KÁNON, MINORITÁS, IRODALOM
Kulcsszavak:
minoritás, kánon, kortárs magyar nyelvű kisebbségi irodalom, kortárs exjugoszláv irodalom
Absztrakt
A minoritás fogalmát, akárcsak a kánonét, „multifokális” és relativizálható voltából adódóan lehetetlen egyértelműen meghatározni. Rendelkezünk különféle kulcsszavakkal és ezek definícióival: az irodalmi kánon esetében mindenekelőtt a világirodalmi, a nemzeti és a privát kánonról, a minoritással kapcsolatban például a Közép-Európában kialakult földrajzi, geopolitikai, illetve etnikai, vallási és nyelvi minoritásról. Konszenzus ugyanakkor egyik fogalommal kapcsolatban sincsen, a határok mindkét esetben legtöbbször összemosódnak és átfedik egymást. A dolgozat középpontjában a kánon és a kisebbségi irodalom, illetve a fenti két fogalom lehetséges korrespondenciái állnak: a minoritás kortárs exjugoszláviai és magyar nyelvű irodalma, valamint a kanonizáció kapcsolatának vizsgálatára tesz kísérletet.
Hivatkozások
Assmann, Jan. 1999. A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Ford. Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Bányai János. 2010. Hagyomány és modernitás konfl a kisebbségi kulturális kánon. In Jankovics József, Nyerges Judit szerk., Irodalom, nemzet, identitás. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. IRODALOM, NEMZET, IDENTITÁS (oszk.hu) (2020. febr. 2.)
Bicskov, Viktor. 1988. A bizánci esztétika. Ford. Katona Erzsébet. Budapest: Gondolat.
Birtalan Győző. 1980. Avicenna kánonja és az európai orvostudomány. Orvostörténeti Közlemények (89–91): 26–43.
Biti, Vladimir. 2000. Pojmovnik suvremene književne i kulturne teorije. Zagreb: Matica hrvatska.
Csányi Erzsébet. 2010. Tolnai Ottó hatvanas évekbeli lírájának kultúraközi kontextusai. In Uő. Lírai szövegmezők / Lirski konteksti. 9–18. Újvidék: Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Mi a kisebbségi irodalom? In Kafka: A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. 33–56. Budapest: Quadmon Kiadó.
Devecseri Gábor. 1974. A hasfelmetszés előnyei. Budapest: Magvető Kiadó.
Éger György. 2000. Regionalizmus. Budapest: Osiris Kiadó.
Éger György – Langer, Josef szerk. 2001. Térségi és etnikai elemzések: alapfogalmak, értelmezési keretek. In Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 19–51. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Even-Zohar, Itamar. 1979. Polysystem Theory (Revised). Poetics Today (1–2): 287–310. Even-Zohar, Itamar. 1990. Polysystem Theory: Polysystem Studies. Poetics Today (1): 9–26.
Even-Zohar, Itamar. 1995. A többrendszerűség elmélete. Helikon (4): 433–467.
Fish, Stanley. 1992. Szakma, vesd meg magadat. Ford. Kálmán C. György. Helikon (2): 221–236.
Gasparini, Alberto. 2001. Határvárosok Európában és a kisebbségek szerepe. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 121–126. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Gorak, Jan. 1991. Making of the Modern Canon: Genesis and Crisis of a Literary Idea. Vision, Division and Revision. London: Athlone Press Ltd.
Gotovac, Vlado. 1989. Látható és láthatatlan Közép-Európa. Ford. Csordás Gábor. Jelenkor (9): 782–784.
Görömbei András. 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Guillory, John. 2001. Irodalom az elmélet után: Paul de Man tanulsága. Ford. Hárs György Péter. In Rohonyi Zoltán szerk., Irodalmi kánon és kanonizáció. 241–276. Budapest: Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.
Határ Győző. 1988. A nemzeti hamistudat. In Lengyel Balázs szerk., Újhold-Évkönyv (2): 409–420. Budapest: Magvető Kiadó.
Häyrynen, Yrjö-Paavo. 2001. A határ mint pszichológiai tényező. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 93–117. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Iser, Wolfgang. 2004. Az értelmezés világa. Ford. Lajosi Krisztina. Budapest: Gondolat Kiadó – ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék.
Kálmán C. György. 1998a. Kánon és polifónia. In Uő. Te rongyos (elm)élet! 95–232. Budapest: Balassi Kiadó.
Kálmán C. György. 1998b. A kis népek kánonjainak vizsgálata: Néhány módszertani megjegyzés. Helikon (3): 251–260.
