CANON, MINORITY, LITERATURE
Keywords:
minority, canon, contemporary minority literature written in Hungarian language, contemporary literature of ex-Yugoslavia countries
Abstract
The concepts of minority and canon can be defined only ambiguously, the reason being their „multifocality” and possibility of relativization. Various keywords and definitions can be connected to these concepts. For example, regarding the concept of literary canon, there are keywords and definitions about world, national and private literary canons, and regarding the minorities in Central Europe canons about their geographical, geopolitical situation, ethnicity, religion and language. There is no agreement among theoreticians on these concepts; their various definitions are vague or overlapping. This paper focuses on the concepts of canon and minority literature and their possible correspondence. It tries to examine the connection between canonization and the contemporary literature of ex-Yugoslavia countries as well as the minority literature written in Hungarian language.
References
Assmann, Jan. 1999. A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Ford. Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Bányai János. 2010. Hagyomány és modernitás konfl a kisebbségi kulturális kánon. In Jankovics József, Nyerges Judit szerk., Irodalom, nemzet, identitás. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. IRODALOM, NEMZET, IDENTITÁS (oszk.hu) (2020. febr. 2.)
Bicskov, Viktor. 1988. A bizánci esztétika. Ford. Katona Erzsébet. Budapest: Gondolat.
Birtalan Győző. 1980. Avicenna kánonja és az európai orvostudomány. Orvostörténeti Közlemények (89–91): 26–43.
Biti, Vladimir. 2000. Pojmovnik suvremene književne i kulturne teorije. Zagreb: Matica hrvatska.
Csányi Erzsébet. 2010. Tolnai Ottó hatvanas évekbeli lírájának kultúraközi kontextusai. In Uő. Lírai szövegmezők / Lirski konteksti. 9–18. Újvidék: Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Mi a kisebbségi irodalom? In Kafka: A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. 33–56. Budapest: Quadmon Kiadó.
Devecseri Gábor. 1974. A hasfelmetszés előnyei. Budapest: Magvető Kiadó.
Éger György. 2000. Regionalizmus. Budapest: Osiris Kiadó.
Éger György – Langer, Josef szerk. 2001. Térségi és etnikai elemzések: alapfogalmak, értelmezési keretek. In Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 19–51. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Even-Zohar, Itamar. 1979. Polysystem Theory (Revised). Poetics Today (1–2): 287–310. Even-Zohar, Itamar. 1990. Polysystem Theory: Polysystem Studies. Poetics Today (1): 9–26.
Even-Zohar, Itamar. 1995. A többrendszerűség elmélete. Helikon (4): 433–467.
Fish, Stanley. 1992. Szakma, vesd meg magadat. Ford. Kálmán C. György. Helikon (2): 221–236.
Gasparini, Alberto. 2001. Határvárosok Európában és a kisebbségek szerepe. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 121–126. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Gorak, Jan. 1991. Making of the Modern Canon: Genesis and Crisis of a Literary Idea. Vision, Division and Revision. London: Athlone Press Ltd.
Gotovac, Vlado. 1989. Látható és láthatatlan Közép-Európa. Ford. Csordás Gábor. Jelenkor (9): 782–784.
Görömbei András. 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Guillory, John. 2001. Irodalom az elmélet után: Paul de Man tanulsága. Ford. Hárs György Péter. In Rohonyi Zoltán szerk., Irodalmi kánon és kanonizáció. 241–276. Budapest: Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.
Határ Győző. 1988. A nemzeti hamistudat. In Lengyel Balázs szerk., Újhold-Évkönyv (2): 409–420. Budapest: Magvető Kiadó.
Häyrynen, Yrjö-Paavo. 2001. A határ mint pszichológiai tényező. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 93–117. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Iser, Wolfgang. 2004. Az értelmezés világa. Ford. Lajosi Krisztina. Budapest: Gondolat Kiadó – ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék.
Kálmán C. György. 1998a. Kánon és polifónia. In Uő. Te rongyos (elm)élet! 95–232. Budapest: Balassi Kiadó.
Kálmán C. György. 1998b. A kis népek kánonjainak vizsgálata: Néhány módszertani megjegyzés. Helikon (3): 251–260.
Kálmán C. György. 2001. Canonised Interpretations. In Szegedy-Maszák, Mihály szerk., National Heritage – National Canon. 95–106. Collegium Budapest Workshop Series. Budapest: Collegium Budapest.
Kolbas, E. Dean. 2001. Critical Theory and the Literary Canon. Colorado–Oxford: Westview Press.
