MUNK ARTÚR A HINTERLAND CÍMŰ REGÉNYÉNEK KONTEXTUALIZÁLÁSA
Kulcsszavak:
Munk Artúr, első világháború, hadifogoly- és hátországregény, irodalomszociológia, befogadástörténet
Absztrakt
A korabeli recepció – elsősorban Schöpflin Aladár és Kázmér Ernő, részben Szenteleky kritikai értékelése –, illetve az 1981-es második kiadás nyomán létrejött egyes újraolvasások (mindenekelőtt Bori Imre utószava) nagyrészt máig érvényes szempontok alapján helyezte alakulástörténeti kontextusba és állította jelentés-összefüggésbe Munk Artúr regényírói opusát, többek között az 1930-ban napvilágot látott A nagy káder és az 1933-as A hinterland című műveinek értelmezési lehetőségeire is rávilágítva. Épp ezért tekinthetők történeti-poétikai és narratológiai szempontból is megalapozatlannak, indokolatlannak azok a törekvések, amelyek a jelölt Munk-regények értelmezését mind a XX. század második felében, mind jelen korunkban különböző sztereotípiák, ideológiák és tudománytalan törekvések szolgá- latába igyekeztek és igyekeznek állítani. A tanulmány Munk Artúr A hinterland: A mögöttes országrész háborúja című regényének keletkezés- és recepciótörténeti aspektusait vizsgálva mutat rá az említett megközelítések neuralgikus pontjaira, működésképtelenségére, távlati tarthatatlanságára, miközben lehetséges értelmezési modelleket, kontextusokat is felállít egy perspektivikus Munk-portré kialakítása érdekében.
Hivatkozások
Baliga Violetta Lilla. 2014. Egy szibériai tartalékos zászlós mindennapjai: Markovits Rodion: Aranyvonat. Pro Minoritate 9 (2): 121–123. https://prominoritate.hu/wp-content/uploads/2019/05/ProMino-1402-beliv-09-baliga.pdf (2021. nov. 6.)
Bence Erika. 2015. Katonaregények: A másfél évtizedes rálátási távlat. Létünk 45 (3): 129–133.
Bence Erika. 2015a. Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági Magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence Erika. 2017. Naplóregény az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…”: Egy legionista a háborúban. Szabó István – André Dezső: Egy legionista naplója: Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1926). A háborús poszttrauma mint elkülönítő létállapot. Farkas Geiza: A fejnélküli ember. In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–116, 117–145, 145–158. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó.
Bence Erika. 2018. Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)-sikerek a két világháború között. Hungarológiai Közlemények 49 (2): 34–55.
Bence Erika. 2018a. Ahogy egy életmű újraolvassa önmagát. Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. In Utazások Posztmonarchiában: Kulturális kontextusok: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 61–69. Szabadka: Életjel.
Bence Erika. 2018b. „Nem vagyok James, és nem vagyok Bond…” Litera, hu. febr. 22. https://litera.hu/irodalom/netnaplo/nem-vagyok-james-s-nem-vagyok-bond.html (2021. okt. 30.)
Bence Erika – Ispánovics Csapó Julianna. 2020. Kuncz Aladár A fekete kolostor című regénye az első világháborút tematizáló regények sorában. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, Књига 45 (2): 249–270.
Bence Erika – Kocsis Lenke. 2019. Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady 1 (1): 86–94.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Gerold László: Bori Imre (349–352). Szerk., jegyz.: B[ordás]. Gy[őző] (399–340). Újvidék: Forum Könyvkiadó (5. kiadás).
Darvas Gábor. 1930. „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” Novi Sad: Uránia.
Farkas Geiza. 1923. Démonok közt: Társadalom-lélektani tanulmány. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Farkas Geiza. 1933. A fejnélküli ember. Subotica: Kalangya.
Gazsó Hargita. 2017. A nevem Munk, Munk Artúr: A Munk Artúr életéről és munkásságáról készült irodalmi kiállításról. Híd 81 (4): 27–40.