Kálmán C. György. 2001. Canonised Interpretations. In Szegedy-Maszák, Mihály szerk., National Heritage – National Canon. 95–106. Collegium Budapest Workshop Series. Budapest: Collegium Budapest.
Kolbas, E. Dean. 2001. Critical Theory and the Literary Canon. Colorado–Oxford: Westview Press.
Konrád György. 2005. Van-e még álom Közép-Európáról? In Módos Péter szerk., Közép-európai olvasókönyv. 51–74. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Kulcsár Szabó Ernő. 2000. A szövegek ártatlansága: A (nemzeti) kánon és a modernség
emlékezete. In Irodalom és hermeneutika. 287–302. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kundera, Milan. 1984. A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája. Hírmondó (6–7): 28–40.
McCrea, Brian. 1990. Addison and Steel Are Dead: The English Department, Its Canon and the Professionalization of Literary criticism. Cranbury–London–Mississauga: Associated University Press.
Mészöly Miklós. 1989. Esély és handicap az irodalomban – közép-európai szemmel. In Uő. A pille magánya. 57–63. Pécs: Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó.
Mújdricza Péter. 2007. Az arányérzékről és az emberi illékonyságról. Liget (6): 28–33.
Peterson, Martin. 2001. Dinamizmus vagy regresszió? Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 52–73. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Pomogáts Béla. 2006. Kisebbségi irodalmi kánon. Híd (5): 20–25.
Ricoeur, Paul. 1999. Emlékezet – felejtés – történelem. Ford. Rózsahegyi Edit. In
Thomka Beáta szerk., Narratívák 3: A kultúra narratívái. 51–67. Budapest: Kijárat.
Rohonyi Zoltán. 2000. Kánon és kanonizáció: A XIX. századi irodalomértelmezés kereteihez. In Takáts József szerk., A magyar irodalmi kánon a XIX. században. 7–17. Budapest: Kijárat Kiadó.
Rudaš Jutka. 2012. Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken, napjainkban. In Kulturális intarziák / Kulturne intarzije. 159–170. Pilisvörösvár: Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület.
Stanišić, Saša. 2020. Porijeklo. Ford. Anda Bukvić Pažin. Zagreb: Fraktura.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Kánon és dekonstrukció. In Irodalmi kánonok. 189–195. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008a. A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 122–140. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008b. Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülő világban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 11–28. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008c. A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 183–201. Pozsony: Kalligram.
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Végh Balázs. 1998. Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmaiban. Microsoft Word – 005Vegh.doc (eme.ro) (2022. febr. 6.)
Végh Balázs Béla. 2005. Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Virág Zoltán. 2010. Érintkezések és áthallások: A magyarországi horvát irodalomról. In Uő. A szomszédság kapui. 133–151. Újvidék: zEtna–Basilicus.
Zajac, Peter. 2019. A nemzeti és a közép-európai irodalom mint a kulturális emlékezet része. Ford. Balogh Magdolna. Helikon (3): 307–318.
Bányai János. 2010. Hagyomány és modernitás konfl a kisebbségi kulturális kánon. In Jankovics József, Nyerges Judit szerk., Irodalom, nemzet, identitás. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. IRODALOM, NEMZET, IDENTITÁS (oszk.hu) (2020. febr. 2.)
Bicskov, Viktor. 1988. A bizánci esztétika. Ford. Katona Erzsébet. Budapest: Gondolat.
Birtalan Győző. 1980. Avicenna kánonja és az európai orvostudomány. Orvostörténeti Közlemények (89–91): 26–43.
Biti, Vladimir. 2000. Pojmovnik suvremene književne i kulturne teorije. Zagreb: Matica hrvatska.
Csányi Erzsébet. 2010. Tolnai Ottó hatvanas évekbeli lírájának kultúraközi kontextusai. In Uő. Lírai szövegmezők / Lirski konteksti. 9–18. Újvidék: Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Mi a kisebbségi irodalom? In Kafka: A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. 33–56. Budapest: Quadmon Kiadó.
Devecseri Gábor. 1974. A hasfelmetszés előnyei. Budapest: Magvető Kiadó.
Éger György. 2000. Regionalizmus. Budapest: Osiris Kiadó.
Éger György – Langer, Josef szerk. 2001. Térségi és etnikai elemzések: alapfogalmak, értelmezési keretek. In Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 19–51. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Even-Zohar, Itamar. 1979. Polysystem Theory (Revised). Poetics Today (1–2): 287–310. Even-Zohar, Itamar. 1990. Polysystem Theory: Polysystem Studies. Poetics Today (1): 9–26.
Even-Zohar, Itamar. 1995. A többrendszerűség elmélete. Helikon (4): 433–467.
