„SOK GYÖKÉRBŐL EGGYÉ NŐTTEM”

Absztrakt

A költő, képzőművész, regény- és meseíró Lesznai Anna művészetében fontos szerepet kap szülőfaluja, Körtvélyes (ma Nižný Hrušov, Szlovákia), mely Trianon után Csehszlovákiához került. Lesznai a két háború közti első emigrációja révén még nem szakadt el teljesen a falutól: Bécsből, majd az emigráció után Magyarországról is rendszeresen hazalátogatott Körtvélyesre. A második emigráció viszont véglegesnek bizonyult, a költőnő 1939 után nem járt többé szülőfalujában. A körtvélyesi kastély és kert az időbeli és térbeli távolság révén fokozatosan mitizálódott. Az identitáskérdések Lesznai Anna költészetében gyakran a kerthez kapcsolódó vegetatív metaforákba ágyazódva jelennek meg, vagy olyan mitikus figurákhoz kötődően, mint az alteregónak tekinthető Meluzina, akinek alakjával Lesznai mesevázlataiban is találkozhatunk. Lesznai Anna számára a mese, akárcsak a költészet, önkifejezési mód, identitáskérdések kifejeződési terepe. Identitásának fő jellegzetessége a köztesség, a hibriditás, melyről Napló című versében öniróniával fűszerezve ír: „Száz batyuból szedelődtem, / szász lány tején nevelődtem, / zsidó vérrel magyar lettem, / tótok közé keveredtem… / Sok gyökérből eggyé nőttem”. A tanulmány ennek a sokgyökerű identitásfelfogásnak a poétikai kifejezésmódjait vizsgálja Lesznai Anna verseiben és meséiben.