NÉZŐI EMLÉKEZETEK ÉS A XIX. SZÁZADI SZÍNPADI JÁTÉK
Új s újabb természetesség
Kulcsszavak:
magyar színházi kultúra, alkotói természetesség, reprezentáció, játékstílus
Absztrakt
A tanulmány a történetileg változó színjátszási módok keretében vizsgálja az alkotói természetesség kérdését. A XIX. század magyar színházában a természetesség fogalma az egyik uralkodó fogalom a reprezentáció mellett. A játékmódok és -stílusok változásait a vizsgálat nemcsak színésznemzedékek egymásutániságában leírható gesztus- és dikciótárak megmerevedő, majd ezen újítani vágyó és újat teremtő viszonylatában ragadja meg, hanem a természetességfogalom időről időre való változásában. Alapkérdése: miképpen lehet elérni az újtermészetességet, hogyan érzékelhető az újdonság, majd hogyan válik újra természetessé, majd ismét, miután megkövesedett, hogyan váltja ezt fel egy még újabb természetesség? Példaanyaga a magyar hivatásos színjátszás kezdeti időszakától ível a XIX. század végéig. A konkrét színészi alakításokhoz kötött játékmód természetesség kategóriáit vizsgálva megállapítható, hogy fontos viszonyfogalma a játékmódleírásoknak, semmiképpen nem azonosítható egy adott korszak jellemző játékstílusával, de megkönnyítheti az állandóan változó színjátszási módok és stílusok koronkénti megragadását.
Hivatkozások
Ábrányi Emil. 1880. A magyar játékszín drámai művészetéről: Prielle Kornélia és Felekiné a színpadon. Magyarország és Nagyvilág 17 (2.) jan. 11. 23.
Bajza József. 2004. Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színbírálók számára (1836). In Uő: Szó és tett jellemzik az embert. Válogatta, a jegyzeteket írta Kerényi Ferenc. 177–192. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó.
Bálint Lajos. 1967. Egy színésznő háromszáz szerepe. In Karzat és páholy. 59–66. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Bartha Katalin Ágnes. 2014. 19. századi Shakespeare-előadások mai színpadi öröksége: III. Richárdok. In Képes beszéd: Színház- és filmművészeti tanulmányok, szerk. Egyed Emese. 99–118. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Bartha Katalin Ágnes. 2016. Hírnév, patriotizmus és színésznőség Magyarországon a tömegkultúra századában. Irodalomismeret 23 (2): 58–81.
Diderot, Denis. 1966. Színészparadoxon/A dráma költészetéről. Ford. Görög Lívia. Budapest: Magyar Helikon.
Downer, Alan S. 2014. Nature to Advantage Dressed: Eighteenth-Century Acting (1943). In European Theatre Performance Practice 1750–1900 (Critical Essays on European Theatre Performance Practice). Jim Davis ed. 3–38. New York: Routledge.
Engel, Johann Jakob. 1785–1786. Ideen zu Einer Mimik. Berlin: Mylius. I–II. Enyedi Sándor. 1979. Színháztörténeti pillanat. Színház 12 (12): 47–48.
Goethe, L. Johann Wolfgang. 2015. Szabályok a színész számára (Regeln für Schauspieler). Ford. Mann Lajos. Criticai Lapok online. https://www.criticailapok. hu/index.php?option=com_content&view=article&id=33604 (2021. szept. 15.)
Hay, Katia D. 2017. August Wilhelm von Schlegel. In The Stanford Enciclopedia of Philosophy (Summer). https://stanford.library.sydney.edu.au/archives/sum2017/ entries/schlegel-aw/ (2021. szept. 1.)
Horkay Hörcher Ferenc. 2014. Esztétikai gondolkodás a felvilágosodás korában (1650–1800). Budapest: Gondolat.
János-Szatmári Szabolcs. 2007. Az érzékeny színház: A magyar színjátszás a 18–19. század fordulóján. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Kerényi Ferenc. 1981. A régi magyar színpadon. 1790–1849. 43–64. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Kerényi Ferenc. 2003. Bajza József és a magyar színészet romantikus stílusfordulata. Irodalomtörténet 34/84 (4): 529–538.
Kótsi Patkó János. 1973. A Régi és Új Theátrom Históriája és egyéb írások. Jordáky Lajos kiad. Bukarest: Kriterion.
Lessing, Gotthold Ephraim. 1963. Laokoón / Hamburgi dramaturgia. Ford. Vajda György Mihály, Timár Ilona. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Paulay Ede. 1988. A színészet elmélete. In Paulay Ede írásaiból, szerk. Székely György. 9–87. Budapest: Magyar Színházi Intézet.