Fish, Stanley. 1992. Szakma, vesd meg magadat. Ford. Kálmán C. György. Helikon (2): 221–236.
Gasparini, Alberto. 2001. Határvárosok Európában és a kisebbségek szerepe. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 121–126. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Gorak, Jan. 1991. Making of the Modern Canon: Genesis and Crisis of a Literary Idea. Vision, Division and Revision. London: Athlone Press Ltd.
Gotovac, Vlado. 1989. Látható és láthatatlan Közép-Európa. Ford. Csordás Gábor. Jelenkor (9): 782–784.
Görömbei András. 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Guillory, John. 2001. Irodalom az elmélet után: Paul de Man tanulsága. Ford. Hárs György Péter. In Rohonyi Zoltán szerk., Irodalmi kánon és kanonizáció. 241–276. Budapest: Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.
Határ Győző. 1988. A nemzeti hamistudat. In Lengyel Balázs szerk., Újhold-Évkönyv (2): 409–420. Budapest: Magvető Kiadó.
Häyrynen, Yrjö-Paavo. 2001. A határ mint pszichológiai tényező. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 93–117. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Iser, Wolfgang. 2004. Az értelmezés világa. Ford. Lajosi Krisztina. Budapest: Gondolat Kiadó – ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék.
Kálmán C. György. 1998a. Kánon és polifónia. In Uő. Te rongyos (elm)élet! 95–232. Budapest: Balassi Kiadó.
Kálmán C. György. 1998b. A kis népek kánonjainak vizsgálata: Néhány módszertani megjegyzés. Helikon (3): 251–260.
Kálmán C. György. 2001. Canonised Interpretations. In Szegedy-Maszák, Mihály szerk., National Heritage – National Canon. 95–106. Collegium Budapest Workshop Series. Budapest: Collegium Budapest.
Kolbas, E. Dean. 2001. Critical Theory and the Literary Canon. Colorado–Oxford: Westview Press.
Konrád György. 2005. Van-e még álom Közép-Európáról? In Módos Péter szerk., Közép-európai olvasókönyv. 51–74. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Kulcsár Szabó Ernő. 2000. A szövegek ártatlansága: A (nemzeti) kánon és a modernség
emlékezete. In Irodalom és hermeneutika. 287–302. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kundera, Milan. 1984. A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája. Hírmondó (6–7): 28–40.
McCrea, Brian. 1990. Addison and Steel Are Dead: The English Department, Its Canon and the Professionalization of Literary criticism. Cranbury–London–Mississauga: Associated University Press.
Mészöly Miklós. 1989. Esély és handicap az irodalomban – közép-európai szemmel. In Uő. A pille magánya. 57–63. Pécs: Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó.
Mújdricza Péter. 2007. Az arányérzékről és az emberi illékonyságról. Liget (6): 28–33.
Peterson, Martin. 2001. Dinamizmus vagy regresszió? Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 52–73. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Pomogáts Béla. 2006. Kisebbségi irodalmi kánon. Híd (5): 20–25.
Ricoeur, Paul. 1999. Emlékezet – felejtés – történelem. Ford. Rózsahegyi Edit. In
Thomka Beáta szerk., Narratívák 3: A kultúra narratívái. 51–67. Budapest: Kijárat.
Rohonyi Zoltán. 2000. Kánon és kanonizáció: A XIX. századi irodalomértelmezés kereteihez. In Takáts József szerk., A magyar irodalmi kánon a XIX. században. 7–17. Budapest: Kijárat Kiadó.
Rudaš Jutka. 2012. Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken, napjainkban. In Kulturális intarziák / Kulturne intarzije. 159–170. Pilisvörösvár: Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület.
Stanišić, Saša. 2020. Porijeklo. Ford. Anda Bukvić Pažin. Zagreb: Fraktura.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Kánon és dekonstrukció. In Irodalmi kánonok. 189–195. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008a. A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 122–140. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008b. Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülő világban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 11–28. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008c. A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 183–201. Pozsony: Kalligram.
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Végh Balázs. 1998. Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmaiban. Microsoft Word – 005Vegh.doc (eme.ro) (2022. febr. 6.)
Végh Balázs Béla. 2005. Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Virág Zoltán. 2010. Érintkezések és áthallások: A magyarországi horvát irodalomról. In Uő. A szomszédság kapui. 133–151. Újvidék: zEtna–Basilicus.
Zajac, Peter. 2019. A nemzeti és a közép-európai irodalom mint a kulturális emlékezet része. Ford. Balogh Magdolna. Helikon (3): 307–318.
