THE CONTEXTUALIZATION OF ARTÚR MUNK’S NOVEL, THE HINTERLAND

  • Erika BENCE
Keywords: Artúr Munk, World War I, prisoner-of- war and hinterland novel, sociology of literature, history of reception

Abstract

The contemporary reception – mainly by Aladár Schöpflin and Ernő Kázmér, and partly by the critical evaluation of Szenteleky – and also some re-readings following the 1981 second edition, especially Imre Bori’s afterword, placed the novel in the context of the history of development basing this largely on aspects valid to this day, and considered Artúr Munk’s oeuvre in a semantic context, including the possible interpretations of the novels A nagy káder [The Great Cadre] published in 1930, and A hinterland [The Hinterland] published in 1933. This is exactly why, both in the second half of the 20th century and in our time, those efforts which have attempted to put Munk’s mentioned works in the service of various stereotypes, ideologies and unscientific endeavours are regarded unfounded or gratuitous from both historical- poetic and narratological point of view. The study examines the historical aspects of the source and reception of Artúr Munk’s novel A hinterland: A mögöttes országrész háborúja [Hinterland: The War of the Backcountry], and points out the neuralgic points, inoperability and long-term inexpedience of these approaches, setting up at the same time possible interpretative models and contexts so as to create a Munk portrait in the right perspective.