Pavis, Patrice. 2006. Színházi szótár. Ford. Gulyás Adrienn, Molnár Zsófia, Rideg Zsófia, Sepsi Enikő. Budapest: L’Harmattan.
Pergő Celesztin. 1833. Kótsi Patkó János ismertetése. Társalkodó, dec. 21. (102): 406–407.
Petőfi Sándor. 1847. Nemzeti Színház. Február 13-án. Életképek, febr. 20. 250–252.
Prielle Kornélia. 1870. Prielle Kornélia levele Zichy Antalhoz, máj. OSZK, Kézirattár, Levelestár.
Prielle Kornélia. 1892. Duse Eleonoráról. Budapesti Hírlap, máj. 1. 11.
Rajnai Edit. 2018. „S lábához esve, mond: »kegyelmes herceg«”. A 19. századi színpadi szövegmondásról. In „Volt a hazának egy-két énekem”: Arany 200. Bibliotheca Nationalis Hungariae. 13–30. Budapest: Gondolat Kiadó.
Rakodczay Pál. 1891. Prielle Kornélia élete és művészete. Budapest: Singer és Wolfner Könyvkereskedése.
Roach, Joseph. 1985. The player’s passion: Studies in the Science of Acting. London, Toronto: Associated University Presses.
Schöpflin Aladár szerk. 1931. Magyar Színművészeti Lexikon. IV. Budapest: Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete.
Scribe, Legouvé. [s. d.] Tündérujjak, színmű 5 felvonásban. Ford. Feleki Miklós. Súgópéldány. Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tára. Sz. 3410.
Sharpe, Lesley. 2002. Goethe and the Weimar theatre. In The Cambridge Companion to Goethe. 116–128. Cambridge: Cambridge University Press.
Ujházy Ede. 1908. Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával. Budapest: Nap Ujságvállalat.
Vadnai Károly. 1865. Nemzeti Színház. Május 12. Tündérujjak. Fővárosi Lapok, máj. 14.
N. 1859. Színházi napló. Hétfő, nov. 14. Tündérujjak. Vasárnapi Újság, nov. 20. 564.
N. 1859. Színházi napló. Kedd, dec. 13. Tündérujjak. Vasárnapi Újság, dec. 18. 612.
N. 1870. Nemzeti Színház. Scribe és Legouvé hatásos drámáját… Fővárosi Lapok, jún. 18. 559.
Vajda János. 1857. Prielle Kornélia asszony első föllépteül: Gauthier Margit. Magyar Sajtó, okt. 7.
Vajda János. 1979. Összes művei: Publicisztikai írások. VII. Szerk. Barta János. Sajtó alá rendezte: Miklóssy János, Seres József, M. Varró Judit. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vajda János. 2000. Összes Művei. Színibírálatok és színházi tárgyú glosszák, XI. Szerk. Barta János. Sajtó alá rendezte: Miklóssy János, Seres József, M. Varró Judit. Budapest: Orpheusz Kiadó.
Bajza József. 2004. Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színbírálók számára (1836). In Uő: Szó és tett jellemzik az embert. Válogatta, a jegyzeteket írta Kerényi Ferenc. 177–192. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó.
Bálint Lajos. 1967. Egy színésznő háromszáz szerepe. In Karzat és páholy. 59–66. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Bartha Katalin Ágnes. 2014. 19. századi Shakespeare-előadások mai színpadi öröksége: III. Richárdok. In Képes beszéd: Színház- és filmművészeti tanulmányok, szerk. Egyed Emese. 99–118. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Bartha Katalin Ágnes. 2016. Hírnév, patriotizmus és színésznőség Magyarországon a tömegkultúra századában. Irodalomismeret 23 (2): 58–81.
Diderot, Denis. 1966. Színészparadoxon/A dráma költészetéről. Ford. Görög Lívia. Budapest: Magyar Helikon.
Downer, Alan S. 2014. Nature to Advantage Dressed: Eighteenth-Century Acting (1943). In European Theatre Performance Practice 1750–1900 (Critical Essays on European Theatre Performance Practice). Jim Davis ed. 3–38. New York: Routledge.
Engel, Johann Jakob. 1785–1786. Ideen zu Einer Mimik. Berlin: Mylius. I–II. Enyedi Sándor. 1979. Színháztörténeti pillanat. Színház 12 (12): 47–48.