Gazsó Hargita. 2017a. Önmagunk térbe helyezése: Munk Artúr Köszönöm addig is... című önéletrajzi regényéről. Híd 81 (6): 96–104.
Gazsó Hargita. 2018. Mélységek és magasságok: Munk Artúr író, orvos első világháborúban és orosz fogságban töltött időszakának katonaorvosi szerepéről. Tanulmányok 57 (2): 95–106.
Hammerstein Judit. 2011. Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-vi1ágirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériaigarnizon/2092/ (2017.dec. 19.)
Hammerstein Judit. 2014. Hadifogoly-memoárok az első világháború után: Emlékiratok az oroszországi hadifogságból, I. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/július–augusztus, 15–19.; II. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/szeptember, 37–43.; III. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/október, 37–41.; IV. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/november–december, 52–63.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Hammerstein Judit. 2020. Két sikerregény: Markovits Rodion Szibériai garnizonja és Munk Artúr naplója: Oroszország magyar szemmel. Magyar írók Oroszország/ Szovjetunió-tapasztalata az 1920–30-as években megjelent útirajzok tükrében. Doktori értekezés. Kézirat. 120–147. https://core.ac.uk/download/pdf/343345276. pdf (2021. szept. 1.)
Károly Adrienn. 2019. A háború zenéje – Zene és szöveg kapcsolata Munk Artúr A hinterland című regényében. A Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Évkönyve (14): 2. 64–74.
Károly Adrienn. 2020. Szabadka mint szöveg-város Munk Artúr műveiben. Hungarológiai Közlemények 51 (3): 109–129.
Károly Adrienn. 2020a. A művészet terei Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Milkó Izidor és Munk Artúr prózájában. Doktori értekezés. Kézirat. javniUvid162496511911650.pdf (2021. nov. 5.)
Kázmér Ernő. 1933. Jugoszláviai magyar könyvekről. Nyugat·26 (24): http://epa.oszk. hu/00000/00022/00568/17741.htm (2021. nov. 5.)
Kerényi Ferenc. 2008. Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest: Osiris Kiadó.
K.(ozma) József. 2014. „Pedig én katona akartam lenni”: K. József visszaemlékezései a Nagy Háborúra 1914–1918. A szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Csorba Béla és Ökrész Károly. Szerk. Brenner János, sorozatszerk. Bence Erika. Újvidék–Temerin: Forum Könyvkiadó – Temerini Múzeumbarátok Egyesülete.
Kovács Krisztina. 2014. Por-sár-köd-folyó-sziget: Megjegyzések a vajdasági magyar irodalom néhány szimbólumának kérdéséhez. Literatura 40 (4): 381–394.
Kuncz Aladár. 1931. Fekete kolostor: Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Lovas Ildikó. 2005. Kijárat az Adriára: James Bond Bácskában. Pozsony: Kalligram. Lovas Ildikó. 2015. *A kis káder. In Élettől életig a holokauszton át, szerk. Ózer Ágnes. 5–10. Újvidék–Szabadka: Forum – Szabadkai Zsidó Hitközség.
Markovits Rodion. [1928] 1986. Szibériai garnizon: Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits Rodion. 1929. Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Munk Artur. 1930. A nagy káder: Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. [1933] 1981. A hinterland: A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 1999. Napló 1915–1916. Szabadka: Életjel.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is… Egy orvos életregénye. Budapest: Jakab és Komor tér 6. Egyesület.
Ózer Ágnes szerk. 2015. Élettől életig a holokauszton át. Újvidék–Szabadka: Forum – Szabadkai Zsidó Hitközség.
Remarque, Erich Maria. [1929] é. n. Nyugaton a helyzet változatlan. Ford. Benedek Marcell. Budapest: Európa.
Szabó István – Andrée Dezső. [1931]. Egy legionista naplója: Hét esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia.
