SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS ZENEI FUTAMOKON

Absztrakt

A technika dominanciájának világában élünk, ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, de nem engedhetjük meg, hogy megtagadjuk önmagunkat. Olyan oktatási modellek, projektumok, feladatrendszerek létrehozásán kell fáradoznunk, amelyek a diákokban szunnyadó alkotó embert felszínre hozzák. El kell érnünk, hogy belássák: a kommunikáció egyetemes formája minden más kifejezésmód alapját képezi, a médiumok segítik, keresztezik és kiteljesítik egymást. A zenére mint ősi kifejezőeszközre épített projektumok egyfelől az emberi érzés- és gondolatvilág feltérképezéséhez és kifejezéséhez nyújtanak segítséget, egyrészt a szövegekben rejlő képiség, a gondolatvilágunkban rejtező metaforikusság tudatosítása, másrészt az önkifejezésében megnyilvánuló sokoldalú kreativitás révén. A dolgozat az elméleti megalapozottság mellett a zene szövegalkotásban betöltött szerepét, megjelenítő erejét, a különböző stílushatások elérését, a műfajok jellemzőit és létrehozási folyamatát tanulmányozza. Teszi ezt abban a reményben, hogy a gyakorlati példaanyag révén diákjainkkal közösen tapasztalhatjuk majd meg a zene és egyáltalán a művészet emberformáló erejét. Eközben a zenére mint médiumra koncentrálunk, mely által (Babitscsal élve) a világ zenéje muzsikál át az alkotón és rajtunk.