Gábor. 1980 [1536]. Esopus fabulái Pesti Gábor szerint. A kötetet válogatta, szerk. Ács Pál. Budapest: Magvető.
Pikli Natália. 2010. Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben. In Idegen Költők ‒ Örök Barátaink: Világirodalom a Magyar kulturális emlékezetben. Szerk. Timár Andrea, Gárdos Bálint, Ruttkay Veronika, Péter Ágnes, Vince Máté. 11‒28. Budapest: L’Harmattan.
Pikli Natália. 2010. „Across Cultures: Shakespeare and the Canivalesque shrew.” European Journal of English Studies, 14, No. 3, 235‒248.
Von Reuenthal, Neidhart. 1999. Sommerlied 1. In Die Lieder Neidharts. Hrg. Von Edmund Wießner, Altdeutsche Textbibliothek. 1. Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Schade, Sigrid – Franke, Birgit. 1998. „Jungbrunnen und andere »Erneuerungsbäder« in 15. und 16. Jahrhundert. In Die Erfindung des Menschen: Schöpfüngsträume und Körperbilder 1500‒2000. Hrsg. Richard von Dülmen. 197‒220. Wien‒Köln‒Weimar: Böhlau.
Semptei Névtelen. 1930. Az Béla királyrul való és az Bankó leányárul szép história. In Régi Magyar Költők Tára 8. kötet. XVI. századbeli magyar költők művei. 7. kötet. Közzéteszi Dézsi Lajos. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Springeth, Margarete – Spechtler, Franz Viktor. Hrsg. 2018. Neidhart und die Neidhart- Lieder: Ein Handbuch. Berlin: De Gruyter.
Szende Katalin. 2009. Nyelvében él a polgár?: Többnyelvűség a késő-középkori Magyarország városaiban. Aetas 26 (3): 5‒26.
Szende Katalin. 2009. „Integration through Language: The Multilingual Character of Late Medieval Hungarian Towns”. In Segregation – Integration – Assimilation: Religious and Ethnic Groups in the Medieval Towns of Central and Eastern Europe. Eds. Keene Derek – Nagy Balázs – Szende Katalin. 205–234. Farnham: Ashgate.
Szentmártoni Szabó Géza. 2011. A „Zsúpra aggnő” olvasata. In Magyar Művelődési Lexikon, LX., minden kor. Szerk. Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József, Szentmártoni Szabó Géza. 295‒298. Budapest: Balassi Kiadó.
Tischler, Maria – Tischler, Paul. 1997. Das mittelalterliche deutsche Lied aus Bartfeld/Bar-dejev. Beiträge zu Geschichte der deutschen Sprache und Literatur. Bd. (119): 459‒462.
Tolnai Vilmos. 1918. Könyvismertetés. Irodalomtörténeti Közlemények 28 (1): 432‒433.
Tompos Lilla. 2008. Palást. In Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VIII. Főszerk. Kőszeghy Péter. 484. Budapest: Balassi Kiadó.
Varjas Béla szerk. 1979. Balassi Bálint és a 16. század költői. Magyar Remekírók. Budapest: Szépirodalmi.
Volf György, közzéteszi. 1874. Cantilena. In Peer-codex. Nyelvemléktár 2. 102‒103. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága.