Szarvas Melinda. 2012. Kosztolányi mint vajdasági író? Kalligram 21 (7–8): 17. Schöpflin Aladár. 1929. Hadifogoly-könyvek. Markovits Rodion: Az aranyvonat. Genius Kiadás. Munk Artúr: A nagy káder. Pantheon-kiadás. Nyugat 22 (22–23): http://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm. (2018. szept. 22.)
Szenteleky Kornél. 1933. Munk Artúr: A hinterland. Kalangya 2 (5): 347–349. Szilágyi Zsófia. 2015. Gombhoz a kabátot, címhez a regényt (Kosztolányi Dezső az alföldi porról). http://real.mtak.hu/33089/1/PORtanulm%C3%A1ny.pdf (2021. nov. 5.)
Utasi Csilla. 2002. A hinterland krónikása. Vulkáni Helikon http://www.zetna.org/zek/ folyoiratok/34/utasi.html (2021. okt. 31).
Vajda Gábor. 1982. Árnyoldalak. Híd 46 (5): 680–682.
Vajda János. 1972. Összes Művei IV. Széppróza írások. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bence Erika. 2015. Katonaregények: A másfél évtizedes rálátási távlat. Létünk 45 (3): 129–133.
Bence Erika. 2015a. Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági Magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence Erika. 2017. Naplóregény az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…”: Egy legionista a háborúban. Szabó István – André Dezső: Egy legionista naplója: Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1926). A háborús poszttrauma mint elkülönítő létállapot. Farkas Geiza: A fejnélküli ember. In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–116, 117–145, 145–158. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó.
Bence Erika. 2018. Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)-sikerek a két világháború között. Hungarológiai Közlemények 49 (2): 34–55.
Bence Erika. 2018a. Ahogy egy életmű újraolvassa önmagát. Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. In Utazások Posztmonarchiában: Kulturális kontextusok: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 61–69. Szabadka: Életjel.
Bence Erika. 2018b. „Nem vagyok James, és nem vagyok Bond…” Litera, hu. febr. 22. https://litera.hu/irodalom/netnaplo/nem-vagyok-james-s-nem-vagyok-bond.html (2021. okt. 30.)
Bence Erika – Ispánovics Csapó Julianna. 2020. Kuncz Aladár A fekete kolostor című regénye az első világháborút tematizáló regények sorában. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, Књига 45 (2): 249–270.
Bence Erika – Kocsis Lenke. 2019. Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady 1 (1): 86–94.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Gerold László: Bori Imre (349–352). Szerk., jegyz.: B[ordás]. Gy[őző] (399–340). Újvidék: Forum Könyvkiadó (5. kiadás).
Darvas Gábor. 1930. „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” Novi Sad: Uránia.
Farkas Geiza. 1923. Démonok közt: Társadalom-lélektani tanulmány. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Farkas Geiza. 1933. A fejnélküli ember. Subotica: Kalangya.
Gazsó Hargita. 2017. A nevem Munk, Munk Artúr: A Munk Artúr életéről és munkásságáról készült irodalmi kiállításról. Híd 81 (4): 27–40.
Gazsó Hargita. 2017a. Önmagunk térbe helyezése: Munk Artúr Köszönöm addig is... című önéletrajzi regényéről. Híd 81 (6): 96–104.
Gazsó Hargita. 2018. Mélységek és magasságok: Munk Artúr író, orvos első világháborúban és orosz fogságban töltött időszakának katonaorvosi szerepéről. Tanulmányok 57 (2): 95–106.
Hammerstein Judit. 2011. Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-vi1ágirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériaigarnizon/2092/ (2017.dec. 19.)
Hammerstein Judit. 2014. Hadifogoly-memoárok az első világháború után: Emlékiratok az oroszországi hadifogságból, I. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/július–augusztus, 15–19.; II. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/szeptember, 37–43.; III. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/október, 37–41.; IV. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/november–december, 52–63.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Hammerstein Judit. 2020. Két sikerregény: Markovits Rodion Szibériai garnizonja és Munk Artúr naplója: Oroszország magyar szemmel. Magyar írók Oroszország/ Szovjetunió-tapasztalata az 1920–30-as években megjelent útirajzok tükrében. Doktori értekezés. Kézirat. 120–147. https://core.ac.uk/download/pdf/343345276. pdf (2021. szept. 1.)
