ÖRÖKLÖTT ÉS SZERZETT ÉRTÉKEK
Absztrakt
A minoritás alapkérdéseihez másként szólnék hozzá, ha a 20. század derekán nem jugoszláviai magyarként születtem volna. Felbecsülhetetlen az anyanyelvi örökség, amit természetszerűen egészített ki a soknemzetiségű vajdasági, valamint a gazdag jugoszláviai környezetben szerzett emberi és kulturális tapasztalat. Az 1989-ig terjedő történelmi korszakot nemzedékem számára nem a nemzeti kultúrával való harmonikus kapcsolat jellemezte. A magyarországi és a más országokban élők magyarok kultúrája különféle európai érdekszférákhoz és ideológiákhoz tartozott. A nyugati diaszpóra, Jugoszlávia és Csehszlovákia kisebbségi irodalma sok impulzust kapott idegen vagy többnyelvű környezetétől, a romániai talán kevesebbet. A több kulturális gyakorlat egybevetésének lehetősége azonban minden minoritás és diaszpóra számára fennállt, függetlenül attól, hogy a központi vagy a periferikus nyelvek közegében működnek-e. Előadásom középpontjában a többes kötődés változatai állnak.
Hivatkozások
Debeljak, Aleš. 2016. Balkáni pallóhíd: Esszék a „jugoszláv Atlantisz” irodalmáról.
Ford. Gállos Orsolya. Budapest: Napkút Kiadó.
D’haen, Theo. 2013. „Major Histories, Minor Literatures, and World Authors.” CLCWeb: Comparative Literature and Culture 15.5 (2013) (https://doi.org/10.7771/ 1481-4374.2342
Grčević, Franjo. 1983. Problemi i perspektive komparativnog proučavanja jugoslavenskih književnosti. In Komparativno proučavanje jugoslavenskih književnosti, szerk. Fišer, Ernest – Grčević, Franjo. Varaždin: Zavod za znanost o književnosti Filozofskog fakulteta – Uredništvo časopisa Gesta.
Jakobson, Roman. 1953. The Kernel of Comparative Slavic Literature. Harvard Univer- sity Press.
Marčetić, Adrijana. 2020. Komparativna jugoslavistika ili može li se preživeti apokalipsa. In Kritika o kritici. Kraljevo: Narodna biblioteka Stevan Prvovenčani. (https://www. academia.edu/43899490/Komparativna_jugoslavistika_ili_mo%C5%BEe_li_se_ pre%C5%BEiveti_apokalipsa?email_work_card=reading-history)