Konrád György. 2005. Van-e még álom Közép-Európáról? In Módos Péter szerk., Közép-európai olvasókönyv. 51–74. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Kulcsár Szabó Ernő. 2000. A szövegek ártatlansága: A (nemzeti) kánon és a modernség
emlékezete. In Irodalom és hermeneutika. 287–302. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kundera, Milan. 1984. A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája. Hírmondó (6–7): 28–40.
McCrea, Brian. 1990. Addison and Steel Are Dead: The English Department, Its Canon and the Professionalization of Literary criticism. Cranbury–London–Mississauga: Associated University Press.
Mészöly Miklós. 1989. Esély és handicap az irodalomban – közép-európai szemmel. In Uő. A pille magánya. 57–63. Pécs: Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó.
Mújdricza Péter. 2007. Az arányérzékről és az emberi illékonyságról. Liget (6): 28–33.
Peterson, Martin. 2001. Dinamizmus vagy regresszió? Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 52–73. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Pomogáts Béla. 2006. Kisebbségi irodalmi kánon. Híd (5): 20–25.
Ricoeur, Paul. 1999. Emlékezet – felejtés – történelem. Ford. Rózsahegyi Edit. In
Thomka Beáta szerk., Narratívák 3: A kultúra narratívái. 51–67. Budapest: Kijárat.
Rohonyi Zoltán. 2000. Kánon és kanonizáció: A XIX. századi irodalomértelmezés kereteihez. In Takáts József szerk., A magyar irodalmi kánon a XIX. században. 7–17. Budapest: Kijárat Kiadó.
Rudaš Jutka. 2012. Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken, napjainkban. In Kulturális intarziák / Kulturne intarzije. 159–170. Pilisvörösvár: Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület.
Stanišić, Saša. 2020. Porijeklo. Ford. Anda Bukvić Pažin. Zagreb: Fraktura.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Kánon és dekonstrukció. In Irodalmi kánonok. 189–195. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008a. A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 122–140. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008b. Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülő világban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 11–28. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008c. A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 183–201. Pozsony: Kalligram.
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Végh Balázs. 1998. Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmaiban. Microsoft Word – 005Vegh.doc (eme.ro) (2022. febr. 6.)
Végh Balázs Béla. 2005. Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Virág Zoltán. 2010. Érintkezések és áthallások: A magyarországi horvát irodalomról. In Uő. A szomszédság kapui. 133–151. Újvidék: zEtna–Basilicus.
Zajac, Peter. 2019. A nemzeti és a közép-európai irodalom mint a kulturális emlékezet része. Ford. Balogh Magdolna. Helikon (3): 307–318.
Bányai János. 2010. Hagyomány és modernitás konfl a kisebbségi kulturális kánon. In Jankovics József, Nyerges Judit szerk., Irodalom, nemzet, identitás. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. IRODALOM, NEMZET, IDENTITÁS (oszk.hu) (2020. febr. 2.)
Bicskov, Viktor. 1988. A bizánci esztétika. Ford. Katona Erzsébet. Budapest: Gondolat.
Birtalan Győző. 1980. Avicenna kánonja és az európai orvostudomány. Orvostörténeti Közlemények (89–91): 26–43.
Biti, Vladimir. 2000. Pojmovnik suvremene književne i kulturne teorije. Zagreb: Matica hrvatska.
Csányi Erzsébet. 2010. Tolnai Ottó hatvanas évekbeli lírájának kultúraközi kontextusai. In Uő. Lírai szövegmezők / Lirski konteksti. 9–18. Újvidék: Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Mi a kisebbségi irodalom? In Kafka: A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. 33–56. Budapest: Quadmon Kiadó.
Devecseri Gábor. 1974. A hasfelmetszés előnyei. Budapest: Magvető Kiadó.
Éger György. 2000. Regionalizmus. Budapest: Osiris Kiadó.
Éger György – Langer, Josef szerk. 2001. Térségi és etnikai elemzések: alapfogalmak, értelmezési keretek. In Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 19–51. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Even-Zohar, Itamar. 1979. Polysystem Theory (Revised). Poetics Today (1–2): 287–310. Even-Zohar, Itamar. 1990. Polysystem Theory: Polysystem Studies. Poetics Today (1): 9–26.
Even-Zohar, Itamar. 1995. A többrendszerűség elmélete. Helikon (4): 433–467.
Fish, Stanley. 1992. Szakma, vesd meg magadat. Ford. Kálmán C. György. Helikon (2): 221–236.
Gasparini, Alberto. 2001. Határvárosok Európában és a kisebbségek szerepe. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 121–126. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Gorak, Jan. 1991. Making of the Modern Canon: Genesis and Crisis of a Literary Idea. Vision, Division and Revision. London: Athlone Press Ltd.