References

Baliga Violetta Lilla. 2014. Egy szibériai tartalékos zászlós mindennapjai: Markovits Rodion: Aranyvonat. Pro Minoritate 9 (2): 121–123. https://prominoritate.hu/wp-content/uploads/2019/05/ProMino-1402-beliv-09-baliga.pdf (2021. nov. 6.)
Bence Erika. 2015. Katonaregények: A másfél évtizedes rálátási távlat. Létünk 45 (3): 129–133.
Bence Erika. 2015a. Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági Magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence Erika. 2017. Naplóregény az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…”: Egy legionista a háborúban. Szabó István – André Dezső: Egy legionista naplója: Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1926). A háborús poszttrauma mint elkülönítő létállapot. Farkas Geiza: A fejnélküli ember. In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–116, 117–145, 145–158. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó.
Bence Erika. 2018. Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)-sikerek a két világháború között. Hungarológiai Közlemények 49 (2): 34–55.
Bence Erika. 2018a. Ahogy egy életmű újraolvassa önmagát. Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. In Utazások Posztmonarchiában: Kulturális kontextusok: Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 61–69. Szabadka: Életjel.
Bence Erika. 2018b. „Nem vagyok James, és nem vagyok Bond…” Litera, hu. febr. 22. https://litera.hu/irodalom/netnaplo/nem-vagyok-james-s-nem-vagyok-bond.html (2021. okt. 30.)
Bence Erika – Ispánovics Csapó Julianna. 2020. Kuncz Aladár A fekete kolostor című regénye az első világháborút tematizáló regények sorában. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, Књига 45 (2): 249–270.
Bence Erika – Kocsis Lenke. 2019. Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady 1 (1): 86–94.
Bori Imre. 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Gerold László: Bori Imre (349–352). Szerk., jegyz.: B[ordás]. Gy[őző] (399–340). Újvidék: Forum Könyvkiadó (5. kiadás).
Darvas Gábor. 1930. „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” Novi Sad: Uránia.
Farkas Geiza. 1923. Démonok közt: Társadalom-lélektani tanulmány. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Farkas Geiza. 1933. A fejnélküli ember. Subotica: Kalangya.
Gazsó Hargita. 2017. A nevem Munk, Munk Artúr: A Munk Artúr életéről és munkásságáról készült irodalmi kiállításról. Híd 81 (4): 27–40.
Gazsó Hargita. 2017a. Önmagunk térbe helyezése: Munk Artúr Köszönöm addig is... című önéletrajzi regényéről. Híd 81 (6): 96–104.
Gazsó Hargita. 2018. Mélységek és magasságok: Munk Artúr író, orvos első világháborúban és orosz fogságban töltött időszakának katonaorvosi szerepéről. Tanulmányok 57 (2): 95–106.
Hammerstein Judit. 2011. Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-vi1ágirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériaigarnizon/2092/ (2017.dec. 19.)
Hammerstein Judit. 2014. Hadifogoly-memoárok az első világháború után: Emlékiratok az oroszországi hadifogságból, I. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/július–augusztus, 15–19.; II. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/szeptember, 37–43.; III. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/október, 37–41.; IV. rész, Új Egyenlítő 2, 2014/november–december, 52–63.
Hammerstein Judit. 2017. A hátország szélhámosai. Munk Artúr: A hinterland. Kortárs 61 (7–8): 161–165.
Hammerstein Judit. 2020. Két sikerregény: Markovits Rodion Szibériai garnizonja és Munk Artúr naplója: Oroszország magyar szemmel. Magyar írók Oroszország/ Szovjetunió-tapasztalata az 1920–30-as években megjelent útirajzok tükrében. Doktori értekezés. Kézirat. 120–147. https://core.ac.uk/download/pdf/343345276. pdf (2021. szept. 1.)
Károly Adrienn. 2019. A háború zenéje – Zene és szöveg kapcsolata Munk Artúr A hinterland című regényében. A Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Évkönyve (14): 2. 64–74.
Károly Adrienn. 2020. Szabadka mint szöveg-város Munk Artúr műveiben. Hungarológiai Közlemények 51 (3): 109–129.
Károly Adrienn. 2020a. A művészet terei Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Milkó Izidor és Munk Artúr prózájában. Doktori értekezés. Kézirat. javniUvid162496511911650.pdf (2021. nov. 5.)
Kázmér Ernő. 1933. Jugoszláviai magyar könyvekről. Nyugat·26 (24): http://epa.oszk. hu/00000/00022/00568/17741.htm (2021. nov. 5.)
Kerényi Ferenc. 2008. Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest: Osiris Kiadó.
K.(ozma) József. 2014. „Pedig én katona akartam lenni”: K. József visszaemlékezései a Nagy Háborúra 1914–1918. A szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Csorba Béla és Ökrész Károly. Szerk. Brenner János, sorozatszerk. Bence Erika. Újvidék–Temerin: Forum Könyvkiadó – Temerini Múzeumbarátok Egyesülete.
Kovács Krisztina. 2014. Por-sár-köd-folyó-sziget: Megjegyzések a vajdasági magyar irodalom néhány szimbólumának kérdéséhez. Literatura 40 (4): 381–394.
Kuncz Aladár. 1931. Fekete kolostor: Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Lovas Ildikó. 2005. Kijárat az Adriára: James Bond Bácskában. Pozsony: Kalligram. Lovas Ildikó. 2015. *A kis káder. In Élettől életig a holokauszton át, szerk. Ózer Ágnes. 5–10. Újvidék–Szabadka: Forum – Szabadkai Zsidó Hitközség.
Markovits Rodion. [1928] 1986. Szibériai garnizon: Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits Rodion. 1929. Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Munk Artur. 1930. A nagy káder: Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon.
Munk Artúr. [1933] 1981. A hinterland: A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Munk Artúr. 1999. Napló 1915–1916. Szabadka: Életjel.
Munk Artúr. 2018. Köszönöm addig is… Egy orvos életregénye. Budapest: Jakab és Komor tér 6. Egyesület.
Ózer Ágnes szerk. 2015. Élettől életig a holokauszton át. Újvidék–Szabadka: Forum – Szabadkai Zsidó Hitközség.
Remarque, Erich Maria. [1929] é. n. Nyugaton a helyzet változatlan. Ford. Benedek Marcell. Budapest: Európa.
Szabó István – Andrée Dezső. [1931]. Egy legionista naplója: Hét esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia.
Szarvas Melinda. 2012. Kosztolányi mint vajdasági író? Kalligram 21 (7–8): 17. Schöpflin Aladár. 1929. Hadifogoly-könyvek. Markovits Rodion: Az aranyvonat. Genius Kiadás. Munk Artúr: A nagy káder. Pantheon-kiadás. Nyugat 22 (22–23): http://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm. (2018. szept. 22.)
Szenteleky Kornél. 1933. Munk Artúr: A hinterland. Kalangya 2 (5): 347–349. Szilágyi Zsófia. 2015. Gombhoz a kabátot, címhez a regényt (Kosztolányi Dezső az alföldi porról). http://real.mtak.hu/33089/1/PORtanulm%C3%A1ny.pdf (2021. nov. 5.)
Utasi Csilla. 2002. A hinterland krónikása. Vulkáni Helikon http://www.zetna.org/zek/ folyoiratok/34/utasi.html (2021. okt. 31).
Vajda Gábor. 1982. Árnyoldalak. Híd 46 (5): 680–682.
Vajda János. 1972. Összes Művei IV. Széppróza írások. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Published
15. 12. 2021.
Section
Članci