Károly Adrienn. 2019. A háború zenéje – Zene és szöveg kapcsolata Munk Artúr A hinterland című regényében. A Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Évkönyve (14): 2. 64–74.
Károly Adrienn. 2020. Szabadka mint szöveg-város Munk Artúr műveiben. Hungarológiai Közlemények 51 (3): 109–129.
Károly Adrienn. 2020a. A művészet terei Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Milkó Izidor és Munk Artúr prózájában. Doktori értekezés. Kézirat. javniUvid162496511911650.pdf (2021. nov. 5.)
Kázmér Ernő. 1933. Jugoszláviai magyar könyvekről. Nyugat·26 (24): http://epa.oszk. hu/00000/00022/00568/17741.htm (2021. nov. 5.)
Kerényi Ferenc. 2008. Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest: Osiris Kiadó.
K.(ozma) József. 2014. „Pedig én katona akartam lenni”: K. József visszaemlékezései a Nagy Háborúra 1914–1918. A szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Csorba Béla és Ökrész Károly. Szerk. Brenner János, sorozatszerk. Bence Erika. Újvidék–Temerin: Forum Könyvkiadó – Temerini Múzeumbarátok Egyesülete.
Kovács Krisztina. 2014. Por-sár-köd-folyó-sziget: Megjegyzések a vajdasági magyar irodalom néhány szimbólumának kérdéséhez. Literatura 40 (4): 381–394.
Kuncz Aladár. 1931. Fekete kolostor: Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Lovas Ildikó. 2005. Kijárat az Adriára: James Bond Bácskában. Pozsony: Kalligram. Lovas Ildikó. 2015. *A kis káder. In Élettől életig a holokauszton át, szerk. Ózer Ágnes. 5–10. Újvidék–Szabadka: Forum – Szabadkai Zsidó Hitközség.
Markovits Rodion. [1928] 1986. Szibériai garnizon: Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits Rodion. 1929. Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Munk Artur. 1930. A nagy káder: Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. [1933] 1981. A hinterland: A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 1999. Napló 1915–1916. Szabadka: Életjel.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is… Egy orvos életregénye. Budapest: Jakab és Komor tér 6. Egyesület.
Ózer Ágnes szerk. 2015. Élettől életig a holokauszton át. Újvidék–Szabadka: Forum – Szabadkai Zsidó Hitközség.
Remarque, Erich Maria. [1929] é. n. Nyugaton a helyzet változatlan. Ford. Benedek Marcell. Budapest: Európa.
Szabó István – Andrée Dezső. [1931]. Egy legionista naplója: Hét esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia.
Szarvas Melinda. 2012. Kosztolányi mint vajdasági író? Kalligram 21 (7–8): 17. Schöpflin Aladár. 1929. Hadifogoly-könyvek. Markovits Rodion: Az aranyvonat. Genius Kiadás. Munk Artúr: A nagy káder. Pantheon-kiadás. Nyugat 22 (22–23): http://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm. (2018. szept. 22.)
Szenteleky Kornél. 1933. Munk Artúr: A hinterland. Kalangya 2 (5): 347–349. Szilágyi Zsófia. 2015. Gombhoz a kabátot, címhez a regényt (Kosztolányi Dezső az alföldi porról). http://real.mtak.hu/33089/1/PORtanulm%C3%A1ny.pdf (2021. nov. 5.)
Utasi Csilla. 2002. A hinterland krónikása. Vulkáni Helikon http://www.zetna.org/zek/ folyoiratok/34/utasi.html (2021. okt. 31).
Vajda Gábor. 1982. Árnyoldalak. Híd 46 (5): 680–682.
Vajda János. 1972. Összes Művei IV. Széppróza írások. Budapest: Akadémiai Kiadó.