Gotovac, Vlado. 1989. Látható és láthatatlan Közép-Európa. Ford. Csordás Gábor. Jelenkor (9): 782–784.
Görömbei András. 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Guillory, John. 2001. Irodalom az elmélet után: Paul de Man tanulsága. Ford. Hárs György Péter. In Rohonyi Zoltán szerk., Irodalmi kánon és kanonizáció. 241–276. Budapest: Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.
Határ Győző. 1988. A nemzeti hamistudat. In Lengyel Balázs szerk., Újhold-Évkönyv (2): 409–420. Budapest: Magvető Kiadó.
Häyrynen, Yrjö-Paavo. 2001. A határ mint pszichológiai tényező. Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 93–117. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Iser, Wolfgang. 2004. Az értelmezés világa. Ford. Lajosi Krisztina. Budapest: Gondolat Kiadó – ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék.
Kálmán C. György. 1998a. Kánon és polifónia. In Uő. Te rongyos (elm)élet! 95–232. Budapest: Balassi Kiadó.
Kálmán C. György. 1998b. A kis népek kánonjainak vizsgálata: Néhány módszertani megjegyzés. Helikon (3): 251–260.
Kálmán C. György. 2001. Canonised Interpretations. In Szegedy-Maszák, Mihály szerk., National Heritage – National Canon. 95–106. Collegium Budapest Workshop Series. Budapest: Collegium Budapest.
Kolbas, E. Dean. 2001. Critical Theory and the Literary Canon. Colorado–Oxford: Westview Press.
Konrád György. 2005. Van-e még álom Közép-Európáról? In Módos Péter szerk., Közép-európai olvasókönyv. 51–74. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Kulcsár Szabó Ernő. 2000. A szövegek ártatlansága: A (nemzeti) kánon és a modernség
emlékezete. In Irodalom és hermeneutika. 287–302. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kundera, Milan. 1984. A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája. Hírmondó (6–7): 28–40.
McCrea, Brian. 1990. Addison and Steel Are Dead: The English Department, Its Canon and the Professionalization of Literary criticism. Cranbury–London–Mississauga: Associated University Press.
Mészöly Miklós. 1989. Esély és handicap az irodalomban – közép-európai szemmel. In Uő. A pille magánya. 57–63. Pécs: Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó.
Mújdricza Péter. 2007. Az arányérzékről és az emberi illékonyságról. Liget (6): 28–33.
Peterson, Martin. 2001. Dinamizmus vagy regresszió? Ford. Kovács Nóra. In Éger György – Langer, Josef szerk., Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. 52–73. Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Intézet.
Pomogáts Béla. 2006. Kisebbségi irodalmi kánon. Híd (5): 20–25.
Ricoeur, Paul. 1999. Emlékezet – felejtés – történelem. Ford. Rózsahegyi Edit. In
Thomka Beáta szerk., Narratívák 3: A kultúra narratívái. 51–67. Budapest: Kijárat.
Rohonyi Zoltán. 2000. Kánon és kanonizáció: A XIX. századi irodalomértelmezés kereteihez. In Takáts József szerk., A magyar irodalmi kánon a XIX. században. 7–17. Budapest: Kijárat Kiadó.
Rudaš Jutka. 2012. Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken, napjainkban. In Kulturális intarziák / Kulturne intarzije. 159–170. Pilisvörösvár: Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület.
Stanišić, Saša. 2020. Porijeklo. Ford. Anda Bukvić Pažin. Zagreb: Fraktura.
Szegedy-Maszák Mihály. 1998. Kánon és dekonstrukció. In Irodalmi kánonok. 189–195. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008a. A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 122–140. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008b. Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülő világban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 11–28. Pozsony: Kalligram.
Szegedy-Maszák Mihály. 2008c. A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In Uő. Megértés, fordítás, kánon. 183–201. Pozsony: Kalligram.
Tolnai Ottó. 2004. Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Végh Balázs. 1998. Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmaiban. Microsoft Word – 005Vegh.doc (eme.ro) (2022. febr. 6.)
Végh Balázs Béla. 2005. Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Virág Zoltán. 2010. Érintkezések és áthallások: A magyarországi horvát irodalomról. In Uő. A szomszédság kapui. 133–151. Újvidék: zEtna–Basilicus.
Zajac, Peter. 2019. A nemzeti és a közép-európai irodalom mint a kulturális emlékezet része. Ford. Balogh Magdolna. Helikon (3): 307–318.