Goethe, L. Johann Wolfgang. 2015. Szabályok a színész számára (Regeln für Schauspieler). Ford. Mann Lajos. Criticai Lapok online. https://www.criticailapok. hu/index.php?option=com_content&view=article&id=33604 (2021. szept. 15.)
Hay, Katia D. 2017. August Wilhelm von Schlegel. In The Stanford Enciclopedia of Philosophy (Summer). https://stanford.library.sydney.edu.au/archives/sum2017/ entries/schlegel-aw/ (2021. szept. 1.)
Horkay Hörcher Ferenc. 2014. Esztétikai gondolkodás a felvilágosodás korában (1650–1800). Budapest: Gondolat.
János-Szatmári Szabolcs. 2007. Az érzékeny színház: A magyar színjátszás a 18–19. század fordulóján. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Kerényi Ferenc. 1981. A régi magyar színpadon. 1790–1849. 43–64. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Kerényi Ferenc. 2003. Bajza József és a magyar színészet romantikus stílusfordulata. Irodalomtörténet 34/84 (4): 529–538.
Kótsi Patkó János. 1973. A Régi és Új Theátrom Históriája és egyéb írások. Jordáky Lajos kiad. Bukarest: Kriterion.
Lessing, Gotthold Ephraim. 1963. Laokoón / Hamburgi dramaturgia. Ford. Vajda György Mihály, Timár Ilona. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Paulay Ede. 1988. A színészet elmélete. In Paulay Ede írásaiból, szerk. Székely György. 9–87. Budapest: Magyar Színházi Intézet.
Pavis, Patrice. 2006. Színházi szótár. Ford. Gulyás Adrienn, Molnár Zsófia, Rideg Zsófia, Sepsi Enikő. Budapest: L’Harmattan.
Pergő Celesztin. 1833. Kótsi Patkó János ismertetése. Társalkodó, dec. 21. (102): 406–407.
Petőfi Sándor. 1847. Nemzeti Színház. Február 13-án. Életképek, febr. 20. 250–252.
Prielle Kornélia. 1870. Prielle Kornélia levele Zichy Antalhoz, máj. OSZK, Kézirattár, Levelestár.
Prielle Kornélia. 1892. Duse Eleonoráról. Budapesti Hírlap, máj. 1. 11.
Rajnai Edit. 2018. „S lábához esve, mond: »kegyelmes herceg«”. A 19. századi színpadi szövegmondásról. In „Volt a hazának egy-két énekem”: Arany 200. Bibliotheca Nationalis Hungariae. 13–30. Budapest: Gondolat Kiadó.
Rakodczay Pál. 1891. Prielle Kornélia élete és művészete. Budapest: Singer és Wolfner Könyvkereskedése.
Roach, Joseph. 1985. The player’s passion: Studies in the Science of Acting. London, Toronto: Associated University Presses.
Schöpflin Aladár szerk. 1931. Magyar Színművészeti Lexikon. IV. Budapest: Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete.
Scribe, Legouvé. [s. d.] Tündérujjak, színmű 5 felvonásban. Ford. Feleki Miklós. Súgópéldány. Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tára. Sz. 3410.
Sharpe, Lesley. 2002. Goethe and the Weimar theatre. In The Cambridge Companion to Goethe. 116–128. Cambridge: Cambridge University Press.
Ujházy Ede. 1908. Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával. Budapest: Nap Ujságvállalat.
Vadnai Károly. 1865. Nemzeti Színház. Május 12. Tündérujjak. Fővárosi Lapok, máj. 14.
N. 1859. Színházi napló. Hétfő, nov. 14. Tündérujjak. Vasárnapi Újság, nov. 20. 564.
N. 1859. Színházi napló. Kedd, dec. 13. Tündérujjak. Vasárnapi Újság, dec. 18. 612.
N. 1870. Nemzeti Színház. Scribe és Legouvé hatásos drámáját… Fővárosi Lapok, jún. 18. 559.
Vajda János. 1857. Prielle Kornélia asszony első föllépteül: Gauthier Margit. Magyar Sajtó, okt. 7.
Vajda János. 1979. Összes művei: Publicisztikai írások. VII. Szerk. Barta János. Sajtó alá rendezte: Miklóssy János, Seres József, M. Varró Judit. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vajda János. 2000. Összes Művei. Színibírálatok és színházi tárgyú glosszák, XI. Szerk. Barta János. Sajtó alá rendezte: Miklóssy János, Seres József, M. Varró Judit. Budapest: Orpheusz Kiadó.
